HERCZOG EDIT
HERCZOG EDIT
HERCZOG EDIT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Először is a Magyar Szocialista Párt nevében köszönöm a kormány elismerését, miszerint "A jövedéki adó új alapokra helyezett, EU-konform szabályozása az év elején került bevezetésre. Az eltelt több mint féléves időszak tapasztalatai alapján a törvényi szabályozásban nagy jelentőségű változtatás nem vált szükségessé, a kialakított rendszer jól funkcionál" - olvasható a törvénytervezet háttér-tájékoztatójában.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvénytervezet koncepcióját a kormány abban jelölte meg, hogy a költségvetési bevételek reálértékének megőrzése érdekében szükséges a tételes jövedéki adók szokásos valorizálása, ennek átlagosan 11 százalékos mértéke megegyezik az 1999. évre tervezett inflációéval.
Itt van az első probléma. Ugyanis az elmúlt három évben a szokás - ha már ezt a kifejezést használjuk - az volt, hogy a tervezett infláció mértékének csak 80 százalékával nőttek a jövedéki adók. Ebből két dolog következhet: vagy a kormány tartja a szokást, és a 11 százalék a tervezett infláció 80 százaléka - ez azt jelenti, hogy a valódi tervezett infláció 13,5 százalék -, vagy valóban 11 százalékos inflációval számol, ebben az esetben 100 százalékban érvényesíti ezt a jövedéki adóban, inflációgerjesztő magatartást tanúsítva. Emlékeztetnék arra, hogy a Fidesz programjában nem ez állt. Egyébiránt, hölgyeim és uraim, ha önök nekünk tetsző módon a korábbi szokáshoz ragaszkodnának, az esetben 1 liter benzin árát 3 forinttal, a gázolaj árát 4 forinttal kisebb mértékben emelnék jövőre, mint a kormány jelenlegi tervezete szerint.
Tisztelt Ház! A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint 1987-ben 32 millió hektoliterfok tiszta szesznek megfelelő volt a szeszesital-fogyasztás Magyarországon. Ebből 1997-ben 7,7, 1998-ban 8,7 millió hektoliterfok bérfőzés formájában került előállításra, amelynek adóját a jelen törvénytervezet 390 forintról 500 forintra javasolja emelni. Mint tudjuk, a bérfőzés a kereskedelmi forgalomba nem kerülő, saját fogyasztásra szánt pálinka. De hihető-e, hogy minden magyar állampolgár, csecsemőtől az aggastyánig, 2 liter saját főzésű pálinkát megiszik évente - vagy ez a mennyiség inkább bögrecsárdákban hasznosul? A polgárok számára talán inkább az jelenthetné a támogatást, ha a saját fogyasztásra szánt bérfőzésű pálinkák adója nem emelkedne, de korlátozni lehetne, hogy egy családban hány fő bérfőzethet. Más oldalról közelítve ez azt jelenti, hogy mondjuk, egy családon belül férj-feleség 100-100 hektoliterfoknak megfelelő pálinkát főzethet, azaz 400 litert, amihez 6 tonna hullott gyümölcsöt használ fel. Miközben a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter minden alkalommal, nagyon helyesen, dicséri a termékeny magyar földet, az acélos magyar búzát, a zamatos magyar gyümölcsöt, a szóló szőlőt, csengő barackot, mosolygó almát - melyet korlátlanul lehet egyébként szerinte értékesíteni -, nem tudom, mit érez ilyen mértékű hulladékgyümölcs ilyen módú felhasználása esetén.
Az említett 32 millió hektoliterfok szeszesital-fogyasztásból 7 millió liter a feketefőzés, illetve a csempészáru, amely után természetszerűleg nem fizetnek jövedéki adót. Én azt gondolom, hogy ennek kifehérítésére az adókulcs felemelése a legkevésbé alkalmas eszköz. Sőt, aligha tekinthető a valóságtól elrugaszkodó álláspontnak az a feltételezés, hogy a legálisan adózott szeszes italok piacáról további millió literek fognak eltűnni ennek hatására. Természetesen a rosszindulatúak azt feltételezik, hogy itt az adóhivatal sikeres adóbehajtásának egyik előfeltételét teremti meg a jogalkotói szándék. Nem lehet kétséges véleményem szerint, hogy ez esetben a nagyobbik kormánypárt választási programjának egyik kulcstétele kerül megvalósításra; ugye, azt mondták, hogy ha csökken az adó, növekszik az adózási hajlandóság - majd.
Hölgyeim és Uraim! A következő néhány mondatban szakmailag és az EU-harmonizáció szempontjából teljesen indokoltnak és elfogadhatónak tekintjük a következő felvetéseket; amiért megemlítenénk őket, az a kormányprogrammal való ellentétes voltuk. Nem tudom mire vélni ez alapján, hogy a törvénytervezet az olyan "klasszikus magyar" ital, mint a whisky adótételét a gyümölcspálinkáénál kisebb mértékben emeli. Valami kimaradhatott az én életemből, amikor Kecskemétet és Szatmárt elcsatolták Magyarországtól, mert mással, mint azzal magyarázni azt az adótételt, hogy a kecskeméti barackpálinka és a szatmári szilva nem magyar termék, amelyet a mai kormánypártok választási programjukban utolsó csepp vérükig védeni ígértek, nem tudom.
