DR. TAKÁCS IMRE
DR. TAKÁCS IMRE
DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az alábbi gondolatokat a KSH jelentése alapján szeretném megfogalmazni. Eszerint 1998-ban a feldolgozóipari beruházások jelentősen nőttek, amelyek megalapozták a következő évek gyors növekedését. Ekkor a beruházások gyarapodásának ütemkülönbsége a bruttó hazai termékhez viszonyítva 7,8 százalékkal volt magasabb, azonban 1998-tól az ütemkülönbség csökkent, sőt 2001 első félévében a GDP és ezen belül a beruházások is lassabban növekedtek, mint 2000 azonos időszakában - állapítja meg a KSH jelentése.
A beruházások pénzügyi forrását megalapozó megtakarítások is kedvezőtlenül alakultak. Szintén a KSH jelentése alapján megállapítható, hogy 1993-ban és 2000-ben a családoknak csak 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy képes megtakarításra, ugyanakkor 1986-ban a háztartások 70 százaléka rendszeresen takarékoskodott. Az nyilvánvaló, hogy a megtakarítási hajlandóságot a jövedelem mellett a különböző megtakarítási motivációk is befolyásolják.
A gazdasági növekedést megalapozó beruházások azonban nemcsak a megtakarítási hajlandósággal, hanem a hitelkamatláb nagyságával és a vállalkozók profitkilátásaival is szoros kapcsolatban vannak. Az elmúlt években ezen tényezők nem minden esetben alakultak kedvezően. Az 1999-től csökkenő vállalkozási beruházások miatt mérséklődött a gazdasági növekedés üteme is, s nem csak a külgazdasági hatásokkal magyarázható ez.
A kormánynak a közelmúltban megkezdődő infrastrukturális beruházásai csak 2004-re és 2005-re lesznek igen kedvező hatással a gazdasági növekedésre, ugyanis köztudott, hogy hazánk erősen nyitott gazdasággal rendelkezik, ezért a pillanatnyi növekedés érdekében exportösztönző gazdaságpolitikára lenne szükség. Azonban kiegyensúlyozott gazdasági növekedést csak ésszerű adócsökkentéssel lehet elérni, mert így a vállalkozók jobban reagálhatnának a gazdasági változásokra, mint a Széchenyi-terv alapján.
Káldor Miklós Gazdaságelmélet, gazdaságpolitika című könyvében rámutat arra, hogy a gazdasági növekedés trendjét a megtakarítási hajlandóság, a találmányok, újítások és a népesség növekedése határozza meg. Sajnos, ezen tényezők hazánkban az elmúlt években nem mindig alakultak kedvezően. A neves közgazdász azt is bizonyítja, hogy a növekedés mozgatója a technikai változások befogadására irányuló készség. Ez hazánkban a multinacionális vállalatoknál igen kedvezően alakul, a kis- és középvállalatok nagy része viszont nem képes erre.
Káldor Miklós figyelmeztet arra is, hogy a hatalom centralizációja erkölcsi és anyagi korrupcióhoz vezethet, ami viszont fékezi a gazdasági növekedést. Ez a hatalmi centralizáció Magyarországon tetten érhető. Figyelemre méltó a Piackutató Intézet vizsgálata, amely szerint a felnőtt lakosság kétharmada korruptnak tartja hazánkat. A véleménynyilvánítók kinyilatkoztatják, hogy az államnak kellene harcolni a korrupció ellen, a válaszolók azonban azt is megfogalmazták, hogy a magyar államnak nem érdeke minden esetben a korrupció elleni küzdelem. Neves szakírók - például Becker, Klitgard, Vishny és a többiek - bizonyítják, hogy a korrupciót kiválthatja a bürokrácia elburjánzása és a döntések monopolizálása. Ez hazánkban egyértelműen tetten érhető.
A megvesztegetések révén a gazdaság jelentős veszteséget szenved el, mert a piaci részvevők a termelési költségek csökkentése helyett korrumpálással is szép eredményt érhetnek el, ezért a gazdasági növekedés forrása nemcsak a megalapozott beruházások sokasága, hanem a korrupció elleni harc is. Ez ellen fellépni valamennyiünk fontos feladata. Ha nem tudjuk megvalósítani a megtakarítások növekedését, a beruházások fokozását, a korrupció elleni harcot, akkor a gazdasági növekedés és ezáltal a lakosság anyagi helyzetének fokozott javítása csak álom marad. Álomból pedig gazdagok vagyunk.
Köszönöm szépen.
