SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Három módosító indítványhoz szeretnék megjegyzést tenni. A legelső az ajánlás 61. pontja alatt található közös módosító indítványunk, amit nagyon lényegesnek tartok megemlíteni, a részletes vita során kiemelni a többiek közül.
Az eredeti törvényjavaslat - helyes módon egyébként - lehetőséget adott arra, hogy az általános közüzemi szerződést a fogyasztók felmondhassák. Ez önmagában helyes intézkedés, azonban ezt az intézkedést csak az ott javasoltnál szigorúbb feltételek alapján lehetséges véleményünk szerint megtenni. A legnagyobb veszély ugyanis az egyébként is nagy bajban lévő távhőszolgáltatásra az, hogy az egyedi fogyasztók kilépése eszkalálódik, és ezáltal egyre nagyobb bajba sodorhatják magát a távhőszolgáltatót, hisz' nyilvánvaló, hogy az egyedi fogyasztók mind nagyobb számú kilépésével az állandó költségek nem csökkennek, csak ezeket a megmaradó állandó költségeket jóval kevesebb vagy gyérülő számú megmaradó fogyasztó között kell szétosztani, azok között a fogyasztók között, akiknek a fizetési hajlandósága és akarata már egyébként is sok kívánnivalót hagy maga után. Ezért nagy a veszélye annak, hogy ha csökken a távhőszolgáltatást igénybevevő fogyasztók száma, egyre nehezebb helyzetbe kerül az egész fűtési rendszer. Ezért a törvény nem támogathatja tulajdonképpen a kilépéseket, nem biztathatja az egyedi fogyasztókat a kilépésre.
Az eddigi gyakorlat az volt, hogy egy egyedi fogyasztó, ha a szomszédaival vagy a társasház képviselőjével meg tudott egyezni és ezek engedélyt adtak rá, akkor az egyedi fogyasztó kiléphetett. Mi azt javasoljuk - és örülünk, hogy a kormány láthatóan tudja támogatni a javaslatunkat -, hogy egy egyedi fogyasztó kiléphet a rendszerből, de csak akkor, ha az épületen belül lakó összes tulajdonos ehhez hozzájárul, hiszen az összes tulajdonosnak és nemcsak a szomszédoknak a fűtését befolyásolhatja egy-egy fogyasztó kilépése, mivel a ház annak idején - egy nagy tömbházra gondolok - gépészeti, hőháztartásilag, belső szigetelési szempontból arra az alaphelyzetre épült, hogy minden lakást fűteni kell.
A második pont, amihez szeretnék hozzászólni, a 80. szám alatt található. Ezt a módosító indítványt, bár a nevem valami tévedés folytán előterjesztőként szerepel, kifejezetten nem támogatom. Itt arról lenne szó, hogy a tulajdonos viseljen fizetési garanciát a bérlője vagy a lakásának használója után abban az esetben, ha az nem fizetne. Tehát ott álljon a tulajdonos kezesként, garantorként, garanciát vállalóként a nem fizető bérlője mögött. Ezt kifejezetten azért nem lehet támogatni - és mondom, téves, hogy a nevem a módosító indítványt tevők közt szerepel -, mert gondoljunk bele, milyen helyzetbe hozhatja az önkormányzatokat, ha végső soron nekik kellene fizetni a nem fizetők helyett. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb nem fizető a legalacsonyabb jövedelmi viszonyú fogyasztók közül kerül ki, ezek pedig tipikusan önkormányzati lakásokban laknak. Tehát megállapítható az a mechanikus összefüggés, hogy a legnagyobb fizetési hátralékkal nyilván a legszegényebb rétegből származó fogyasztók rendelkeznek. Ha helyükbe automatikusan mindenhol az önkormányzatnak kellene lépnie, akkor magyarul megállapítható lenne, hogy a távfűtött önkormányzati lakások fűtését nem a bérlő, hanem az önkormányzat fizetné, erre pedig lehetősége nincs.
A harmadik pont, amire ezen szakaszban szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, az az ajánlás 104. pontja. Itt arra tettünk javaslatot pár képviselőtársammal, hogy a távhőszolgáltató jogosult legyen az e törvény hatálybalépésekor meglévő vezetékjogot - és ez a módosításunk - és használati jogot is a jogszabályok előírásai szerint gyakorolni. Ez azt jelenti, hogy szükségesnek találjuk rögzíteni, hogy a hőközpontok korábbi használati jogai nem évültek el, vagyis nem vesztik el a hőközpont-használati jogukat a hőszolgáltatók csak azáltal, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatályba lép. A távhőszolgáltatóknak továbbra is ugyanúgy kell fizetni ezen hőközpontok bérleti díját vagy - pontosabban mondva - használati díját, a lakóház közösségének, mint eddig, mármint ha volt ilyen szerződés köztük, de ha az elmúlt öt évre visszamenve ilyen szerződés köztük nem volt, akkor ez nem keletkeztet új fizetési kötelezettséget a távhő szolgáltató részére. Tehát az eddigi használati jogok változatlanul legyenek meg, ne évüljenek el. Ezt találtuk szükségesnek kimondani ebben a törvényben is, mert fontos dologról van szó.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
