KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Úgy gondolom, a kormány eddigi tevékenységének reális értékeléséhez két dolgot mindenképpen figyelembe kell venni. Az egyik az, hogy ötven nap nagyon rövid idő. Rövid az előremutató lépésekhez, és természetesen ahhoz is rövid, hogy valamit elrontsanak.
A másik az, hogy a gazdaság helyzete, a gazdasági feltételrendszer összességében kedvező. Ez persze nem az ötven nap eredménye, hiszen a gazdaságban többéves folyamatok vannak. Ez az előző négy év eredménye (Taps az MSZP padsoraiban.), és nem érdeme a mai koalíciós pártoknak, amelyek igen dühödten támadták az előző kormány stabilizációs programját, amely nélkül nem jött volna létre ez a kedvező feltételrendszer.
Szeretném hangsúlyozni, hogy például a külföldi befektetők - beleértve a General Electricet, amelyre miniszterelnök úr utalt - nem most, az elmúlt ötven napon hozták meg ezeket a döntéseket. Az ózdi beruházásról a döntés jóval korábban megszületett, azért, mert az előző kormány vállalkozási övezetnek nyilvánította a térséget. (Csurka István: Meg eladta!)
A legnagyobb kormánypárt - a Fidesz - és a kormány vezetői gyakran hivatkoznak az ígéretek teljesítésére. Állításuk szerint csaknem feléhez közeledik a 40 pontos program teljesítése. Az ember persze elgondolkodik, hogy mit fognak csinálni a következő három és fél évben (Derültség az MSZP padsoraiban. - Dr. Frajna Imre: Majd kitaláljuk!). Ami kézzelfogható, az például a tandíj eltörlése. Igaz, hogy ez sem az érintetteknek olyan nagy előnyt, sem a költségvetésnek olyan nagy terhet nem jelentett, de ezt nem vonjuk kétségbe. Igaz, létrejött a Gazdasági Minisztérium, van azonban jó néhány eddig nem nagyon értelmezhető teljesítés, mindazok a pontok, amelyek úgy kezdődnek, hogy megkezdjük ezt vagy azt. Ezt tényleg megkezdték, de az eredményt majd később látjuk; vagy azt, hogy érvénytelenítik a magyar-szlovák keretmegállapodást, amit az előző kormány kötött. Nem volt mit érvényteleníteni, hiszen az előző kormány nem kötött ilyen keretmegállapodást. Egy tárgyalási jegyzőkönyv került aláírásra, azt meg nem lehet érvényteleníteni, mert az semmi mást nem tesz, csupán a tényeket rögzíti.
Azt ígérték, hogy új tárgyalást kezdenek a szlovák féllel. Ebből egyelőre csak annyi valósult meg, hogy azt üzenték, nem tárgyalnak a szlovák féllel, amíg ez a kormány van hivatalban, tehát a választások előtt. Van jó néhány választási ígéret, tisztelt miniszterelnök úr, amit láthatóan nem kívánnak teljesíteni, és ezek közé tartozik a nyugdíjemelés. A kampányban ugyanis önök arányos nyugdíjemelést ígértek, és azt hiszem, ez alatt mindenki azt értette, hogy a hatályos törvényben előírt módon, azaz az előző évi nettó keresetnövekedés arányában növelik a nyugdíjat.
Igaz, hogy a kormányprogramban már visszaléptek ehhez képest, ott már csak értékálló nyugdíjakat ígértek, és ehhez képest tettek most egy nagyvonalú ajánlatot, hogy jövőre a nyugdíjasok 2-3 százalékkal is többet vásárolhatnak a nyugdíjukért. De arról nem szólnak, hogy a hatályos nyugdíjtörvény szerint akkora nyugdíjemelés járna, hogy 7-8 százalékkal több árut tudjanak vásárolni a felemelt nyugdíjból, és ez 5 százalékkal kevesebb ahhoz képest, mint amit a kormány ígért.
(Taps az MSZP padsoraiban.)
(9.30)
Őszintén szólva nem tudjuk, hogy a kormány törvénymódosításra vagy törvényszegésre készül. De azt tudjuk, hogy a Szocialista Párt egyiket sem fogja támadni... támogatni. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban.) Elfogadhatatlannak tartjuk ugyanis, hogy a nyugdíjasokkal fizettessék meg a választási kampányban tett irreális ígéretek teljesítésének az árát. Megjegyzem, azt sem indokolja semmi, hogy 5 vagy netán 7 százalékos gazdasági növekedést feltételezve mindössze 2 százalékos reálbér-növekedést ígérnek.
