DR. VOJNIK MÁRIA
DR. VOJNIK MÁRIA
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, nem bír azzal a korábbi, törvényjavaslatokban megfogalmazott felhatalmazással, melyet a jelenlegi kormány rendszerint azzal ajánl a Ház elé, hogy egyeztették a polgárokkal. Sőt, ez a törvényjavaslat tulajdonképpen még azokkal sem egyeztetett, akik ennek a törvényjavaslatnak akár szerencsés nyertesei, akár vesztesei, de mindenképpen érintettjei lesznek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottságok kisebbségi előadói számtalan kérdést fogalmaztak meg. Az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója a jogalkotási törvénnyel összeegyezhetetlennek, alkotmányossági kérdéseket és problémákat felvetőnek ítélte meg ezt a javaslatot, a kisebbségi előadók számtalan aggályt fogalmaztak meg, kérdéseket tettek fel, melyeket a vitában az ellenzéki képviselők mindenképpen, de gyakran a kormánypárti képviselőtársaim is tovább ragoztak. Azt gondolom, hogy többórás vita után csak a kérdéseinket tudjuk újra megfogalmazni, hiszen ezekre sem a kormánypártok részéről, sem sajnos a miniszter úr részéről egyetlenegy érdemi válasz nem érkezett hozzánk.
Nagyon rosszkedvű vita ez itt a mai napon, hiszen azt várták tőle a háziorvosok és azt várták tőle az érintett szereplők, hogy a sorsuk jobbra fordítását, helyzetük stabilizálását és jövőképük kibontakozását fogja ez a törvényjavaslat előkészíteni. Volt is rá idő, hiszen másfél éve kezdődött ennek a törvényjavaslatnak a kidolgozása. Kormánybiztos, miniszteri biztos foglalkozott a kérdéssel. A tervezeteket több alkalommal vitatták szakmai testületek, önkormányzati érdekszövetségek, orvosi képviseletek, majd megszületett egy olyan javaslat, amely egyetlenegy szervezettel sem volt egyeztetve. Előttünk áll, kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim, egy olyan javaslat, amelyet szeretnünk kellene a háziorvosok érdekében, és amelyet nemcsak hogy szeretni nem lehet, hanem elfogadni sem lehet, mert épp azoknak a biztonságát veszélyezteti, akiknek kedvezni szeretne a kormány ezzel a törvényjavaslattal.
A négy paragrafusos törvényjavaslathoz a kormány indoklást fűzött és egy háttéranyagot csatolt, természetesen e két utóbbi nem lehet jogforrás, mégis bizonyos mértékig elárulja a kormány szándékát, azt, hogy mit is szeretne elérni ezzel a törvényjavaslattal. Ezért, képviselőtársaim, amikor sorra veszem ennek a törvényjavaslatnak az egyes paragrafusait, megkísérlem az időkeretben hozzátenni azt az indoklást és azt a háttéranyagot, amelyet a kormány is rendelkezésünkre bocsátott.
E törvény 1. §-a fogalmazza meg azt a keletkeztetett jogot, melyet az önálló orvosi tevékenységhez fűződő jognak, működtetési jognak nevez. Eltekintve attól az apró hibától, hogy a törvényalkotó azonnal kihagyja a házi gyermekorvosokat ebből a rendszerből, tulajdonképpen megnevezi a háziorvosokat, a fogorvosokat, akik területi ellátási kötelezettséggel rendelkeznek, és egy külön meghatározott törvényesetben a kezelőorvosokat, csakhogy nem tudjuk, hogy ebben az esetben pontosan mit is kell érteni ez alatt a külön meghatározott eset alatt.
Működtetési jogot ad a törvényjavaslat, csak nem tudjuk, hogy ki fogja ezt a jogot valóságosan megadni. Melyik az a hatóság, amelyik ennek a működtetési jognak az engedélyezésére jogosult? Mert ha arra gondolunk, hogy a működési jogosítványról van szó, melyet eddig az ÁNTSZ adott ki, akkor nem kellene ezt a törvényjavaslatot benyújtani, hiszen él egy szabály, amelyet alkalmazni kell ezekre az orvosokra.
