DR. BOGÁR LÁSZLÓ
DR. BOGÁR LÁSZLÓ
DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nyilván ön is emlékszik Orwell Állatfarmjának arra a mozzanatára, amikor a disznók terrorjától akkor már megfélemlített állatok görcsösen skandálják, hogy "négy láb jó, két láb rossz". Őszintén szólva, az utóbbi hónapok során így vagyok azzal, amikor az "állam" és az "államosítás" a történelmi "rossz" szinonimájává válik, teljesen függetlenül attól, hogy milyen konkrét esetről van szó, illetve hogy mindaz, ami nem állami, automatikusan a történelmi "jó" apoteózisát jelenti.
Ezt csak azért mondtam el, mert amikor ön is államosításról beszél, akkor tulajdonképpen az a furcsa helyzet alakul ki, hogy ezzel kétségbe vonatik egy legitim kormánynak az a lehetősége - ami ebben az esetben, azt gondolom, kötelesség is -, hogy beavatkozzon és saját felügyelete alá vonjon olyan valóban - s ebben teljesen egyetértünk - rendkívüli jelentőségű államháztartási alrendszert, amelynek delegálásának konkrét módját az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek minősítette, és amelynek működése - az Országgyűlés határozata szerint is - bizonyíthatóan gondatlan és több esetben kifejezetten törvénysértő volt. A magyar közvélemény döntő többsége ezt a folyamatot egyértelműen kedvezően fogadta, és azt hiszem, a kormány akkor járt volna el felelőtlenül, ha erre a folyamatra nem kerül sor.
Az is teljesen természetes, hogy ez mindenképpen - s ezt a kormány deklarálta is - átmeneti állapot, hiszen arról van szó, hogy ha egyszer egyértelműen bebizonyosodott - s azt gondolom, bebizonyosodott -, hogy az önkormányzatnak az a módja, az a konkrét konstrukciója, amely az előző években létezett, semmiképpen nem tette jobbá és alkalmassá ezeknek a hatalmas, a társadalom működése szempontjából valóban a legjelentősebb pénztömböknek a működését, akkor itt valami másfajta konstrukció kidolgozására van szükség. S valóban úgy van, ahhoz, hogy ennek a rendszernek az új konstrukciója felelősen kialakuljon, ezeknek a reformoknak a kidolgozásához időre van szükség.
Ön azt mondja, hogy az utóbbi hetek során keveset lehetett hallani ezekről a reformfolyamatokról. Lehet, hogy a kormány kommunikációs hibát követ el, amikor nem hozza minden héten vagy ha úgy tetszik, minden nap nyilvánosságra ennek a reformfolyamatnak a különböző mozzanatait. De mindenféle irónia nélkül szeretném megnyugtatni képviselő urat, hogy ez a reformfolyamat egyértelműen zajlik.
A társadalombiztosítás kormányzati felügyelete alá vonása óta - minden túlzás nélkül állíthatom - több és fontosabb dolog történt a biztosítottak érdekében, mint az előző évek során összességében. Először is elkészült - és ez nagyon lényeges - a társadalombiztosítási alapok valóságos anyagi helyzetét tükröző leltár, és ennek során bizony kiderült, hogy a társadalombiztosítás költségvetési bevételi oldalát az előző kormány irreálisan magasra tervezte, a kiadásokra viszont a szükségesnél sokkal kevesebb összeget biztosított. Kiderült így aztán, hogy az alapok várható hiánya az év végéig elérheti a 100 milliárd forintot. Kiderült, hogy a hiány tetemes részét - a tervezési hibákon túl - az okozta, hogy a nyugdíjreform várható hatásait az előző kormány megalapozatlanul mérte fel.
Ön ugyan azt említette, hogy veszélyes kommentárok hangzanak el a nyugdíjreformról, de szerintem sokkal veszélyesebb az a tény, hogy most már egyértelműen rekonstruálható, hogy bizony számos nagyon felelőtlen mozzanat került bele ebbe a reformba, hiszen azt, hogy ekkora deficit alakul ki, többé-kevésbé előre lehetett nem is csak sejteni, de tudni is. Ennek következtében legalább akkora veszélyt jelentett és jelent ma is az a felelőtlenség, amely az akkoriban az MSZP-n belül is dúló belső viták, valamint az akkori ellenzék szakszerű kritikáinak elfojtásán alapult.
(8.40)
(Mádai Pétert a jegyzői székben dr. Világosi Gábor váltja fel.)
Ez a folyamat valóban aggasztó tendenciákat jelez, és a kormánynak nyilván közbe kell avatkoznia, amikor például azt tapasztalja, hogy a járulékbehajtás az előirányzott összegnek mindössze 26 százalékát tette ki az első félévben. A járulékbehajtás hatékonyságának növelése érdekében így a jövőben az APEH-hoz átkerülnek az ezzel kapcsolatos feladatok, amelynek következtében a társadalombiztosítási igazgatásban igen jelentős létszám- és költségcsökkenés tapasztalható; ugyanígy körülbelül hetven esetben találtunk olyan ügyet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amikor több milliárdos veszteséget okozó (Az elnök ismét csenget.) ügyben jártunk el. Ha...
