SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi törvény nem rendelkezett a részvénytulajdonosok részvényekhez kapcsolódó vagy kapcsolható különleges jogosítványairól, azaz arról, hogy bizonyos tulajdonosok többletjogokkal, a tulajdonukban lévő részvények mennyiségi részarányához képest nagyobb, több jogosítvánnyal rendelkezhetnek a társasági közgyűlési döntések meghozatala során.
Ilyen lehetőségről tehát nem beszélt a '88-as Gt., vagyis nem említette, de nem is zárta ki, nem is tiltotta az ilyen, azaz a különleges jogosítványokkal rendelkező részvények létrehozását vagy megalkotását.
A törvényi tiltás hiánya tette azután lehetővé, hogy az energetikai privatizációt megelőzően forgalomba s a gazdaságpolitikai viták középpontjába került az aranyrészvény fogalma, vagyis az a speciális többletjogosítványokkal, szavazatelsőbbségi joggal felruházott részvény, amellyel tulajdonosa, az állam bizonyos garanciális lehetőségek birtokába jut, vagyis jutott.
Az összes energetikai társaság privatizációjához kapcsolódóan az állam ilyen többletjogosítványokat kötött ki magának, bizonyos szempontból tagadhatatlanul helyesen.
(2.00)
Mert így maradt lehetősége megakadályozni nem kívánt társasági tőkeleszállítást, cégeladást, cégösszevonást, így delegálhatott képviselőt a társaság vezető testületeibe. Így lehetett azután privatizálni fontos közműveket anélkül, hogy az állam minden jogosítványát elvesztette volna a közművek működését, funkcionálását illetően. Így került be azután többek között a Mol alapszabályába is a különleges állami részvénytulajdonosi többletjogosítványok ügye.
Ekkor jött tavaly a társaságokról szóló törvény módosítása, amit képviselőtársaim egyszerűen új Gt.-nek hívtak, én is ennek hívnám a továbbiakban. Ez általában és elvileg megnyirbálta a különleges többletjogosítványok intézményét, mert azt mondta, hogy az nem normális állapot, hogy egyébként azonos részvényekhez különböző jogosítványok tartozzanak.
Arról is rendelkezett az új Gt., hogy az általa megállapított összes módosítást egyidejűleg kell átvezetni a társaságok alapszabályában. Erről szól a 299. § (2) bekezdése, vagyis ha valaki bármely okból hozzányúlna az alapszabályhoz vagy a cégjegyzékben kötelezően rögzített adatokhoz, például az elnök személye változna vagy az igazgatóság összetétele, akkor ennek a törvénynek az összes változását egyidejűleg át kell vezetni az alapító okiraton vagy alapszabályon. Így többek között a 220. § 3. pontjában és a 229. § 2. pontjában megfogalmazott megkülönböztetési tilalmakat is ezzel egyidejűleg kellene vagy kellett volna átvezetni. Ez pedig azt a félelmet keltette az előterjesztőkben, hogy bármely vezetői változás megszüntetné az állami többletjogosítványokat biztosító aranyrészvény intézményét is a Mol-nál, de a többi energetikai cégnél is. Ezért azután úgy kívánják az előterjesztők módosítani ezen megkülönböztetési tilalmakat szabályozó paragrafusokat, hogy azok érvényben maradjanak minden olyan esetben, amikor a különbségtétel e törvény hatálybalépését megelőzően, azaz 1998 júniusa előtt történt.
Van azonban, úgy gondolom, két dolog, amiről nem illene megfeledkezni, és ami legalábbis relativizálja ezen előterjesztői indítvány jelentőségét. Az egyik az új Gt. 301. §-ának 1. pontja, amely úgy szól, hogy "ha e törvény a részvényest megillető valamely jogosultság számításának alapját vagy igénybevételének feltételeit megváltoztatja, e törvény rendelkezéseit csak a törvény hatálybalépését követő első teljes naptári év elteltével lehet alkalmazni". Ez tehát azt jelenti, hogy 2000. január 1-je előtt semmiféle, az aranyrészvényt veszélyeztető akcióra egyébként sem kerülhetne sor.
A másik pedig a privatizációs törvény legutóbbi módosítása, amely az államot illető részvényesi jogokat rögzíti, azaz nem érinti ezen Gt. változtatása. Így aztán nem igazán érthető, hogy tulajdonképpen mi is lenne a jelentősége ennek a törvénymódosításnak az előterjesztők szemében. Véleményem szerint nyitott kapukat döngetnek, a módosítás az én véleményem szerint valahogy se nem árt, se nem használ. Egyes hírek szerint - és erről itt hallhattunk - talán az a célja az egésznek, hogy a Mol elnökének leválthatósága megtörténjen anélkül, hogy veszélybe kerülne az állam aranyrészvényekhez fűzött többletjogosítványa. Ez lehetséges, azonban ebből a szempontból sem ad igazán semmi újat ez a javaslat véleményem szerint, de ha új s nem meglévő helyzetet teremtene is, akkor is csak a kinevezés és nem a visszahívás esetén lenne hasznosítható fegyver ez a javaslat. De ezzel a fegyverrel valóban vigyázni kell, mert ahogy itt elhangzott már, egy rendkívüli közgyűlés valóban a részvényárfolyamok jelentős esésének a veszélyét vetíti előre, és ez egyaránt veszélyeztetheti a kisbefektetői, a nagybefektetői... - és pont, a megóvni szándékozott, állam kezében lévő részvények értékét is.
Ezért tehát mi úgy gondoljuk, hogy mivel egyrészt semmi sem kényszerít minket arra a sietségre, amire az előterjesztők gondolnak, ugyanakkor az általuk kiküszöbölni vélt veszély tulajdonképpen semmiképp nem fenyeget, de különösképpen nem fenyeget 2000. január 1-je előtt, így ezt a fegyvert talán nem volna célszerű bevezetni, még akkor sem, ha tulajdonképpen jogilag ez az adott helyzeten, a meglévő status quón nem is igazán változtat.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
