NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mint azt az előttem szólók is hangsúlyozták, a napirendre vett törvényjavaslat leglényegesebb vonása, hogy a közraktározási tevékenységet végzők körét kiszélesíti. Lehetővé kívánja tenni azon külföldi vállalkozások bekapcsolódását, amelyek e célra Magyarországon fióktelepet hoznak létre.
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvényt az Országgyűlés az elmúlt év végén fogadta el. E törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló '98. évi XXIV. törvénnyel együtt garanciális rendelkezéseket és keretszabályokat teremt a külföldi vállalkozások számára, s így elősegíti a külföldi működő tőke gazdaságunkban való tartós megjelenését. A befektetési törvény hatálya a külföldiek által vagy részesedésükkel külföldön alapított leányvállalatokra terjed ki, s a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvénnyel jelentős szerepet töltött be a külföldiek magyarországi vállalkozásalapítása szabályrendszerének megteremtésében.
Ami a külföldiek második gazdasági célú letelepedési formáját, a fióktelepet illeti, az erre vonatkozó szabályozás, ennek következtében a külföldiek fiókalapításának lehetősége a múlt év végéig hiányzott a magyar jogrendszerből. A fióktelep ugyanis a külföldi székhelyű, külföldön működő vállalkozás belföldön létesített, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, telephelye, ami a jogi szabályozás számára nehezen megoldható feladatot jelent, tekintettel arra, hogy a külföldi jog szerint alakult, külföldi társasági jog szerint működő cégek belföldi tevékenységvégzésének jogi kereteit kell megteremteni, figyelembe véve nemzetközi vonatkozásokat is. A külföldi cégek számára a fióknyitás lehetősége jelzi egy ország gazdaságának nyitottságát, ugyanakkor kihívást jelent a belföldi vállalkozások számára is. A fióknyitás lehetőségének megteremtését időszerűvé és elodázhatatlanná tette az Európai Megállapodás, továbbá az OECD-hez teljes jogú tagként történt csatlakozás.
Az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás IV. címének 2. fejezete mind Magyarországon, mind az Európai Közösségek tagállamaiban biztosítja a szerződésben részes államokban székhellyel rendelkező vállalkozások gazdasági letelepedéséhez való jogát leányvállalat, fiók, kereskedelmi képviselet létesítésével, illetve önálló vállalkozóként.
Kötelezettségvállalásunk határideje 1999.
(16.50)
Az OECD-csatlakozási megállapodásban Magyarország a tőkemozgások liberalizációs kódexének céljait elfogadva már 1998-tól vállalta, hogy feloldja a fióknyitásra vonatkozó korlátozásokat, ide értve a pénzügyi szektor szolgáltatásait is.
A fiókszabályozásról szóló törvény kerettörvényként szabályozza a fiókok és kereskedelmi képviseletek alapításának, megszüntetésének feltételeit, a belföldi működés jogi kereteit, a befektetések biztonságára, a diszkriminatív elbánás tilalmára vonatkozó garanciális rendelkezéseket. Ennél részletesebb szabályozásra nem volt szükség, hiszen a cégnyilvántartási törvény szabályozási körébe tartozik a cégbejegyzéssel, a cégnyilvántartással, a cégnyilvánossággal összefüggő eljárási szabályok megteremtése. Az engedélyhez kötött tevékenységeknél az adott tevékenységet szabályozó jogszabálynak kell tartalmaznia a fióktelep és kereskedelmi képviselet számára az engedély megadásának és az ezzel kapcsolatos állami felügyeletnek a szabályait. A vámeljárásnak és a külkereskedelmi forgalomra vonatkozó jogszabályoknak pedig a devizakülföldi anyacég és a devizabelföldi fióktelep közötti, továbbá a fiókteleptől külföldre irányuló szolgáltatásokkal és áruforgalommal összefüggő rendelkezéseket.
Az államháztartás alrendszerei számára fizetendő közterhek teljesítését, a könyvvezetéssel, beszámolókészítéssel összefüggő számviteli szabályokat szintén célszerű volt külön törvényekre bízni csakúgy, mint a gazdasági kamarai tagsággal, a külföldi munkavállalók alkalmazásával, a Magyarországon foglalkoztatottakkal fennálló munkaviszonnyal kapcsolatos előírásokat. A szükséges törvénymódosításokat a parlament már elfogadta, és kihirdetésre is kerültek. Például az adótörvények, a számviteli törvény, a devizatörvény, az illetéktörvény, a vámtörvény, a gazdasági kamarákról szóló törvény módosításai.
A cégeljárással kapcsolatos szabályokat az 1997. évi CXLV. törvény tartalmazza. Ennek hatálybalépésétől van lehetősége a külföldi székhelyű vállalkozásoknak arra, hogy Magyarországon fióktelepet létesítsenek.
A pénzügyi szektor szolgáltatásainál figyelemmel arra, hogy a betétesek, a befektetők, a hitelezők érdekei, az ilyen szolgáltatásokat végzők prudenciális működésének biztosítása, végül a pénzügyi rendszer stabilitása az általánosnál szigorúbb szabályokat indokolnak, sajátos rendelkezések szükségesek mind a fióktelep, mind a képviselet alapítására, működésére, állami felügyeletére és megszüntethetőségére. Erre tekintettel a hitelintézeti törvény, az értékpapír-törvény, a biztosítási törvény, a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény, a jelzálog-hitelezésről és a jelzálog-hitelintézetről szóló törvény és a közraktári törvény hatálya alá eső szolgáltatásokat végző fióktelepeknél a fiókteleptörvény csak mögöttes jogszabály, másodlagosan irányadó, mert a külön törvények szabályozzák a fióktelep, valamint az általa végzendő tevékenység engedélyezésének feltételeit, tőkekövetelményeket, az állami felügyeleti hatóság jogosítványait, a prudenciális működés biztosítékait.
