DR. SCHVARCZ TIBOR
DR. SCHVARCZ TIBOR
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Nagyon sok minden elhangzott már itt a hozzászólások, illetve a kétpercesek kapcsán, mégis vissza szeretnék térni a kincstári finanszírozással kapcsolatos aggályainkhoz.
Az ÁSZ is megfogalmazta jelentésében, hogy számára aggályos a kincstári finanszírozásra való áttérés, főleg a gyógyító-megelőző ellátások bizonyos területén, ezen belül a természetbeni ellátásoknál. Szükségesnek tartja az ÁSZ is, és mi is szükségesnek tartjuk valami tartalék biztonsági pénzalapnak a megteremtését, hiszen ha a kincstári finanszírozásra való áttérés miatt itt pénzügytechnikai okokból valamilyen zavar támad a folyamatos ellátások finanszírozásában, akkor erre mindenképpen gondolni kellene.
A másik, amit aggályosnak tartunk, és erről részletesebben szeretnénk beszélni, és több módosító javaslatunk is érinti, a gyógyszer-finanszírozás rendszerének az átalakítása, magyarul: a gyógyszerkasszának a bezárása.
A zárt gyógyszerkasszáról hallottunk pro és kontra véleményeket. Én azt hiszem, sokkal jobb lett volna, ha a kormányzat előre, nem pénzügytechnikai módon eldönti, hogy hogyan kívánja a gyógyszertámogatás rendszerét átalakítani.
A választási programban korszerű, hatékony, olcsóbb gyógyszerellátást ígért a Fidesz a lakosságnak, sőt megígérte, hogy ingyen gyógyszer lesz, gyerekeknek, nyugdíjasoknak csökkenti a gyógyszerkiadásait. Ennek a megvalósítása érdekében szükséges lett volna, hogyha időben elkezdődnek a gyógyszertárgyalások, hogy meg lehessen állapodni a gyógyszerek árának a csökkentéséről. Másrészt alapvető dolgokat kellene eldönteni ahhoz, hogy a gyógyszerkasszát bezárjam, hogy mit akarok finanszírozni; hatóanyagot finanszírozok, gyógyszerkészítményeket finanszírozok, vagy megfelelő terápiás protokollok finanszírozására adom ki a pénzt, mert más-más technikát követel meg az egyik, és más-más technikát követel meg a másik.
A gyógyszerkiadások dinamikus növekedéséről beszélt Frajna képviselőtársam. Ezek a gyógyszerkiadások a jövőben is kell hogy dinamikusan növekedjenek, hiszen a korszerű, költséghatékony gyógyszerelés mindenképpen új készítmények bevonását jelenti a piacon. Nem tudunk korszerűen és hatékonyan gyógyszerelni úgy, ha nem vonunk be új készítményeket. Ma Magyarországon mintegy 4500 gyógyszerrel gyógyítanak a kollegák, másutt 9000 vagy 10 000 fölött van a készítmények száma. Tehát ha azt akarjuk, hogy korszerű, hatékony gyógyszerek kerüljenek be a magyar piacra, akkor növelni kell a gyógyszerpalettát, a gyógyszerkincset. Ez pedig azt eredményezi, hogy az új gyógyszerek általában valamivel drágábbak a régebbieknél, vagy pedig ki kellene mondani azt, hogy protokollokat vagy csak generitikumokat fogok finanszírozni, mert csak akkor lehet költségeket megtakarítani.
Ösztönözni lehetne a magyar gyógyszergyártókat, illetve még a részben magyar tulajdonban lévő gyógyszergyártókat arra, hogy generitikumokat gyártsanak, és preferálni kellene azokat, akik generitikumokat használnak, mert azok lényegesen olcsóbbak, és legalább olyan jók, mint a törzskönyvezett eredeti gyógyszerek.
De az nem megoldás, hogy bezárom felülről a gyógyszerkasszát pénzügy-technikailag, és nem adok semmilyen fogódzót ahhoz, hogy hogyan képzelem el a gyógyszerelés csökkentésének az egész módját.
Változtatni kellene a háziorvosok és a kórházi orvosok részéről a gyógyszerelési szokásokon. Ez pénzügy-technikailag nem megy, mert csak tiltani valamit és nem mutatni meg a kivezető utakat, soha nem vezetett semmilyen eredményre.
A másik: az 1 százalékos zárolás a tb-költségvetésben; itt már elhangzott, hogy miért tartjuk aggályosnak.
