DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Felszólalásomban csak az alkotmánybírósági törvényre kívánok koncentrálni, ezen belül is a meghosszabbítás intézményre, de röviden szeretném felhívni az előttem szóló, második legkisebb ellenzéki párt szónokának figyelmét arra, hogy valószínűleg elkerülte a figyelmét az, hogy egyfelől az OIT-nél nem személyekről döntött a parlament, amikor kijelölte, hogy ki lesz a vezetője, hanem egy tisztséget állapított meg. Azt hiszem, Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének a védelmében el kell mondanom: nem azért ő az OIT elnöke, mert ő Solt Pál, hanem azért, mert ő egyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke, és törvényhozás kapcsolta össze ezt a két pozíciót. Ezen lehet vitatkozni, hogy ez helyes döntés volt vagy sem, csak azt gondolom, hogy szerencsétlen lenne Solt Pál elnök urat a közvélemény előtt egy ilyen pozícióhalmozó színében feltüntetni. Nyilván a közvélemény nagy része azt sem tudja, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 15 tagjából 10 bíró, akit a bírók jelölnek erre a tisztségre, tehát semmifajta politikai befolyás alatt ez a testület - amely egyszerű többséggel hozza a döntéseit - nem állhat.
Ugyanakkor arra is felhívom a figyelmet, hogy az elnök a beterjesztett javaslat szerint nem úgy jelöl alkotmánybírót, ahogy Eisenhower jelölt. Ez egy súlyos csúsztatás volt, hiszen a beterjesztett javaslat szerint az elnök jelöléséről a parlament kétharmados többsége dönt, tehát nem az az analógia, ami az Egyesült Államokban, ahol csak véleményt nyilváníthat a szenátus, az elnök jelöli ki a személyt, és nem lehet az, hogy leszavazzák.
Visszatérve magára a jelölési kérdésre, illetőleg a mandátum meghosszabbításának kérdésére: egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a ma 9 évre megválasztott alkotmánybírák mandátumának meghosszabbítása a jó ízlésbe és a jogállamiság elveibe ütközik. Azok a példák, amelyeket Dávid Ibolya felsorolt, hogy történt ilyen a magyar történelemben... - valóban 1957-ben kezdődtek, Torgyán képviselő úrnak igaza volt, amikor a forradalom után az akkori Országgyűlés egy évvel meghosszabbította a mandátumát.
(11.00)
Utána az 1990-es tanácsi mandátum meghosszabbítása történt annak érdekében, hogy az országgyűlési választások és az önkormányzati választások között megfelelő idő teljen el, hogy az önkormányzati törvényeket el lehessen fogadni. A helyzet rendkívüli volt, és volt alkotmányos indok a meghosszabbítás mögött.
A második helyzet a népi ülnökök tekintetében ugyanebben a körben történt, az önkormányzatoknak kellett volna népi ülnököket választaniuk. Mivel nem álltak fel az önkormányzatok, erre nem volt lehetőség.
A tb mandátumát nem hosszabbította meg az Országgyűlés. A tb-ben új jelölés és új választás történt. Az volt az eredeti előterjesztés, az elfogadott döntés nem meghosszabbítás volt. Az SZDSZ egyébként egyik változatban sem támogatta azt a konstrukciót.
Megítélésünk szerint nincs rendkívüli helyzet. Szeretném feltenni a kérdést: mi volt azok fejében, akik 1994-ben az alkotmányban biztosított 15 helyről 9-re akarták lecsökkenteni a bírák számát? Hogy '98 februárja és '99 júniusa között 8 bíró mandátuma fog letelni, ez nem ma derült ki. Ez nem most januárban, a miniszterelnök úr és az Alkotmánybíróság közötti megállapodásban derült ki, hanem már '94-ben lehetett pontosan tudni, hogy melyik bíró mandátuma mikor fog lejárni - az életkorát kellett megnézni és a megválasztás időpontját.
Az az érvelés, hogy az Országgyűlés késve választott meg 3 bírót, komolytalannak tűnik, hiszen a 8 bíró mandátuma akkor is lejárt volna, ha az Országgyűlés '94-ben megválasztja Herczegh Géza utódját. Megjegyzem egyébként, hogy az előző ciklus sem tudta megválasztani '93 óta Herczegh alkotmánybíró utódját. Csak akkor tudott választani az úgynevezett tökéletes szabályok szerint, amikor egyszerre 6 bíróról kellett dönteni '90 júniusában, illetőleg júliusában.
Ezért mi úgy ítéljük meg, hogy nincs olyan rendkívüli helyzet, ami most állt volna elő. Amikor az alkotmányt megszavaztuk '94-ben, lecsökkentettük a bírói létszámot, akkor tudtuk, hogy be fog következni az, hogy 8 bíró mandátuma ilyen ütemezésben jár le. Aki akkor jóhiszeműen szavazott, az nem feltételezhette azt, hogy ennek aztán az lesz a következménye, hogy hivatalban lévő közjogi tisztségviselők mandátumát egyszerű törvényalkotási aktussal, nem választással automatikusan meghosszabbítanánk. Mi a javaslatnak ezt az elemét semmilyen körülmények között nem támogatjuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), mert nem látjuk az indokoltságát.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
