DR. KÁLMÁN ANDRÁS
DR. KÁLMÁN ANDRÁS
DR. KÁLMÁN ANDRÁS, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági társaságokról szóló, 1997. évi CXLIV. törvény módosítására benyújtott képviselői önálló indítvánnyal összefüggésben ellenpontként azt akarom elmondani a tisztelt képviselőtársaimnak, illetve arra szeretném emlékeztetni önöket - mint ahogy a gazdasági bizottság ülésén is elhangzott -, hogy mi indokolta a közel egy évtizedig hatályban lévő, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény kodifikálását, s ezzel egyidejűleg természetesen azt is, hogy mi nem indokolja a képviselői önálló indítvány támogatását.
A törvényt előkészítő kodifikációs bizottság álláspontja szerint sem ideológiai okok, sem a gyakorlatban felmerült problémák, sem az európai integrációs igények nem tették szükségessé, hogy teljesen új alapelveken nyugvó, teljesen más struktúrájú társasági törvény készüljön. Azaz a Gt. bevált, alapstruktúrája, szabályozási elvei, vállalkozásbarát felfogása a jövőben is fenntartható. Hangsúlyozták ugyanakkor, és ezt a törvény előkészítése során be is tartották, hogy a módosítás során a releváns gyakorlati tapasztalatokat verifikálni kell; a társasági törvény módosításának egyik legalapvetőbb feladata a részvénytársasági, illetve az értékpapír- és a tőzsdejog, másfelől a társasági és a számviteli jog egységének biztosítása. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatának igen lényeges eleme a jogharmonizáció. Az időközi visszaélések, a fantom- és fiktív cégek különböző manipulációi miatt a magyar társasági jogban fokozni kell a hitelezővédelmet.
A képviselői önálló indítvány benyújtói azzal indokolták az ilyen elvek szerint készített társasági törvény módosításának szükségességét, mert megítélésük szerint a Gt. 220. § (3) bekezdésében és 229. § (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetési tilalom fenntartása, illetve érvényesülése az új Gt. előtt alakult részvénytársaságoknál sérti a szerződéses szabadság elvét, beavatkozik a már kialakult értékrendbe. A bizottsági vitában a képviselői önálló indítványt előterjesztő ezt már csak azzal egészítette ki, hogy jogalkotási hibát kell kiküszöbölni. Szépen hangzó érvek! Aki csak felületesen olvassa a törvényt, és nem tudja, hogy mi munkál a háttérben, az joggal bólinthat rá. Ha sértjük a szerződéses szabadság elvét, ha visszahatóan beavatkozunk a kialakult értékrendekbe, akkor a jogalkotási hibát ki kell javítani - szerencsére!
A képviselői önálló indítvány egyik előterjesztője szerencsére a sajtóban kinyilatkoztatta a módosítás valódi értelmét, ha tetszik: indítékát. Ettől lesz ez a törvénymódosítás olyan, mint amikor valaki fel akarja gyújtani a csűrt, de előtte lelocsolja a házat, hogy fel ne gyulladjon. A ma hatályos, gazdasági társaságokról szóló törvény szerint, az e törvény hatálybalépését megelőzően a cégjegyzékbe már bejegyzett társaságok cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek társasági szerződésüket, alapító okiratukat, illetve alapszabályukat az új Gt. szabályai szerint módosítani.
A cégjegyzékben vezetett adatok közé tartoznak a tisztségviselőkre vonatkozó adatok is. Tehát ha mondjuk kicserélek egy pártkatona részvénytársasági elnököt egy másikra, akkor elveszítem a korábban kialkudott szavazati előnyömet, vagy a privatizált volt állami cégben az aranyrészvényemhez fűződő többletjogosítványomat, mert belép a módosítási kényszer. Ezt a módosítási kényszert kívánja kiiktatni a képviselői önálló indítvány, s megőrizni az új Gt.-vel összhangban nem álló aranyrészvény intézményét. Ezzel összefüggésben szó sincs arról, hogy a törvényt előkészítők elfeledkeztek az aranyrészvényről és valamifajta jogalkotói hibát követtek el.
Az aranyrészvény intézményét az 1995. évi XXXIX., úgynevezett privatizációs törvényt módosító 1997. évi LXXVI. törvény vezette be, a kodifikációs bizottság egyik tagja szerint alkotmányossági szempontból erősen megkérdőjelezhető tartalommal.
Az új Gt. 185. § (2) bekezdésében szabályozott elsőbbségi részvény csak vétójogot biztosít, ezzel szemben a privatizációs törvény szerinti aranyrészvény, társasági jogi szempontból kezelhetetlen módon, nemcsak vétójogot biztosít, hanem a közgyűlés határozatképességéhez is szükséges. Tehát nem jogalkotói hibáról van szó, nem arról van szó, hogy egy kialakult értékrendbe avatkozik be a törvény, még csak arról sem, hogy sérti a szerződéses szabadság elvét, hanem arról szól, hogy ki kell iktatni egy alkotmányossági szempontból megkérdőjelezhető intézményt. Ez pedig egy-egy társaságnál akkor következik be, ha olyan lépés történik, amelyik érinti a cégjegyzékbe bejegyzett adatokat, például katonaváltásnál.
Az elmondottak alapján az a kisebbségi vélemény, hogy fontoljuk meg a képviselői önálló indítvány elutasítását, mert ha az állam megszerzett jogait védeni akarjuk, akkor arra találjunk olyan módot, amely nem avatkozik be egyetlen cél miatt a megalkotott törvény rendjébe és alkotmányosságába.
Mi nem gondoljuk azt, hogy a kormány érdekeinek érvényesülése időben nem szenvedhet halasztást, legyenek azok bármennyire személyesek is. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