A társadalombiztosítási finanszírozás havi bontásban történik, tehát 1/12-es finanszírozás van. Ha a költségvetés egészét 1 vagy több százalékkal csökkentem, akkor milyen módon és mikor tudom visszaadni a havonta kifizetett finanszírozásban ezt a zárolt 1 százalékot? Ki fog arról dönteni a nyár közepén, hogy milyen módon, kinek és milyen mértékben adom vissza a társadalombiztosítás költségvetésében zárolt pénzt? - mert addig 1/12-es bontásban már ennyivel csökkentetten kapnak a gyógyító intézmények finanszírozást. Tehát ha én most leveszek ebből 1 százalékot, akkor ez azt jelenti, hogy legalább fél évig, vagy amíg vissza nem adják, csökkentett mértékben kapnak finanszírozást az intézmények, ami azt jelenti, hogy havonta néhány millióval minden egyes kórháznak csökken a finanszírozása. Majd milyen módon, hova teszem vissza a félévkor visszaadott, zárolt költségvetési pénzt? Ezt aggályosnak és a társadalombiztosítás esetében elvetendőnek tartjuk.
(11.50)
A másik kérdés, amivel szeretnék foglalkozni, erről már Kökény Mihály képviselőtársam beszélt, egy picit szeretném árnyalni ezt a kérdést: ez bizonyos költségvetési tételek átrendezése, amire a 63. számú módosító javaslatunkban tettünk javaslatot. Szó volt a házi ápolásra jutó költségek emeléséről, a gyógyszertámogatások költségének emeléséről, és szeretnék az úgynevezett különkeretes gyógyszerek kérdéséről részletesebben beszélni.
A különkeretes gyógyszerek közé azok a nagy értékű, különleges elbírálás alapján rendelhető gyógyszerek tartoznak, amelyek csoportjába tartozik többek között a szklerózis multiplex gyógyítása, idetartoznak a daganatos szerek mellékhatásait kivédő bizonyos szupportív kezelések is.
A szklerózis multiplexes betegek országos egyesülete és ezen betegek szövetsége rendkívül aggályosnak tartja azt, hogy a környező országokhoz képest nálunk a legalacsonyabb a szklerózis multiplexes betegek Interferon-kezelésének aránya a betegek számához képest. Mindenütt a környező országokban - Horvátországban, Szlovéniában, Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában - 10 százalék fölött van azon betegeknek a száma, akik a költségvetésből finanszírozottan Interferon-kezelést kaphatnak, míg nálunk csupán 7 százalék körül mozog ezeknek a betegeknek az aránya. Ezek a betegek fiatalok, és az Interferon-kezelés kapcsán visszaállíthatók eredeti foglalkozásukba, eredeti funkciójukat, eredeti életminőségüket majdnem megközelítő módon tudnak élni. Mindenképpen a megnyert életévek és az életminőség szempontjából szükséges lenne ezen támogatásnak és ezen kiemelt gyógyszerkeretnek a megemelése a társadalombiztosítás költségvetésében.
A másik nagy csoport: bizonyos daganatos megbetegedések gyógyítására szánt anyagok, illetve gyógyszerek. Ezek nagyon meghatározott és szakmai szempontok alapján ítélt gyógyszerek. Aki bekerül ebbe a protokollba, az egy szigorú szakmai zsűrin megy át, és a szakma kiválóságai döntik el, hogy kit kezelnek, mondjuk, veserákos betegek esetében bizonyos gyógyszerekkel vagy más betegségek esetén. Nincs az, hogy nyakló nélkül bárki felírja ezeket a gyógyszereket. De itt is nagyon alacsony ezeknek a betegeknek a száma, akik részesülhetnek ezekben a kezelésekben. Ezen kasszáknak korábban is mindig egy limitált összege volt, és mindig gond volt, hogy körülbelül augusztus és szeptember környékén például a szklerózis multiplex esetén elfogyott az erre szánt pénzösszeg, és akkor valamilyen pénzügytechnikai bravúrral, átcsoportosítással lehetett megoldani ezeknek a betegeknek a kezelését. Mindenképpen szükség lenne a keret megemelésére, hiszen maga a szakma tudja, hogy körülbelül mennyi a betegeknek a száma, akik bekerülhetnek, illetve ebbe a kezeléscsoportba bizonyos esetben csak "kihalásos alapon" lehet bekerülni.
Ez a diszkrimináció, amit pénzügytechnikai okokból alkalmaznak, bizonyos esetben aggályos, és ezért tartjuk más szempontból is a gyógyszerkasszának ilyen módon, pénzügytechnikai módon való kezelését. Már Vojnik képviselőtársam is említette, hogy 5 százalékig a pénzügyminiszter dönthet a túllépésről. Ezt szeretnénk egy kapcsolódó módosító javaslattal visszahelyezni az egészségügyi miniszter hatáskörébe, illetve e feletti mértékben pedig kormányhatáskörbe utalni, hiszen vannak pénzügytechnikai szempontok és vannak szakmai szempontok. Nem megbántva a pénzügy képviselőit, de azt hiszem, hogy ezekben a szempontokban a szakmának kellene elsődlegességet, prioritást biztosítani.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)