Szeretném azt is egyértelművé tenni, hogy miért tartjuk és mit tartunk elfogadhatatlannak a kinevezési kérdésekben, a kinevezési gyakorlatban. Elfogadhatatlannak tartjuk pártmegbízottak, pártpolitikusok kinevezését köztisztviselői posztokra (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), mert ez a közigazgatási állások politikai állássá alakítását jelenti (Derültség a kormánypárti padsorokból.), és ez nem lenne jó irány. (Taps az MSZP padsoraiból.) Nemcsak a közismert és gyakran emlegetett APEH-elnöki állásra gondolok, hanem például a Kormányzati Ellenőrzési Iroda vezetésére is. Ezekben az állásokban, úgy gondolom, a pártsemlegesség elengedhetetlen követelmény.
Elfogadhatatlannak tartjuk megkérdőjelezhető személyek kinevezését a kételyek megválaszolása és kivizsgálása nélkül. Ez kelt feszültséget, nem pedig az ellenzék igénye ezeknek az ügyeknek a kivizsgálására.
A Fidesz mostani kezdeményezéséről szeretném elmondani, hogy mi elvileg nem ellenzünk semmilyen parlamenti vizsgálatot. Igaz, a javasolt témák eltérő jellegűek, eltérő fontosságúak, és van köztük olyan is, amit a Kormányzati Ellenőrzési Iroda már kivizsgált és lezárt, vagy amit az Állami Számvevőszék folyamatosan vizsgál. Ezért nem tudunk mi itt szabadulni attól a gondolattól, hogy ez talán egyfajta pótcselekvés, a törvényjavaslatokat pótolja, hogy ezzel foglalkozzon a Ház. A vizsgálat ugyanis a parlamenti demokráciában elsősorban az ellenzék eszköze, a kormánytól hatékony kormányzást várnak, a koalíciótól az ország javát szolgáló törvényjavaslatokat várnak az állampolgárok.
Attól sem tudunk szabadulni, hogy talán figyelemelterelésről van szó a viharokat kavaró kinevezésekről - vagy arról, hogy elvegyék a kedvünket vizsgálatok javasolásától? Hogy egy vizsgálatra hét a válasz?
Én remélem, hogy az állampolgárokat nem téveszti meg ez a figyelemelterelés, azt pedig ígérem, hogy nekünk nem veszik el a kedvünket, ha indokoltnak látjuk, ezután is fogunk javaslatokat tenni vizsgálatra.
Igaz, a figyelemelterelésnek még mindig jobb módja ez a hét vizsgálat, mint a megfigyelési botrány, amely ártott a magyarországi politikai kultúrának, a demokrácia iránti bizalomnak, és az az érzésem, az ország megítélésének is. Mi ezért szorgalmazzuk a kérdés mielőbbi megnyugtató lezárását.
A kormány eddigi lépéseiből egy sajátos demokráciafelfogás tükröződik. Ez már megmutatkozott a bizottsági helyek elosztásánál, hogyan viszonyul a kormány az ellenzékhez, a társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetésénél hogyan viszonyul az önkormányzatisághoz. És most azt is látjuk, hogyan viszonyul a parlamenthez: az indokolatlan szünet, a munkarenddel kapcsolatos javaslat vagy a televíziós közvetítések megkurtítása lényegében a parlamenti ellenőrzés és a nyilvánosság korlátozására irányul.
A miniszterelnök úr idézett egy macska-egér példát. Én remélem, nem úgy fogja fel ezt, mint a parlamenti szereposztást, hogy a kormány a macska, az ellenzék az egér. Mert ha igen, akkor ajánlom, nézzen meg figyelmesen néhány Tom and Jerry filmet. (Derültség és taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
Befejezésül szeretném megerősíteni: a Szocialista Párt ellenzékben is arra törekszik, hogy hasznára legyen az országnak. Készek vagyunk támogatni a kormányt abban, hogy a gazdaság stabilitásának veszélyeztetése nélkül javuljanak a lakosság életkörülményei, hogy a demokrácia korlátozása nélkül szilárduljon meg a közbiztonság, hogy tovább erősödjenek Magyarország nemzetközi pozíciói.
Ám kérlelhetetlen ellenfelei leszünk minden hatalomösszpontosító törekvésnek, minden olyan szándéknak, amely a polgárokra hivatkozva kijátssza a bérből és fizetésből élőket, a nyugdíjasokat, mert lehet, hogy ők a Fidesz szerint nem polgárok, ám vitathatatlanul állampolgárok. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
