DR. SURJÁN LÁSZLÓ
DR. SURJÁN LÁSZLÓ
DR. SURJÁN LÁSZLÓ, a külügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Amint a tisztelt Ház az előző bizottsági beszámolóból is hallhatta, a tegnapi nap folyamán a külügyi bizottság a hadügyi bizottsággal együttesen tárgyalta meg (Moraj és derültség.) ezt a kérdést.
A tárgyalás tulajdonképpen bizakodó légkörben zajlott. Bizakodó légkörben, hiszen aki nem is hallotta, a bejáratnál már fölvehette azt az MTI-jelentést, amely arról szólt, hogy remélhetőleg az a határozat, amit mi most meghozni készülünk, és amit tegnap bizottsági szinten tárgyaltunk, nem valósul meg, nem kerül felhasználásra.
Ugyanakkor ez a bizakodás nem vette el a vitának a komolyságát és a felelősségét. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a döntés beletartozik abba a folyamatba, amely a nyomásgyakorlás eszközeivel próbálja meg a Jugoszláv Köztársaságot jelenleg folytatott koszovói gyakorlatának megszüntetésére rábírni. Amennyiben a magyar légtér igénybevételétől el lehet tekinteni, akkor nyilván nem fogják fölöslegesen igénybe venni. De ha halogatnánk a döntést, akkor megnehezítenénk ennek a nyomásgyakorlásnak a komolyságát.
Mik voltak azok a kérdések, amelyekkel a bizottságnak szembe kellett néznie? Elsősorban az, hogy a jövendő NATO-tagságunkkal, a partneri viszonnyal is természetszerűleg összefüggő alapállásunk milyen többletterhek vállalását jelenti, és milyen kockázatokat hordoz magában.
Mindenki hallotta a sajtón keresztül azokat a fenyegetésnek szánt nyilatkozatokat, elvileg felelős állásban lévő jugoszláv személyiségektől, amelyek megfenyegették azokat az országokat, amelyek valamilyen formában részt vesznek ebben az akcióban. Nyilvánvaló, hogy a légtér átengedése egy ilyen részvételnek számít, még akkor is, ha Magyarország tevékenyen nem vesz részt ebben a folyamatban. Meg kellett vizsgálni tehát, hogy megvan-e mindaz a garancia, ami az ország védelméhez ebből a szempontból szükséges.
A miniszter úr itt is elmondott információi közül Solana főtitkár úrnak a levele, amit kiosztásra is került a bizottsági ülésen, megnyugtató garanciákat tartalmaz a tekintetben, hogy Magyarország semmifajta kalandor akciónak nem lehet célterülete, s nem szolgáltatja ki magát. E tekintetben a bizottsági tagok többségének megnyugtató lett a véleménye.
Azt gondolom, hogy a bizottság végső állásfoglalása - amely egy tartózkodást és egy ellenszavazatot tartalmazott ugyan, de a nagy többség egyértelműen támogatásáról biztosította a beterjesztett javaslatot - kifejezi azt a bizakodást és a felelős döntést is abban a szintén megtárgyalt kérdésben, hogy Magyarországnak ez a lépése mily mértékű kockázatot jelent a Vajdaságban élő magyarok számára.
Különösen amit most az EBESZ megfigyelőcsoportjának kérdésével kapcsolatban hallottunk, azt hiszem, ezt a kérdést is rendezi. E tekintetben a bizottság többségi véleménye az Országgyűlés számára a beterjesztett javaslat támogatását ajánlja, azt hiszem, hogy felelősen. Minden érintett gond föltárásával, megtárgyalásával egy szükséges, sajnálatos, de elkerülhetetlen lépést támogatunk, ha ezt a támogatást megtesszük. Bízom benne, hogy az Országgyűlés megteszi.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
