DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés döntéseinek sorában két okból is különleges a mai helyzet. Az egyik jelentős változás a címzett és céltámogatási rendszerről szóló törvény nemrég elfogadott módosításából fakad. Most döntünk ugyanis utoljára azokról a fejlesztési támogatásokról, amelyeket a kisebb lélekszámú települési önkormányzatok számára ugyan nagy költségigényű, de az önkormányzati törvény szerinti szándéknak nem megfelelő, néhány millió forintos beruházásokra igényeltek. A múlt év decemberében módosított rendszertörvény szerint ugyanis a támogatás decentralizálása következtében az 1999. évtől csak a 200 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati, térségi feladat ellátását szolgáló beruházások támogatása kerül az Országgyűlés elé.
A másik ok a döntés meghozatalához rendelkezésünkre álló idő szűkössége. A törvény jelenlegi ülésszak végéig történő elfogadásának hiányában ugyanis a törvényről legkorábban szeptemberben születhet parlamenti döntés, ami a beruházások 1998. évi indítására vonatkozó szándék ellenére jelentős késedelmet, illetve többletterhet jelentene az érintett önkormányzatok számára. Ezt méltányolva szavazták meg képviselőtársaim a törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárás keretében történő tárgyalását. A törvényjavaslat vitájának lefolytatására az önkormányzati bizottság került kijelölésre.
Mielőtt a bizottságban elhangzottakra részletesen reagálnék, pár szóval bemutatom a törvényjavaslat összeállítását megelőző, a támogatásra javasolt beruházások megalapozásának érdekében alkalmazott eljárást.
A jogszabályban meghatározottak szerint költségkímélés céljából a címzett támogatással megvalósuló beruházások döntés-előkészítése most is két szakaszban történt. Az első szakaszban az önkormányzatok benyújtották a szakminisztériumok által meghatározott szakmai program tartalmi követelményeinek figyelembevételével elkészített beruházási koncepciójukat, a szakminisztériumok egyeztették a programokat az önkormányzatokkal, majd elkészítették és megküldték a Belügyminisztériumnak a címzett támogatásra vonatkozó rangsorolt javaslataikat. A Belügyminisztérium előterjesztése alapján a kormány kiválasztotta azokat a lakosság széles körét érintő, fontos infrastrukturális beruházásokat, szám szerint 112-t, amelyeket címzett támogatásra javasolt. A kormány ezt követően közlemény útján tájékoztatta állásfoglalásáról az önkormányzatokat. A döntés-előkészítés második szakaszában a pénzügyi lehetőség ismeretében, az igénybejelentések alapján, a szakminisztériumokkal történő többszöri egyeztetés után terjesztette a kormány az Országgyűlés elé a támogatásra javasolt beruházások listáját.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására az 1998. évben együttesen közel 43 milliárd forint fordítható. A rendelkezésre álló összeg 68 százalékát, azaz 29 milliárd forintot a folyamatban lévő beruházási igények kötik le. Így az 1998. évi előirányzatból az 1998. évi új címzett és céltámogatásokra összesen mintegy 14 milliárd forint fordítható, tehát ennek a 14 milliárd forintnak a sorsáról kell dönteni. Ebből az összegből az előző évinél 1 milliárd forinttal több, azaz 3 milliárd forint az új címzett támogatásra fordítható. Erre az évre összesen 250 darab új címzett támogatási igényt nyújtottak be az önkormányzatok. Az összes támogatási igény 103 milliárd, az 1998. évi ütem pedig 14 milliárd forint.
A kormány állásfoglalásában szereplő beruházások közül az érintett önkormányzatok hét esetben nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő igényt nyújtottak be. Ezen beruházások helyébe a szakminisztériumok olyan beruházások támogatására tettek javaslatot, melyek a pénzügyi lehetőségek szűkössége miatt nem kerültek a támogatásra javasolt körbe, azonban az előírásoknak megfelelő beruházási koncepcióval rendelkeznek, és a címzett támogatási igénybejelentésük is megfelel a feltételeknek.
Az előzőek alapján a benyújtott igények közül 117 darab, közel 44 milliárd forint összköltségű beruházás megvalósítása javasolható, több mint 35 milliárd forint össztámogatással, amelyből az ez évi támogatás összege 3 milliárd forint. Ezen beruházások közül 33 a vízgazdálkodás, 19 az egészségügyi és szociális ellátás, illetve 65 az oktatás és kulturális szolgáltatás területén eredményezi az ellátás színvonalának javulását. A helyi önkormányzatok közül közel 9 milliárd forint saját forrást biztosítanak a beruházások megvalósításához, ami a beruházási összköltség 20 százalékát képezi.
