DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan ügyben kérem a figyelmüket és a támogatásukat, amely alapvetően befolyásolja mindannyiunk életét, gyermekeink, hazánk és az egész emberiség jövőjét. Ez az éghajlatváltozás kérdése.
Egyre többen vannak azok, akik azt állítják: valami nincs rendben. Ezt mondják az emberek mindennapi tapasztalataik alapján, amikor arról beszélnek, hogy néhány éve a tél nem igazi tél, a tavasz nem igazi tavasz, a nyár pedig szárazabb és elviselhetetlenebb. Ezt halljuk a világ legkülönbözőbb pontjain élő tudósoktól, akik egyetértenek abban, hogy a Föld veszélyben van. Hogy ez mit jelent? A saját szemünkkel láthatjuk a televízióban, nap mint nap a Föld legkülönbözőbb pontjait sújtó természeti katasztrófák képeivel kell szembesülnünk. Eleinte sokan azzal ámították magukat, hogy ilyen nálunk nem fordulhat elő, hogy ezek csak a világ távoli pontjait sújtó szörnyűségek. Ma már tudjuk, hogy nem így van. A tudósítások egyre közelebbi helyekről szólnak, nem hihetjük, hogy Magyarország védett sziget a világ közepén. Ha el akarjuk kerülni a veszélyt, nekünk is tennünk, cselekednünk kell. Nézzük, miről is van szó!
Az éghajlat változása napjaink egyik legidőszerűbb világgazdasági kérdése. A globális környezeti válság az úgynevezett üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid kibocsátásával hozhatók összefüggésbe. Ezeknek a gázoknak a többsége a légkör természetes alkotóeleme, azonban az ipari tevékenységek következtében kibocsátásuk folyamatosan és nagyon gyorsan nő. Mivel e gázok kibocsátása az energiatermelés, a közlekedés, egyes ipari tevékenységek és az intenzív mezőgazdasági termelés rovására írható, így az üvegházhatású gázok légköri felhalmozódását csak világméretű összefogással lehet megakadályozni. E felismerés vezetett el a környezetvédelmi világegyezmények kidolgozásához, az éghajlat-változási keretegyezmény elfogadásához és a kiotói jegyzőkönyv megszületéséhez.
(Dr. Vidoven Árpádot a jegyzői székben Herényi Károly váltja fel.)
Az 1997-ben elfogadott éghajlat-változási keretegyezményt kiegészítő jegyzőkönyvben az OECD-államok, valamint az átalakuló gazdaságú országok arra vállaltak kötelezettséget, hogy az elkövetkezendő 10-12 év során kibocsátásaikat átlagosan 5 százalékkal csökkentik. Az egyes államok kötelezettségei eltérőek; Magyarország a kibocsátások 6 százalékos csökkentését irányozta elő. A jegyzőkönyv azonban nem pusztán a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére állapít meg kötelezettséget, hanem a hat üvegházhatású gáz együttes nettó kibocsátására, az úgynevezett nettó üvegház-potenciálra is. A jegyzőkönyv szellemében tehát a hazai klímavédelmi törekvések célja az, hogy a magyarországi nettó üvegház-kibocsátás a 2008-2012 közötti időszakban legalább 6 százalékkal alacsonyabb legyen, mint a viszonyításul választott 1985-1987-es időszakban.
A jegyzőkönyv által bevezetett kiegészítő intézmények, az úgynevezett kiotói mechanizmusok a hazai kibocsátás szabályozását szolgáló szakpolitikák és intézkedések mellett kiegészítő lehetőséget nyújtanak a nemzetközi együttműködés keretében végrehajtott kibocsátás csökkentésére. Ezen belül az úgynevezett együttes végrehajtás keretében a részes állam átvehet úgynevezett kibocsátáscsökkentési egységeket a másik részes államtól. Az ilyen célból megvalósított beruházás eredményeként keletkezett kibocsátáscsökkentést a két fél megosztja. A kibocsátás csökkentésére projektek, beruházások megkezdhetők a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozást megelőzően, azonban a kibocsátáscsökkentési egységek 2008-2012 között esedékes igazolására és megosztására csak akkor kerülhet sor, ha egyéb feltételek teljesítése mellett az érintett államok a jegyzőkönyv részesei. A kilencvenes években a hazai kibocsátások mintegy 25 százalékkal mérséklődtek, így látszólag Magyarország mintegy automatikusan teljesíti a kiotói jegyzőkönyv keretében vállalt kötelezettségeit.
