GAZDA LÁSZLÓ
GAZDA LÁSZLÓ
GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a gázok légköri mennyiségének korlátozása napjaink legégetőbb feladata. Abban a ritka helyzetben vagyunk ma itt, ebben a teremben - üljünk a parlamenti patkó bármelyik részén, bármelyik sorában -, hogy ebben a kérdésben egyetérthetünk, és egyet is kell értenünk. Az emberiség jövőjéről van szó, benne gyermekeink, unokáink, utódaink sorsáról.
A globális klímaváltozásra utaló és szaporodó jelek figyelmeztetőek. 2000-ben a földfelszín hőmérséklete 0,6 Celsius-fokkal volt melegebb, mint 1900-ban. 1976 óta a hőmérséklet háromszor gyorsabban nő, mint korábban. Az 1995., 1997. és 1998. években rekord mértékű hőemelkedést regisztrálhattak a tudósok az 1860-as évhez képest. Természetesen a fennálló tudományos bizonytalanságok miatt óvatosságra van szükség, amikor az érintettek a korlátozásokat célzó intézkedéseket megfogalmazzák és megteszik, de az ENSZ 1992-es éghajlat-változási keretegyezménye óta eltelt időszakban az az érzés, hogy a globális környezetváltozás kockázata nő, és ez ellen tennünk kell, velünk él. Mindenki, aki felelősen gondolkozik, tudja, hogy a bonyolult érdekviszonyok miatt csak a Földet átfogó nemzetközi együttműködés, ennek betartása és betartatása hozhat eredményt. Ezért üdvözlöm, és örülök annak, hogy hazánk csatlakozik az 1997-es kiotói jegyzőkönyvhez.
Ugyanakkor el kell fogadni a környezetvédő szervezetek elvi álláspontját, hogy a kiotói jegyzőkönyv mindössze az első lépés, hogy megvédjük az emberiséget a veszélyes, ember okozta éghajlatváltozástól. Velük értek egyet, amikor megfogalmazzák: a következő években mindent meg kell tenni azért, hogy ezt a folyamatot politikai érvelések ne szakíthassák meg, vélt rövid távú nemzeti és ágazati lobbiérdekek ne tompíthassák a vállalások keménységét. Ne legyenek illúzióink, a jegyzőkönyv által előírt teljes kibocsátáscsökkentés alig észrevehetően fogja lassítani a gázok légköri mennyiségének növekedését. A kutatók becslése alapján ehhez nem 5,2 százalék, hanem 50-60 százalékos csökkentésre lenne szükség.
A csatlakozásunk után még inkább indokolt áttekinteni az egyezményből adódó nemzetközi és hazai feladatainkat, a nemzetközi fórumokon tudósainknak, kutatóinknak és politikusainknak is hatékonyan közre kell működniük abban, hogy kialakuljon az a mechanizmus, amely az elővigyázatosság elvének betartására egy veszélyes éghajlatváltozás megelőzése érdekében megköveteli és segíti a vállalások erősségét, és lehetővé teszi a kötelezettségvállalások szigorú ellenőrzését.
(17.40)
Mi kegyelmi állapotban vagyunk. Az 1985-87-es évek viszonyítási alapja azt jelentheti, hogy vállalásainkat akkor is teljesíthetjük, ha - képletesen szólva - nem csinálunk semmit. Ezt a kegyelmi állapotot kell kihasználnunk, hogy az évtized végére egy környezetbarát, modern, hatékony Magyarországon éljünk, amely képes uniós kötelezettségét nehézségek nélkül teljesíteni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
