DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látszik, ez a törvényjavaslat arra van ítélve, hogy a késő esti órákban kerüljön rá sor. Most azért sokkal szerencsésebb helyzetben vagyunk, mint a múlt héten, amikor az expozé éjfélkor fejeződött be, s az általános vita háromnegyed kettőig tartott. Jelentkeztem az elmúlt vitanapon is felszólalásra, mégis úgy döntöttem, hogy szeretném az első vitát megvárni, ezért kértem azt a lehetőséget, hogy ne az első vitanapon, hanem most kaphassak szót.
Tisztelt Országgyűlés! Tettem ezt azért, mert összehasonlítottam az 1994-es vitát a mostani kibontakozni látszott vitával. Gyakorlatilag az a törvényjavaslat, amit pillanatnyilag a tisztelt Ház tárgyal, egy származékos kérdés, az 1998. évi XXXVI. számú törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket öleli fel. Éppen ezért nem értem azt a kritikát, amit a törvényjavaslat kapott az elmúlt vitában, nevezetesen - és ezzel szeretnék először foglalkozni -, hogy egy ilyen hihetetlen nagy joganyagot miért nem több jogszabály, miért nem több törvényjavaslat rendezett el.
Azt hiszem, hogy a jogbiztonság kedvéért minden körülmények között a kormány által választott módszer az egy jogszabály, és az egy jogszabályban való valamennyi kérdés rendezése a biztonság számára a megnyugtatóbb megoldás. Ilyen körülmények között a Fidesz vezette polgári kormány a kormányprogramban vállalt kötelezettségének végrehajtása tárgyában egy jogszabályban egy kérdésben, tulajdonképpen a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényben kapott kötelezettség végrehajtásával valamennyi kérdést rendezni tudott. A törvényjavaslat lényeges kérdéseire nem szeretnék kitérni, ezt úgy a miniszteri expozéban, mint az elmúlt vitanapon úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki képviselők is részletesen megtették.
Egy-két kérdésre szeretnék azért reflektálni. Nevezetesen arra az ellenzéki magatartásra, ami kicsit hasonlított egymáshoz, de gyakorlatilag azért voltak olyanfajta támadások a törvényjavaslattal szemben, amelyek számomra nehezebben értelmezhetők. Már a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban Kuncze Gábor frakcióvezető úr azt mondta, ő tökéletesen tisztában van azzal, hogy ez a mindenkori kormány feladata, így nem kívánnak belemenni a felsorolással kapcsolatos javaslat részleteibe, de természetesen tartózkodni fognak a szavazás alkalmával. Ezt egy elfogadható ellenzéki magatartásnak vettem.
Nehezebben tudtam Wiener György képviselőtársam azon nyilatkozatát értelmezni, amikor ő azt mondta, hogy a Szocialista Párt jelen formájában a törvénytervezetet nem tudja támogatni, számtalan módosító javaslattal megpróbálják átalakítani, és ha ehhez a kormánypártiaktól meg fogják kapni a támogatást, akkor sor kerülhet arra, hogy egyáltalán ehhez a törvényjavaslathoz a Fidesz vezette kormány megkapja a szocialista frakció szavazatát is.
Azért hoztam szóba ezt a két ellenzéki magatartást, mert ez a kettő álláspontom szerint nemhogy elmegy egymás mellett, hanem egymással szemben álló. Nagyon sok hasznos tanácsot, észrevételt hallottunk Wiener György képviselő úrtól, amit elfogadok, hogy az ellenzék leglényegesebb feladata a kormány munkájának az ellenőrzése, és ha ez jobbító szándékkal van, akkor ám legyen. De attól félek, hogy a Szocialista Párt részéről szereptévesztés van, ők akarnak beleszólni, és ők akarják átalakítani a Fidesz vezette kormány által elkészített feladattervet, vagyis ők akarják azt az utat kijelölni, ami szerintük a Fidesz számára járható. Ez a fajta magatartás elfogadhatatlan. Minden körülmények között a Fidesz-frakció az összes módosító javaslatot pontosan végig fogja vizsgálni, megítélésünk szerint a módosító javaslatokat csak addig lehet elfogadni, ameddig a Fidesz által vállalt feladatok teljesítésére ez a lehetőséget megadja. Abban a pillanatban, ha akár a kormányprogram, akár pedig a minisztériumok belső strukturális átalakítása terén valami lényeges módosításra irányul, akkor az semmi körülmények között nem kaphatja meg a Fidesz részéről a támogatást.
Szeretnék még egyetlenegy kérdésre kitérni, s vitába szállnék az Etnikai Kisebbségi Hivatallal kapcsolatos szocialista felvetéssel. Nem arról van szó, hogy érdemi kérdésben kíván ez a törvényjavaslat ebben a kérdésben megoldást teremteni, arról van szó, hogy a törvényjavaslat a Miniszterelnöki Hivatalból ezt a területet az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá akarja tenni. Meggyőződésem szerint ezzel az átrendezéssel indokolatlan kétharmados szavazást igényelni. Úgy érzem, ez nem egy olyan terület, amely ennek a területnek a lényeges kérdésébe ütközve igényelné az alkotmányban előírt kétharmados szavazást.
Tisztelettel, mi ezt a törvényjavaslatot támogatni fogjuk, és ha és amennyiben a vita során bármilyen lényeges kérdésben még ellenkezésem lesz, akkor tisztelettel két percre fogok még időt kérni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