A 2. § azt mondja, hogy a jogerőre emelkedéstől számítva az orvosok magánorvosként fognak folytatni orvosi tevékenységet. Nem kaptunk választ a vitában a sokszor feltett kérdéseinkre, például arra, hogy a területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosok csoportján belül hogyan változik meg a jogállása a közalkalmazott háziorvosnak. Nem kaptunk választ arra, bár többször feltettük a kérdést, hogy mi lesz azzal a több száz kollégával, akik több száz betegkártya birtokában, de területi ellátási kötelezettség nélkül folytatják ma betegeik megelégedésére a praxisukat. Ez a működtetési jog a törvényjavaslat beterjesztője szerint vagyoni joggá változik. A törvényjavaslat nem ad választ arra, hogy miképpen változik, milyen szabályok között, milyen keretek között vagyoni értékűvé ez a jog.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény felhatalmazást kér a kormánynak és az egészségügyi miniszternek a szabályok kidolgozására, miközben az idő szorít bennünket, hiszen az életbe léptetésére is január 1-jén sor kerülne. Szeretném megtudni, miből fogják fenntartani háziorvos kollégáim a praxisukat akkor, amikor 2000-ben a háziorvosi kassza nem nő 5 százalékkal. Szeretném megkérdezni, hogy ha nem épült be az amortizáció, hogyan tud gondoskodni műszerei karbantartásáról, megszerzett praxisa színvonalának megőrzéséről, netán fejlesztéséről a háziorvos. Milyen körülmények között lehet forgalomképessé tenni a praxist? Ki fogja, milyen jogszabályban ezt megszabni? Mi lesz egy év múlva a háziorvosokkal? Hiszen egy éven belül ezeket a jogokat felül fogják vizsgálni. Ki fogja megfizetni ezeket a praxisjogokat, egyáltalán hogyan képződik ez a vagyoni jog? Azt mondja a háttéranyag, hogy a praxis árbevétele az irányadó és a törvény életbe léptetésével hosszabb távon a piac kialakít egy szorzószámot. Az árbevételt az OEP szabja meg, és tudjuk, hogy mik a feltételek. Melyik az a piac, milyen hosszú távon alakítja a szorzót? Mi lesz a háziorvosi körzetekkel a kis falvakban, ahol most szinte keresik az orvost, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk, de persze nem lesz szorzó erre az értékre! Hogyan fogja megvenni a praxisba kerülő orvos ezt a következő praxist?
A valós piaci érték az egészségügybe újonnan beáramló orvosok fizetőképes keresletétől függ - mondja a háttéranyag. Mit is jelent ez, képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy eddig az orvosok a maguk alacsony bérével, a szakmai presztízsével, a járulékaikkal járultak hozzá a rendszer fenntartásához, és most ők teremtik meg azáltal a praxis forgalomképességét, hogy meg is fizettetik velük? Hiszen azt mondja ez az indoklás, tisztelt képviselőtársaim, hogy legnagyobb erénye a javaslatnak, hogy a költségvetésnek nem kerül pénzébe. Hogy lehet egy ilyen cinikus törvényjavaslatot beterjeszteni ebben a parlamentben, és még megpróbálni a háziorvosokkal azt is elhitetni, hogy ezzel ők jól járnak?!
Tisztelt Képviselőtársaim! Én végigjártam a négy paragrafussal a megyémet, és megpróbáltam elérni minden kollégámat, és megkérdeztem a vita végén, hogy a helyemben hogyan döntenének a törvényjavaslat sorsáról. Azt mondták: szavazz nemmel erre, mert nekünk nem ad biztonságot, nem szolgálja a praxisunk működőképességét és szakmai presztízsünket sem. A kérdéseket, amelyeket ma feltettünk, még senki sem akarta megválaszolni. Ezért nem fogadható el ez a törvényjavaslat.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
(15.50)
