ARNÓTH SÁNDOR
ARNÓTH SÁNDOR
ARNÓTH SÁNDOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az előttem szóló képviselőtársam, Veres János úr valóban elmondta, hogy éles és kemény vita alakult ki a pénzügyi bizottság múlt heti ülésén a tárgykörben. Ebben tökéletesen igaza is van, de azután az összes szavát cáfolni szeretném.
A bizottság megtárgyalta ezt a javaslatot, és megállapította róla, hogy egy levegővétellel több mint egy tucat törvényt módosít, ami egyrészt praktikus, másrészt pedig roppant veszélyes. Praktikus azért, mert gyors és hatékony egy bizonyos problémakör kezelésében, veszélyes viszont azért, mert nincsen lehetőség gondos vizsgálódásra, olyan témakörök keverednek benne össze, amelyek egymással egyébként nincsenek szerves összefüggésben, ezért tehát veszélyes.
Nos, csak megjegyzés szintjén mondom, hogy amikor mi az elmúlt ciklusban hasonló módszerrel próbáltunk dolgozni, akkor rettenetes bírálatözön volt ennek a honorálása. Nyilván ez csak egy kis része annak a dolognak, hogy sok minden elválaszt bennünket, többek között ennek a megítélése is.
A törvényjavaslat jellegénél fogva egyrészt kiadásnövelő, másrészt pedig bevételkiesések jelentkeznek. Ehhez - nem is tudom, milyen logikai alapon - hozzácsapták még a földtörvénynek a módosítását is, emiatt kissé kaotikusnak tartottuk az első pillanattól kezdve, és nehezen áttekinthetőnek.
Részletesebben kifejtve kiemelném azokat a részeket, amelyekben gyökeresen és alapvetően eltérő volt a véleményünk. Az első a jövedéki törvény módosításával kapcsolatos, ugyanis nem az igazi gondot orvosolja. Nem a szőlőtermelő van agyonnyomva az adminisztrációval - ezt többen kifejtették, mégpedig olyanok, akik értenek is a szőlőhöz, nem úgy, mint akik előterjesztették -, az adminisztráció ugyanis nem ott jelentkezik túlzott mértékben, tehát ez egy álmegoldás lesz.
Viszont nem orvosolja azt a problémát, ami magát a mértéktelen cukorfelhasználást jelenti, a zárjegyproblémát, amihez, mondjuk, Szerbiában korlátlan mennyiségben hozzá lehet jutni, tehát ez éppen semmit nem old meg, nem oldja meg az egyszerűsített adóraktár problematikáját vagy a boradóraktár kérdéskörét. Itt vannak az igazi problémák, amihez semmi hozzáfűznivalót nem tudott tenni ez az előterjesztés. Tehát ha igazándiból segíteni akarnak - és ezt Font képviselőtársam fogalmazta meg -, akkor a hegyközségi törvényt, a bortörvényt és a jövedéki törvényt kellene együttesen újraszabályozni, mert így egyszerűen rosszak a hangsúlyok, nem ott old meg valamit, ahol probléma van, hanem ott csinál egy álmegoldást, ahol egyébként nincs túl nagy probléma.
A másik, ahol megint csak gyökeresen eltért az ellenzék véleménye, a Széchenyi-terv megítélésével kapcsolatos. A Széchenyi-terv nem az előterjesztésben van benne, hanem azzal az aggállyal fordultak az előterjesztőhöz, hogy a Széchenyi-tervet elszegényíti, kilúgozza belőle a tőkét, a vállalkozók, az önkormányzatok nem fogják tudni megcsinálni azokat a fejlesztéseket, amelyeket elterveztek, és amelyekre esetleg már megnyerték a támogatást.
A következő, amit ellentétesen ítéltünk meg: a Nemzeti Bank kérdése. A törvény egyértelműen arról szól, hogy a PM alá kívánják gyűrni a Nemzeti Bankot, tehát a felügyelőbizottsággal megszűnik a Nemzeti Bank függetlensége. Ez nem EU-konform eljárás. Ezt többször hangoztatta Járai úr, az elnök is, és hiába próbálják más színben feltüntetni, ez nem más, mint hogy pártkatonák és megbízottak jelennek meg egy független intézményben, ami egyértelműen azt jelenti, hogy az MSZP befolyása alá vonja a független jegybank intézményét.
Ugyancsak eltérő nézeteket vallottunk a földbirtok-politikával kapcsolatban. A külföldiek földvásárlása itt ezzel kaput kap, lehetőséggé válik a családi gazdaságok ellehetetlenítése és egy nagybirtokrendszer kialakítása. Én látom önöknek az arcán, hogy nem tetszik, amit mondok (Pásztohy András: Mert nem igaz!), és már ott is föltűnt nekem, hogy a fejcsóváláson kívül sajnos semmi mást nem tudtak csinálni, csak azt mondani, hogy ez nem igaz. (Pásztohy András: Mert nem értesz hozzá!) Egyébként amikor megkértem személyesen, hogy mutassák már meg nekem azt a passzust, ami ezeket megakadályozza, senki nem tudta megmondani (Pásztohy András: El kell olvasni!), csak azt mondták, hogy ez nem így van.
Nos, a következő dolog, amire szeretnék még rátérni: a nyugdíjak kérdése. Ha valóban igaz, hogy a polgári kormány elvett valamit, akkor azt vissza kellene építeni. Sajnos, a 19 ezer forint ilyen módon nem épül be a jövedelmekbe - nem támogatjuk ezt a fajta megoldást. Ha igazán elvettünk volna valamit, akkor azt vissza kellene építeni. Hiányzik ennek a hatástanulmányi része is.
Nem tudjuk, hogy milyen terhek jönnek a jövő évre, lesz-e további nyugdíjemelésre szükség ez évben, illetve az sem tisztázott, hogy vajon a nyugdíjak ilyenfajta megemelésénél érdemes-e tovább dolgozni.
(9.50)
Alapvetően és nagyon markánsan a közalkalmazotti béremelésnél tértek el a vélemények (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - egy pillanat. A választási ígéretek arról szóltak, hogy rendbe tesszük, de sajnos ez nem fog megtörténni, hiszen itt az alapbérek emeléséről van szó, és a pótlékok elmaradnak, ez pedig a legjobb esetben egy 30 százalékos béremeléssel jár együtt.
Köszönöm a türelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