A támogatási javaslat kialakításánál általános szempontok voltak, hogy a beruházás a központi források hatékony felhasználásával valósuljon meg, a költségtakarékosság követelményének megfelelően, a közösen ellátott feladatok, a területi szolgáltatásokat végző intézmények, illetőleg a kötelezően ellátandó feladatokat szolgáló beruházások előnyben részesüljenek, az igényt benyújtó önkormányzat anyagi erőihez mérten saját forrást is ajánljon fel a beruházás megvalósításához.
A címzett támogatásra javasolt beruházások a korszerűbb szolgáltatások nyújtását biztosítják. Így a vízgazdálkodás területén javasolt beruházások ellátatlan települések, külterületi lakotthelyek egészséges ívóvízellátását, valamint a legsürgetőbb ívóvízminőség-javítási feladatok megoldását teszik lehetővé.
(18.50)
Az egyre gyakoribb viharkárok megelőzése érdekében a támogatásra javasolt körbe kerültek a belterületi vízrendezésre benyújtott legfontosabb és a feltételeknek megfelelő igények.
Az egészségügyi ellátás területén javasolt kórház-rekonstrukciók célja szintén a korszerűbb ellátás megvalósítása. A beruházások megvalósítása legtöbb esetben ágyszámcsökkenéssel járt. A támogatásra javasolt rekonstrukciók többsége a kivitelezési és működési költségmegtakarítás elvének fokozott érvényesítése következtében nem jár működési többletköltséggel, így összhangban van a gazdasági stabilizáció, illetőleg az egészségügy átalakításának programjával.
A szociális ellátás területén javasolt beruházások az időskorúak, a mozgáskorlátozottak, a pszichiátriai betegek szakmai irányelveknek megfelelő ápoló- vagy gondozóotthonban történő elhelyezésének megteremtését szolgáló fejlesztését segítik elő.
Az oktatási és kulturális szolgáltatásnál a javaslat szerint elsőbbséget kaptak a halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatok, az egyedi, speciális képzési profilú, nagy vonzáskörzettel rendelkező középfokú oktatási intézmények és a kistelepüléseken elsősorban a többfunkciós létesítmények fejlesztései.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 133 igény elutasítására vonatkozó javaslatot tartalmaz. Itt ismételten utalnom kell a rendszertörvény módosítása során elfogadott új szabályozásra, miszerint az elutasításra vonatkozó javaslatban fel kell tüntetni az igénybejelentésekben szereplő, a beruházásra vonatkozó pénzügyi adatokat, valamint azt, hogy az elutasítást a költségvetési fedezet hiánya vagy jogszabályi feltételeknek való nem megfelelőség indokolja. E változás alapján képviselőtársaim könnyebben készíthették el módosító javaslataikat.
Az új címzett támogatási igényekből elutasításra javasoltak többségénél - szám szerint 54 igénynél, az összes elutasított igény 40 százalékánál - az elutasítás alapvető oka a pénzügyi lehetőségek szűkössége, annak ellenére, hogy a beruházások szakmailag indokoltnak tekinthetők. Az elutasításra javasolt igények közül 79 a dokumentum hiánya, határidő vagy egyéb, a jogszabályokban előírt feltételek be nem tartása miatt nem részesíthető támogatásban.
A törvényjavaslat vitája az önkormányzati bizottságban február 11-én és 17-én megtörtént. A törvényjavaslathoz 13 módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslat érkezett. A módosító javaslatokat a kormány nem támogatja, részben a támogatási összeg szűkössége miatt, részben azért, mert az igénybejelentések nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek.
A módosító javaslatok közül öt vonatkozott a Vas Megyei Önkormányzat Megyei Levéltára elhelyezésének rendezésére. Ezen javaslatok váltották ki a bizottságban a legtöbb vitát. Meg kell említenem, hogy a törvényjavaslat összeállításánál az igénybejelentés határidején, azaz a november 14-én rendelkezésre álló dokumentumokat vettük figyelembe. A bizottsági vita során felmerült a hiányzó dokumentumok pótlása befogadásának igénye. Ennek megtörténte esetén azonban az önkormányzatok esélyegyenlősége sérülne.
A plenáris ülésen is csak megismételhetem, hogy a kormány nem javasolhat támogatásra az Országgyűlésnek olyan igényeket, amelyek többletigényt jelentenek, vagy a feltételeknek nem felelnek meg.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
