DR. GIDAI ERZSÉBET
DR. GIDAI ERZSÉBET
DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A hozzászólásomban azt szeretném kiemelni, hogy eddig a vitában mindenki és az anyag, az előterjesztés is elsősorban a vállalkozók szempontjából vizsgálja az áfa átalakítását vagy bizonyos módosítását. Azonban nagyon lényegesnek tartom - és ez nyilván pénzügyileg is fontos -, hogy vajon a végső fogyasztó, ahol lecsapódik az áfa, akire az összes adózási terhet át lehet hárítani, mennyire képes az esetleg kibővített körű áfával terhelt termékek körét megvásárolni, milyen a fizetőképes kereslet erre vonatkozóan, vagy a fizetőképességnek hol van a határa. Ez érint elsősorban bizonyos intézményeket, de mindenekelőtt érinti a háztartásokat, a családokat vagy az egyéni fogyasztást és elsősorban a bérből és fizetésből élőket.
Ezért nagyon lényegesnek tartom - ezt holnap egyébként egy más adó vonatkozásában is megemlítem -, hogy mindenféle adómódosításnál szükséges elvégezni az olyanfajta elemzést, amely a végső fogyasztó adófizető-képességét is megnézi. Enélkül valójában nem lehet tiszta képet kapni, hogy milyen bevételekre számíthat a költségvetés, és nincs a végső fogyasztónak olyan lehetősége, ami megvan a vállalkozóknak - ezt nem ellenükben mondom; a jelenlegi áfatörvény óriási visszaélésre is lehetőséget ad. Bizony az áfával való visszaéléseknek hatalmas története van, amiről egy külön plenáris ülést lehetne tartani. Ezért ezt nagyon fontosnak tartom.
A másik ezzel kapcsolatban az, hogy itt már elhangzott: a költségvetés bevételi oldalának a legnagyobb arányát az áfabefizetések teszik ki, ez '98-ban 800 milliárd forint fölött volt, '99-ben is emelkedni fog. Mindig az a kérdés, hogy mit szolgál ez a bevétel. Ha azt szolgálja, hogy csak pusztán egy deficitet finanszírozzon, akkor azt nem tartom megfelelő minőségűnek. Hiszen meg kell nézni, a kiadásokon milyen tételek helyezkednek el, és ha ez az áfabefizetés nem beruházásserkentő hatású, nem a közszolgáltatás vagy humán infrastruktúra fejlesztését szolgálja, akkor bizony az egy spekulatív pénzmozgatást jelent, mint a jelen esetben is, hiszen a kiadásoknak egy jelentős részét piszkos pénzek alkotják a költségvetésben, mindenekelőtt a kötvénymanipulációkból fakadó piszkos pénzek, amit ha kiemelek - 1000 milliárd forint körüli -, akkor természetesen - tudom, hogy nem közvetlenül erre kerül kifizetésre az áfa, de érdekes összehasonlítást lehet tenni - majdnem akkora összeget tesz ki vagy valamennyivel többet, mint amennyi e jelentős adóterület befizetése, tehát az áfabefizetés.
Ezért lényeges a költségvetésnek egy nagyon alapos kitakarítása, a piszkos pénzek kiemelése, és az áfának arra történő felhasználása, amiért az valóban van, tehát a közcélokat szolgálja, és ne ezeket a spekulatív, buborék pénzpiaci manővereket finanszírozzák meg ezzel.
A második: a vállalkozók oldaláról is tisztább elszámolási lehetőséget lehet biztosítani az áfavisszaélések csökkentésére. Magam is osztom azt a véleményt, hogy ha egy egységes, alacsonyabb áfakulccsal dolgozna a Pénzügyminisztérium, vagy azt vezetnék be, az egyszerűsítené az elszámolást, az ellenőrzést, és tisztább képet kaphatnánk.
A harmadik, amit meg szeretnék említeni: az anyagban is szerepel több helyen 12 százalékos áfakulccsal terhelve olyan terület, ami véleményünk szerint a nullkulcsoshoz tartozna. Ide sorolom a vakok számára biztosított különböző eszközöket. Úgy érzem, ezeket nem szabadna áfával terhelni, hiszen itt is a végső fogyasztók megterheléséről van szó. Kiemelten ide sorolom például a diákétkeztetést, a szociális étkeztetést és egy nagyon fontos témakört, a kutatás-fejlesztések megadóztatását. Közismert, nagy felháborodást váltott ki a különböző kutatási pályázatok áfamegterhelése. Például az OTKA-pályázatoknál - hiszen tudjuk, milyen nyomorúságos a kutatás pénzforrásainak biztosítása az egyetemeken és más intézetekben -, ha valaki elnyer egy pályázatot, azt nem lehet azzal terhelni, hogy mindjárt gombolja is le belőle az áfa összegét, és ha ezt nem teszi meg, vagy valami baj van a siralmas pénzekből, akkor az nagyon komoly büntetést von maga után. Ezért ennek a megszüntetését javasoljuk, tehát betenni a nullkulcsoshoz.
Végül még egy dolgot említenék: az egészségügyben igen komoly gondot jelent az áfa speciális helye, hiszen ha különböző műszereket vásárolnak a fekvőbeteg-ellátásban, az nem áfaalany, de mint végső fogyasztó viselkedik, és meg kell fizetni az áfával terhelt teljes árat, vissza nem téríthetik. Ezért természetesen igyekeznek a kórházak is ügyeskedni. Létrehoznak különböző olyan szervezeteket, kft.-ket - és sorolhatnánk az egyéb akciókat -, hogy valahogy ezeken keresztül történjen a beszerzés, és az áfát valamilyen formában mégis vissza tudják igényelni. Szóval, óriási umbuldákat kell végrehajtani szerencsétlenül ahhoz, hogy ténylegesen a célnak megfelelően tudjanak eszközöket használni, hiszen tudjuk, az egészségügy legalább olyan, pénzzel nyomorúságosan ellátott terület, mint az oktatás vagy a kutatás, vagy a szociális szféra.
Ezért javasolnánk egy speciális intézkedést, amely mentse föl ezeket az intézményeket ez alól a speciális helyzet alól, tehát legyen lehetséges számukra tiszta formában, különleges intézkedés révén az áfa visszatérítésének a biztosítása, és akkor nem kell különböző kft.-ket és egyéb szervezeteket pluszban létrehozni, amelyeket azután megtámadnak, és természetesen mindenféle feljelentgetések kísérnek. Így le lehetne ezt építeni, és erkölcsileg is egy tisztább képet lehetne adni, ami, azt hiszem, nem utolsó még egy adóbefizetési rendszerben sem.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
