DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kihasználva a szavazatszámlálási szünetet, a kiotói jegyzőkönyvhöz való csatlakozás néhány szakmai aspektusára szeretnék kitérni. 1997-ben került sor a jegyzőkönyv aláírására, ezt megelőzően világszerte sok szakember, környezetvédő és politikus foglalkozott a kérdés előkészítésével. Azt mondhatjuk, hogy ez az első komoly kísérlet, hogy egy globális problémának a megoldására a világ országai összefogva egyeztetett megoldást, egyeztetett lépést tegyenek.
A magyar delegáció részt vett '97-ben ezeken a tárgyalásokon. Az elmúlt négy évben lett volna egy egész évünk arra, hogy aláíróként, tehát elsőként vegyünk részt a kiotói jegyzőkönyv aláíróinak sorában, és további három év állt volna már rendelkezésünkre, hogy csatlakozzunk. Ez a csatlakozási előterjesztés ma került a parlament elé, és nagyon remélem, hogy elfogadásra is kerül.
Nem olyan témakör az üvegházhatás, amelyben egy-két év sokat számít, de ha megnézzük, hogy mi történt az elmúlt 140 évben ezen a területen, akkor azért elég elszomorító a kép. Ma a légkör szén-dioxid-tartalma 30-35 százalékkal magasabb, mint 140 évvel ezelőtt, az ipari forradalom megindulásakor volt. Ezek a vállalási kötelezettségek, amelyeket a kiotói jegyzőkönyv tartalmaz, csak egy halvány reményt nyújtanak arra, hogy ez a fokozódó kibocsátás valamelyest csökkenni fog, és az üvegházhatás valamelyest mérséklődhet.
A magyar fél által vállalt követelmények, a bázisidőszakhoz viszonyított 6 százalékos csökkentés a szakemberek mai véleménye szerint bőven teljesíthető. A bázisidőszak 1985 és '87 időszaka, ehhez képest ma 18 százalékkal vagyunk jobb helyzetben a szén-dioxid-kibocsátást tekintve. Az üvegházhatást okozó gázok 97 százaléka a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből keletkező szén-dioxid, tehát a szén, a földgáz és a kőolaj elégetése nyomán keletkezik. Erre külön figyelmet kell fordítani.
(Herényi Károlyt a jegyzői székben dr. Vidoven Árpád váltja fel.)
Egy külön összefüggésről szeretnék néhány szót ejteni. A mai kedvező helyzetünket az is meghatározza, hogy az energetikai célú szén-dioxid-kibocsátás Magyarországon azért is alacsony szintű, mert a villamos energia 40 százalékát a Paksi Atomerőmű állítja elő, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása nulla. Tehát a jövőbe tekintve meg kell szokni azt az Oláh György által már többször megfogalmazott gondolatot, hogy egy biztonságos, jól kezelt nukleáris energetikával az üvegházhatás kérdése is más megvilágításba helyezhető.
Természetesen igaz az alapvető tény, hogy a legkevesebb szennyezést azon energia megtermelése jelenti, amelyet nem használunk fel, tehát a legtöbb figyelmet, ráfordítást az energia felhasználásának csökkentésére, a racionálisabb energiafelhasználásra kell fordítanunk. Másrészt van ennek egy másik oldala is, a szén-dioxid-egyensúlynak, hogy mitől csökken a légkörben a szén-dioxid, ez pedig a zöldfelület, a fásítás. Az MSZP programja erre vonatkozóan is komoly vállalásokat tartalmaz. Úgy gondolom, hogy ez egy gyakorlati és szimbolikus döntés egyszerre.
Javaslom a parlamentnek, hogy támogassa Magyarország csatlakozását a kiotói jegyzőkönyvhöz, és ezt a lépést használjuk fel arra, hogy a környezetvédelem, az energetika összehangolt fejlesztése valósuljon meg hazánkban.
Köszönöm szépen (Taps az MSZP soraiban.)
