SIMICSKÓ ISTVÁN
SIMICSKÓ ISTVÁN
SIMICSKÓ ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság külpolitikai stratégiájának középpontjában a többpárti parlamenti demokrácia újraindulásától, tehát 1990-től kezdve az euro-atlanti integráció állott - és áll jelenleg is.
Az előző kormány és a jelenlegi polgári koalíció számára is fő külpolitikai célkitűzés Magyarország euro-atlanti integrációja, ezen belül a NATO-hoz, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozása. Ebben a kérdésben csaknem teljes parlamenti egyetértés van annak mind biztonságpolitikai, mind gazdasági vonatkozásában.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja megnyugvással tekintett egészen a tegnapi napig az ellenzéki pártok ezen kérdéshez történő konstruktív hozzáállására. A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja bízott abban, hogy ez az ellenzéki részről megnyilvánuló egyetértés az alkotmány módosítása során is érzékelhetővé válik, hiszen a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, azaz a NATO-hoz történő csatlakozása szükségessé teszi az alkotmány módosítását. Szükséges azért is, mert az alkotmány jelenlegi szabályozása több ponton is akadályát képezheti a NATO-tagságunkból adódó hatékony tevékenységünknek. Szinte lehetetlenné tenné a NATO békemegőrző, válságkezelő, békefenntartó akcióiban való magyar részvételt, és így Magyarország nem tudná teljesíteni a washingtoni szerződés 3. és 5. cikkelyében foglalt kötelezettségét.
Ezért mi rendkívüli módon felelőtlennek tartjuk azt a döntést az MSZP képviselőcsoportjának részéről, amelynek értelmében visszalépett attól a szándékától, hogy támogatja a NATO-csatlakozásunk miatt szükséges alkotmánymódosítást. Így közvetve és direkt módon is hátat fordít saját eddigi euro-atlanti integrációs politikájának, ellentmond az 1997. évi népszavazás teljesítésének, és belpolitikai okokra hivatkozva, sértődöttségből vagy dacból, vagy talán egy régi szövetségi rendszer iránt érzett nosztalgiától (Zaj az MSZP padsoraiban.) vezérelve, akadályokat görget annak az össznemzeti ügynek a megvalósítása elé, amelyet egészen a tegnapi napig támogattak, vagy legalábbis úgy tüntették fel magukat, hogy támogatják.
Szeretnék idézni a Külügyminisztérium 1997 márciusi NATO-kiadványából, Kovács László elnök úr, akkori külügyminiszter úr idejéből: "A magyar kormány egyértelműen a NATO teljes jogú tagságára törekszik, és kész a tagságból fakadó minden kötelezettséget magára vállalni." (Mécs Imre: Így van!) Ezen kötelezettségek vonatkoznak a jogharmonizációra, illetve a csatlakozás jogi feltételeinek megteremtésére is. Itt utalnék a november 26-ai NATO-konferenciára, amelyet itt, a parlament delegációs termében rendeztünk, a nagy nyilvánosság előtt, ahol többek között Jammie Shea, a NATO-főtitkár úr szóvivője, valamint Simon Lean úr, az Észak-atlanti Közgyűlés főtitkára jelenlétében is szó volt ezekről a kérdésekről, többek között a jogharmonizáció kérdéséről is. A honvédelmi miniszter úr is erről hosszasan beszélt.
Nem tudom, hogy önök hogyan fogják majd megmagyarázni jelenlegi hozzáállásukat, amellyel Magyarország NATO-tagságát veszélyeztetik, és Magyarország eddigi, közel tízéves külpolitikájának eredményeit nullázhatják le. Hogyan fogják megmagyarázni mindezt a magyar társadalomnak és a világnak?
Nos, tehát a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja a NATO-tagságunkból adódóan olyan jogi környezet kialakítását tartja szükségesnek, amelyben Magyarország zökkenőmentesen képes lesz eleget tenni a NATO-val szemben fennálló szövetségi kötelezettségeinek. A NATO alapokmányában a washingtoni szerződés 3. és 5. cikkelye előírja a teljes jogú tagállamok egyéni és kollektív védelmi képességének folyamatos fenntartását és fejlesztését. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy a NATO tagállamaival folyamatosan együttműködve, egyéni és kollektív védelmi képességének folyamatos fenntartását és fejlesztését szükségesnek kell tekintenünk.
(8.40)
Folyamatosan együtt kell működnünk hadgyakorlatokon, kiképzéseken, válságkezelésben. Az alkotmány módosításának első csoportja a hazai fegyveres erők külföldre küldésével és a külföldi fegyveres erők magyarországi fogadásával kapcsolatos hatáskörök megosztását határozza meg, amelyek az alkotmány 40/B. és 40/C. pontjait érintik.
Az alkotmánymódosítás lehetővé teszi, hogy napi operatív ügyekben ne az amúgy is túlterhelt parlament munkáját növeljük, tehát kisebb fajsúlyú, szövetségi tagságból eredő kiképzési vagy humanitárius feladatok vonatkozásában a kormány dönthessen, de természetesen fennmarad a fegyveres erők feletti országgyűlési ellenőrzési garanciarendszer, mint ahogy azt az igazságügy-miniszter asszony is említette. A fegyveres erők alkalmazásánál és a békefenntartó tevékenységnél továbbra is megmarad az Országgyűlés döntési jogköre, változás csupán annyiban lenne, hogy az országgyűlési képviselők többségének szavazata elegendő lenne az eddigi kétharmad helyett.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja a jogharmonizáció érdekében az 1993. évi CX. honvédelmi törvény módosítását, valamint a szolgálati törvény módosítását is szükségesnek tartja. Szabályozni szükséges a szövetséggel közvetlenül együttműködő nemzeti egységeink szolgálati és vezényleti nyelvhasználati kérdéskörét is. Külön kiemelném a 9. § módosításának fontosságát, hiszen a szövetséges fegyveres erőkön belül szolgálatot teljesítő nemzeti egységeink vezetési szabályzatának célszerű illeszkednie a szövetséges erők szabályzataihoz. Részletesebben erről még lesz a Fidesz részéről hozzászóló, erről még később hallhatunk.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja szükségesnek tartja és támogatja az alkotmány és a honvédelmi törvény módosítását, és egészen tegnapig én magam is bíztam abban, hogy az MSZP és az SZDSZ képviselői átérzik ennek az ügynek a fontosságát, és támogatni fogják a hazánk NATO-csatlakozása miatt szükséges alkotmánymódosítást és a honvédelmi törvény módosítását is. Kérem önöket, hogy próbáljanak meg elszakadni attól a rossz belpolitikai látásmódtól, attól a "csak azért sem" típusú politikai hozzáállástól, ami jelen esetben szerintem jellemzi önöket, és támogassák a Magyar Köztársaság NATO-csatlakozása miatti alkotmánymódosítást, mint ahogy ezt ellenzéki képviselőtársaim a honvédelmi bizottság ülésén meg is tették.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja úgy látja, hogy hazánk biztonságának, a honvédelemnek az ügye nemzeti ügy, és nem képezheti alku tárgyát, nem azonos fajsúlyú az - a szerény személyemhez hasonló vezetéknevű - APEH-elnök úr kinevezésének kérdéskörét vizsgálni akaró bizottság vagy bárminemű bizottság személyi összetételének problematikájával.
Kérem önöket, hogy térjenek vissza a nemzeti konszenzushoz ebben az ügyben, és támogassák az alkotmánymódosítást és a honvédelmi törvény módosítását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