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításának legfőbb célja olyan szabályozás kialakítása, amely eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinknek, biztosítja a külföldi cég számára a diszkriminációtól mentes elbánást, ugyanakkor előnyösebb helyzetbe sem kívánja hozni a fiókot a belföldi székhelyű közraktáraknál. Erre figyelemmel - ahhoz, hogy fióktelep közraktári tevékenységet folytasson - rendelkeznie kell a magyar felügyeleti hatóság, a Gazdasági Minisztérium engedélyével, és az engedélyezés feltételei ugyanazok, mint a belföldi székhelyűeknél.
A személyi feltételeknél az ügyvezető számára előírt szakképzettséget a javaslat külön jogszabályban kívánja meghatározni, pontosítva ezzel az eddigi szabályozást. S e beosztás betöltéséhez új elemként állandó belföldi lakhely is követelmény.
Mivel az anyacég külföldi, szükség van arra, hogy a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság együttműködjön. Erre is tartalmaz szabályokat a törvényjavaslat. Ezért az engedélyezéshez szükséges okirat csatolása arról, hogy érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, a fióktelepek feletti felügyeletre is kiterjedő, nemzetközi együttműködési megállapodás van a felügyelet és a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országban a közraktári tevékenység felett felügyeletet gyakorló szervezetek között.
A külföldi cégnek helyt kell állnia a fióktelep útján keletkezett tartozásokért, és a fióktelep működéséhez ugyanolyan összegű, úgynevezett dotációs tőkét kell elhelyeznie belföldi székhelyű hitelintézetnél, mint amekkora a belföldi székhelyű közraktár részvénytársaságok jogszabályban előírt jegyzett tőkeminimuma, azaz 250 millió forintot.
Mivel a fióktelepként működő közraktár belföldi üzletfelekkel kerül kapcsolatba, magyar nyelven is el kell készítenie szabályzatait, általános szerződési feltételeit.
A közraktári szolgáltatás nem csak a hozzá letett áru szakszerű raktározásából, megőrzéséből áll. A letevővel a közraktári szerződés megkötése során az áru fölötti rendelkezési jogot megtestesítő speciális értékpapír, a közraktározási jegy kiállítása is megtörténik. Ez két részből áll: az árujegyből és a zálogjegyből. Bár ezek külön-külön is forgathatók, de együttes birtoklásuk jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgálásának igénylésére.
A közraktározás igazi előnye abban van, hogy a közraktározási jegy zálogjegy részének forgatásával kölcsönt lehet felvenni, amelynek fedezete a közraktárban elhelyezett áru. Mindezek alapján érthető, hogy a törvénymódosítás az alapításra és működésre vonatkozó prudenciális szabályainál a hitelintézeti, az értékpapír, továbbá a biztosítási törvény megoldásait követi a fiókszabályozás tekintetében. Ez a magyarázata, hogy mind a belföldi részvénytársasági, mind a fióktelep formában működő közraktár tevékenységének megkezdéséhez a Gazdasági Minisztérium az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel egyetértésben adhatja ki csak az engedélyt.
A közraktári szolgáltatás igénybevételének célja többnyire a hitelhez jutás. Azok, akik csak egy későbbi kedvezőbb értékesítés reményében raktározzák termékeiket, s nincs szükségük kölcsönre, azok inkább a bértárolást választják, amely jóval kisebb költséggel jár, hiszen mentesülnek a közraktározási jegy kiállításából eredő jelentős díjtételektől.
Közraktárnak már a jelenleg hatályos törvény is lehetővé teszi, hogy ne csak pénzintézet útján nyújthasson kölcsönt, fedezetül megjelölve a közraktárban letett árut, hanem maga is foglalkozzon kölcsönnyújtással. Erre az általam ismert gyakorlat szerint nem nagyon van példa. A pénzintézeti kölcsön nyújtása az általános. Ez a gyakorlat nyilván más megvilágításba helyezi a biztonságos hitelezést garantáló szabályokat is és a közraktár alapításához szükséges tőkekövetelményeket is.
Ugyancsak értékelésre vár a közraktárak telephelyén folyó kereskedelmi gyakorlat. Hiszen ha a közraktár rt. nem is, de kft.-je kereskedik, s az rt. alkalmazottjai egyben kereskedelmi ügyben is eljárnak.
A közraktári törvény hatálybalépése óta eltelt idő - mezőgazdaság esetén ez nem egészen két szezon - azonban nem ad elég alapot a tapasztalatok alapos összegzésére. A most napirendre vett módosításra a fiókszabályozás közraktárra való alkalmazásának kötelezettsége okán került sor. Azonban a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint indokolt figyelemmel kísérni, hogy közraktáraink mai állapotával, műszaki színvonalával, pénzügyi helyzetével, saját raktárállományának kapacitásával milyen versenytársai lesznek a most már a fiókszabályozás által is megjelenő külföldi érdekeltségű társaiknak.
Mindezek figyelembevételével a törvényjavaslat elfogadását az MDF frakciója nevében javasolom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártoknál.)
(17.00)