Ugyancsak nehéz lehetett elfogadni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úrnak a törvénytervezet azon pontját is, mely - szakmailag egyébként ugyancsak helyeselhető módon - a sörök jövedéki adóját kisebb mértékben emeli. Merő rosszindulat mondhatja csak azt, hogy na igen, a söripar már külföldi tulajdonban van, ők tudnak lobbizni a magyar szőlő- és bortermelő kisgazdákkal szemben.
Itt jegyzem meg azt is, hogy lehet, hogy teljesen igazságtalan vagyok a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úrral, hiszen elképzelhető, hogy ő rendre ellene szavazott a kormányülésen ezeknek a passzusoknak, sőt az egész törvényjavaslatnak, de alulmaradt. Örömmel vennénk, ha mindnyájunkat felvilágosítana álláspontjáról.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ismeretes, ez az adónem rendezi a mezőgazdasági gázolaj-visszatérítés ügyét is. Az ágazat számára nyújtandó támogatás e formájának megfontolandó, gazdaságilag indokolható és a kormányprogrammal adekvát lenne a visszatérítés mértékének növelése a jelenlegi 55, illetve 85 forintról, és kiterjesztése elsősorban a más energiaigényes ágazatokra, mint a baromfi- és sertéságazatokra is.
Néhány héttel ezelőtt itt, az Országgyűlés plenáris ülésén napirend előtti felszólalásban - amely, mint tudjuk, országos jelentőségű, rendkívüli és halaszthatatlan ügyben történik - az egyik kormánypárti frakcióvezető-helyettes úr felhívta a figyelmet arra, hogy a gabonafelesleg levezetésének egyik módja az üzemanyag-alkohollá való feldolgozás. A miniszter úr akkori válaszában, amit az ügyet ismerve én egy kicsit meglepődve hallgattam, megköszönve a javaslatot, tájékoztatást adott arról, hogy a tárca vizsgálja a megvalósítás módját, és október közepére, elkészítve az ágazat fejlesztési koncepcióját, ezt már be is építi. Biztos, hogy csak a nyomdakapacitás hiánya miatt nincs még a kezünkben az agrárágazat stratégiai koncepciója, és ha a miniszter úr megengedné, itt segítenék ebben az ügyben.
Az úgynevezett bio- vagy üzemanyag-alkohol felhasználásának legnagyobb akadálya a magas ára.
(12.30)
Ezt a problémát jelen esetben nem lehet úgy megoldani, hogy csökkentem az alapanyag árát, vagy külföldről olcsóbban beszerzem, hiszen a cél éppen a magyar gazdák által termelt gabonafelesleg hasznosítása. Lehet viszont csökkenteni, esetleg nulla kulcsban megállapítani az üzemanyag céljára felhasznált alkohol jövedéki adóját, két oldalról is, egyrészt az alkoholét, másrészt az alkoholtartalmú adalékanyagokat tartalmazó benzinét. Ez csak kormányzati elhatározás kérdése, amelynek a jövedéki adótörvényben meg kell jelennie. Feltételezem, hogy miniszter úr erre kísérletet is tett, azonban a kabinetülésen alul maradt. Azt tanácsoljuk, hogy ne adja fel, mert jó ügyről, környezetbarát megoldásról van szó, mely kezelné a magyar mezőgazdaság terményfeleslegét, amely - a támogatási rendszer érdekességei miatt - más és más termékeknél jelentkezik.
Hölgyeim és Uraim! Szeretném felhívni erről a helyről Torgyán miniszter úr - illetve a gazdák, akik ezt esetleg hallják - figyelmét, hogy most, amikor a növényi olajok üzemanyagként történő felhasználásáról értekezik és erre biztatja a gazdákat, törvénytelen lehetőségnek csinál propagandát. Ugyanis ilyen felhasználás esetén az étolaj már nem étolaj, hanem üzemanyag, s mint ilyen, jövedéki termék, amely után adót kell fizetni. Üdvözöljük és támogatjuk azt a törekvését, hogy rendkívül kedvezményes jövedéki adókulcsot állapítson meg a növényi olajokból származó üzemanyagra a törvény.
Tisztelt Országgyűlés! A fentiekben a teljesség igénye nélkül a jövedékiadó-törvényjavaslat több ellentmondására hívtam fel a figyelmet. Ebből következően - mivel nem védi eléggé a legális piaci szereplőket, lehetőséget teremt a fekete- és szürkegazdaság növekedésére és inflációgerjesztő hatású -, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja jelen formájában nem támogatja a törvénytervezet elfogadását, de módosító indítványaink elfogadása esetén támogatni fogjuk azt.
Végül, de nem utolsósorban hadd mondjam el, sokszor szándékosan a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úrhoz szóltam. Nagyon nagy sajnálatomra szolgál az a tény, hogy ennek a tárcának a képviselői - akiket pedig a jövedéki adó oly mértékben érint, ahogy érint, hiszen a szesz- és dohányágazatot jelenleg ez a tárca felügyeli - nem vesznek részt ezen a tanácskozáson. Ezzel együtt szeretnék a miniszter úrnak - hogy emlékeztessem arra, a későbbiek során a bioalkohol beépítése hogyan lehetséges a törvénybe - egy jelenleg nulla százalékos adókulcsú, adómentes jövedéki terméket átnyújtani - illetve most csak az asztalára helyezni -, egy magyar hungaricumot, egy doboz konyakos meggyet.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
