DR. SZÁJER JÓZSEF
DR. SZÁJER JÓZSEF
DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz több módosító indítványt is benyújtottam. Ezek a módosító indítványok a törvényjavaslat bizonyos részeinek elhagyására irányulnak, aminek célja annak kifejezése, amit az általános vitában a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről jómagam elmondtam. Mégpedig az - és ez összhangban van azzal, amit az imént az alkotmánymódosítás kapcsán MDF-es képviselőtársam elmondott -, hogy nagyon nagy meglepetéssel érte a képviselőket az a tény, hogy a kormány végül is mégiscsak hozzányúlt az alkotmánybírósági törvény módosításához. Ugyan azt ígérte, hogy egy általános revíziót fog végrehajtani a ciklus elején mind a választási programokban, mind pedig a kormányprogramban, hiszen az alkotmánybírósági törvényt több ponton módosítani kell, és most a parlament utolsó heteiben végül is mégiscsak benyújtott egy olyan javaslatot, amely bizonyos elemeiben az általa meghatározott szűk pontban, a jelölési szabályokban módosítja az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, más részeiben pedig kiterjed olyan kérdésekre is, amelyek semmiképpen sem e törvényjavaslat feladatai lennének, hanem éppenséggel pontosan annak az általános alkotmánybírósági törvényrevíziónak a keretében megoldandók, amelyeket ez a koalíció nem tudott megoldani az elmúlt négy év során.
Szeretnék emlékeztetni arra is, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendje is szerepelt többpárti támogatással az Országgyűlés előtt, és ennek a vitája sem folyt le végig, ennek sem született eredménye. Tehát az Alkotmánybíróság tekintetében azt kell hogy mondjam: semmiképpen sem láthatjuk eredményesnek a koalíció működését.
Amit viszont most módosít, és azokban a pontokban, amelyekben az alkotmánybírósági törvényhez és az alkotmányhoz is hozzányúl, ezekben a kérdésekben pedig egyértelműen a hatalmi logika, az Alkotmánybírósággal szembeni frontális támadás jelenik meg, hiszen a jelölési szabályok megváltoztatása egy jelenleg létező kisebbségi jogot véd, vagyis azt, hogy a kormánykoalíció nem juttathatja be önállóan a saját jelöltjeit, hanem meg kell egyeznie, kompromisszumot kell kötnie az Alkotmánybírósággal, és amiről ez az alkotmánybírósági törvénymódosítás is szól, arról szól lényegében, hogy további - bizonyos értelemben - jogkorlátozásokat vezet be.
Ezek közül az én első módosító indítványom, amely 1. pont alatt szerepel az alkotmányügyi bizottság ajánlásában, éppen arról szól, hogy ne tegyük tönkre az Alkotmánybíróság eddig bevált működését. Ez a szabály, amit a kormány most be akar vezetni, arról szól, hogy az Alkotmánybíróság elnökét mindössze egy alkalommal lehet erre a tisztségre újraválasztani. Ez meglehetősen különös eljárás, hiszen a bírói szervezetek esetében, a bírói szervek tekintetében - gondoljunk az amerikai legfelsőbb bíróságra vagy a Német Szövetségi Köztársaság alkotmánybíróságára - ezek a pozíciók igenis hosszabb időre is szólhatnak, sőt ezek a bíróságok éppen az adott elnökükről vannak elnevezve. Magyarországon sem tekinthetünk el attól a helyzettől, hogy a modern alkotmánybíróság megteremtése Sólyom Lászlóhoz, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökéhez kötődik, és tudom, hogy a különböző egyezkedések keretében maga az Alkotmánybíróság sem ellenzi ennek a szabálynak a bevételét, de ezt kvázi ellentételezésként lehet felfogni arra vonatkozóan, hogy az alkotmánybírák mandátumát viszont meg fogják hosszabbítani.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt a maga részéről az Alkotmánybíróság stabilitása mellett áll ki. Ennek következtében az Alkotmánybíróság stabilitása viszont erős irányítási pozíciót is feltételez. Ennek következtében a módosító indítványt egyértelműen a koalíciónak személyesen az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökével szembeni támadásának értékeljük, mint ahogy magának ennek az egész csomagnak a benyújtását az Alkotmánybíróságnál elszenvedett kudarcokért való revansvétel eszközének.
A bizottság nem támogatta ezt a módosító indítványt, ugyanakkor én szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy azokat az érveket, amelyek az Alkotmánybíróság folyamatossága és stabilitása mellett szólnak, és amelyek azt teszik lehetővé, hogy az elnök adott esetben addig, amíg az Alkotmánybíróságon van, végigvihesse azon feladatok végrehajtását, amelyeket adott esetben egy alkotmánybírósági ciklusra kitűz, vegyék figyelembe.
A másik alkotmánybírósági törvénnyel kapcsolatos módosító indítványom, amelyet a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről beadtam, szintén elhagyásra irányul. Szintén azt a szempontot szeretné érvényesíteni, hogy ha már a koalíció az utolsó pillanatban mégiscsak nekiveselkedett az alkotmánybírósági törvény hatalmi szempontú módosításának, akkor olyan feladatokról, amelyekről jelenleg nem lehet igazán világosan dönteni - például a szignálás kérdéseiről, amiről feltehetően részletesebb szabályokat kell alkotni mind az ügyrendben, mind pedig az alkotmánybírósági törvényben -, ez a törvény ne szóljon.
(16.00)
Természetesen a Fidesz-Magyar Polgári Párt a maga részéről ezt a polgárokat megvédelmező Alkotmánybírósággal szembeni támadást megjelenítő módosítást általában sem fogja támogatni, mint ahogy ezt már korábban jeleztük. Módosító indítványaink elfogadását viszont kérnénk a Háztól.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