Az Európai Unió vonatkozó szabályozásának és álláspontjának, továbbá nemzeti sajátosságainak figyelembevételével a jegyzőkönyvben foglaltak teljesítésére kidolgozott intézkedések a következő alapelveket veszik figyelembe.
Az éghajlatváltozás káros hatásai a közép-európai térséget sem kerülik el, így e környezeti kockázat egy határon túl a gazdasági növekedés és jólét akadályává válhat. A megosztott nemzetközi felelősség és az elővigyázatosság elve alapján indokolt arányos részvételünk e globális probléma leküzdésében. Kiotói vállalásunkat teljes egészében hazai intézkedésekkel kell teljesíteni, az együttes végrehajtásban való részvételünknek összességében a kibocsátások további csökkentését kell szolgálni. A kibocsátásokban elért megtakarítást közkincsnek kell tekinteni, és szabályozott felhasználása, kereskedelmi forgalmazása során elő kell mozdítani a fenntartható fejlődés elveinek figyelembevételét, illetve a megtakarításokkal való értékvédő gazdálkodást. Előtérbe kell helyezni azon klímavédelmi intézkedések bevezetését, ahol kedvező a környezeti haszon és a ráfordítás viszonya, különösen a költségvetési források vonatkozásában. Szélesíteni kell az egyszerre több célt szolgáló komplex és rendszerszemléletű intézkedések alkalmazását. A kibocsátáscsökkentés megvalósítása során előtérbe kell helyezni a többszörös hasznú intézkedéseket; olyan megoldásokat kell találni, amelyek egyszerre több környezeti probléma megoldására irányulnak, és amelyek több ágazati politika célkitűzéseinek is eleget tesznek.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a horizontális intézkedések és az önkéntesen vállalt várható kötelezettségek feltételrendszerének meghatározása nélkülözhetetlenné teszi a különböző gazdasági és társadalmi érdekcsoportokkal folytatott párbeszédet. Világosan kell látni, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás elengedhetetlen feltétele, hogy megfeleljünk az ENSZ keretében megkötött egyezmények követelményrendszerének. Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít tagállamaiban a klímavédelmi politika megerősítésére, és ilyen elvárásokat fogalmaz meg a csatlakozásra váró országokkal szemben is. Ennek végrehajtására az Unió hangsúlyozottan támogatja a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozást, és bejelentette, hogy a tagállamok 2002-ben ratifikálják azt.
Magyarország sikeresen lezárta az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon a környezetvédelmi fejezetet. Ez nagyon komoly feladatot ró hazánkra. A jegyzőkönyvhöz történő csatlakozás és az abban foglaltak végrehajtása a csatlakozási tárgyalások egyik lényeges témája. Több irányelv, amelynek jelenleg folyik a jogközelítése, szintén kapcsolódik a klímavédelemhez, így a hazai szabályozásban elengedhetetlen a jegyzőkönyvben megfogalmazottak figyelembevétele, az Európai Unió jogszabályaival való összehangolása. A mielőbbi csatlakozást az is indokolja, hogy a klímavédelmi célokat is szolgáló uniós pénzügyi források ezáltal számunkra is hozzáférhetőek legyenek.
A Magyar Országgyűlés által elfogadott, a nemzeti környezetvédelmi programról szóló 83/1997. számú országgyűlési határozat egyértelműen kimondja: a program időszaka alatt elérendő cél, hogy Magyarország környezetvédelmi szempontból meg tudjon felelni az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeinek.
(17.00)
Ezen túlmenően fontos követelményként fogalmazta meg a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését is.
Önök a kezükben tartják a globális klímavédelemben Magyarország részvételét megalapozó nemzetközi dokumentumot. Ennek alapvető gondolata, hogy a hazánk által az éghajlat védelmében eddig elért eredményeket továbbfejlesszük annak érdekében, hogy a környezet állapota javuljon.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak teljesítésére hozott intézkedések az ipari tevékenységet és a gazdaságot jelentősen befolyásolják. Sajnálatosnak tartom, hogy Magyarországon az előző kormány a működése idején nem talált módot arra, hogy csatlakozzon e jegyzőkönyvhöz. Ez egyrészt csorbította az ország nemzetközi jó hírét, másrészt annak hitelességét, hogy mi, magyarok őszinte és komoly felelősséget érzünk a környezet állapotáért, mindannyiunk közös jövőjéért. Nem folytathatjuk tovább az előző kormány késlekedését, cselekednünk kell. Ezért a hazai és a globális klíma védelme érdekében kérem önöket, támogassák a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozást.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
