HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ha megengedik, én nem folytatom a kampányt, hanem néhány tényre hívnám fel a figyelmüket. A költségvetés száraz számadatai mögött mindig kormányzati koncepció húzódik meg, sőt egyfajta világszemlélet. Erről a kormányzati koncepcióról szeretnék néhány szót szólni.
Az első megjegyzésem az, ami már kiderült a kormányprogramból, hogy az új kormánynak nincs családpolitikája. Nemcsak arra gondolok, hogy a 110 oldalból mindössze egy oldalt sikerült a családokra szánni, hanem erre az átgondolatlan és koncepciót nem tükröző módosításra is.
A második megjegyzésem, hogy nem felelnek meg a számok a szöveges részben mondottaknak, magyarul: többet mond ez a módosítás, mint amennyit ad. Egy ismert szlogenje a jelenlegi kormánypártoknak, hogy ők a szegényebb családokat szeretnék támogatni. Ez esetben az ideológia és a tények, a kampányszöveg és a tények ellentétben állnak egymással.
A harmadik megjegyzésem, hogy a pénzosztás jó, de csak akkor, ha átgondolt. Ez átgondolatlan, ami hosszú távon többet árt, mint használ, illetve van egyfajta logikája, mert ez, ahogy az országgyűlési választások idején választási ígéretként jelent meg, most választási adományként az önkormányzati választások előkészítését szolgálja.
A negyedik megjegyzésem: úgy tűnik, hogy a gazdaság és a költségvetés jó állapotban van. Ennek ellentmondani látszanak az elhangzott kormánypárti megnyilatkozások, vagy azok hitelét a mai költségvetési törvénymódosítás megkérdőjelezi.
Néhány mondatot kell szólnom arról, hogy mi is kellene hogy legyen egy ilyen módosítás hátterében.
(13.00)
Valamifajta egységes családpolitikai és szociálpolitikai koncepció, ami megvolt a polgári kormány kormányzása idején. Azt a négy évet jellemezte egyfajta egyensúly, aminek eszköze volt a családtámogatási rendszerben a munkajövedelemhez kötött támogatás, illetve a legszegényebbek megsegítése. Ez az egyensúly egyrészt az adókedvezmény jelentős növelését jelentette, másrészt a kiegészítő családi pótlék bevezetését, illetve növelését.
Mit jelentett az adókedvezmény? Azt jelentette, hogy a mi társadalompolitikai elképzelésünkben jelen van a munka megbecsülése és egy olyan szempont, amit most nem érzek képviseltetni, a segélyből élők rétegének a visszafogása. Nem szerettük volna növelni azoknak a számát, akik úgy rendezik be az életüket, hogy munka helyett segélyből élnek. Ez a szempont ma nem jelenik meg a kormánypártok családpolitikájában.
Ha megengedik, még egy megjegyzésre reagálnék. Többször elhangzott a nemcsak téves, inkább rosszindulatú megjegyzés, hogy mi a gazdag családokat támogattuk. A gazdagság értelmezésével van a probléma. Önök ezzel azt mondták, hogy aki dolgozik, az gazdag; mert mi a dolgozó családokat támogattuk, ez egyértelmű, a minimálbérért dolgozókat is. Az én fogalmaim szerint gazdag például az önök kormányfője - az gazdag. De egy minimálbérért dolgozó magyar állampolgár nem gazdag, hanem dolgozó. Ne keverjük össze a fogalmakat!
Néhány konkrét kérdés: a 20 százalékos családipótlék-emelést meg fogjuk szavazni, és ennek örülünk természetesen, de ez átlagosan ezer forintot jelent. Ha már a legszegényebbekről beszélünk, akkor ehelyett, amit terveztünk, és aminek a kormány előtt volt nemcsak a tervezete, hanem a határozata is, a kiegészítő családi pótlékot, a családi pótlék egy másik elemét, amit kifejezetten az után a közel 800 ezer gyermek után kapnak, akik valóban szegény családokban élnek, miért nem ezt emelik a duplájára? - amit mi terveztünk, és ezzel valóban a szegényebbek kaptak volna több támogatást. Megint csak azt bizonyítja ez, hogy szóban igen, tettekben nem.
A második megjegyzésem a nyugdíjemeléssel, illetve az egyszeri juttatással kapcsolatos. Az elmúlt négy évben minden juttatást beépítettünk a nyugdíjba. Ez alapvető szempont volt nálunk. És ha már elhangzott, újból és újból itt, ezen a pulpituson tettem szóvá többször: szó sincs 52 milliárd forintról. Számbeli tévedés, újból elmondom. Arról pedig pláne nincs szó, hogy elvettük volna a nyugdíjasoktól. 76 milliárddal többet adtunk a törvényi kötelezettségnél. Újból elmondom, újból nem értik meg önök, újból kampányszövegekre fogják használni az 52 milliárdot.
De ha már 52 milliárd, hadd említsek két pikáns részletet '98-ból. Az egyik az önök kormányfőjétől származik. Medgyessy miniszterelnök úr a Beszélőnek adott nyilatkozatában közölte, hogy nem tartja helyesnek a Horn-kormány által ígért nyugdíjemelés kifizetését. Nézzenek utána, uraim!
A másik idézet a jelenlegi pénzügyminisztertől van, aki '98 augusztusában - akkor még nem miniszterként, természetesen - azt hangoztatta, hogy ez szakmai szempontból helytelen intézkedés lenne. Mind a ketten, az önök mai kormányfője és mai pénzügyminisztere, alátámasztották az Orbán-kormány intézkedését. Tessék utánanézni ennek, és tessék velük megbeszélni a problémáikat!
A harmadik megjegyzésem a tizenharmadik havi kiegészítő családi pótlék elhagyására vonatkozik. A képviselő úr az előbb egy téves megnyilatkozást tett. Azt mondta, hogy egyszer fizettük. Nem egyszer fizettük; kétszer fizettük, méghozzá az utolsó két évben, amit természetesen folytatni szerettünk volna. Ez 4200 forint minden évben a rászoruló családoknak. Ennél nem sokkal több a tizenharmadik havi családi pótlék. Nem sokkal több, hiszen egy gyerek után 3800 forintot jelent, és nem 4200-at, még kevesebb is. Átlagosan körülbelül annyi, egy-kétszáz forinttal több. Tehát a mellveregetés ebben az esetben indokolatlan, hiszen önök elvették a családoktól a már megszokott tizenharmadik havi kiegészítő családi pótlékot, és egy tizenharmadik havi családi pótlékot adnak helyette. Ezért a néhány száz forintért kár ekkora öndicséretet említeni.
Még egy kérdés lenne, a minimálbér adómentessége. Bizonyára meglepő lesz a képviselő hölgyeknek és uraknak, de ha belegondolnak, ez igaz: a minimálbér a gyermeket nevelő családok esetében eddig is adómentes volt. Önök semmi mást nem tettek, csak a gyermekteleneknek adtak egy kedvezményt. A minimálbér eddig a két gyereket nevelő családoknál teljesen adómentes volt. Ha, mondjuk, három gyermeket nevel a szülő, és ketten dolgoznak minimálbérért, akkor is adómentes volt. Tehát még egyszer hangsúlyozom, önök most a gyermeket nem nevelőknek adtak egyfajta kedvezményt.
Egy befejező gondolatot engedjenek meg: ha igaz az, hogy az infláció a szegények adója, akkor egy átgondolatlan pénzosztás, ami inflációgerjesztő, a szegények terheit fogja növelni, és ebben az esetben nemcsak a kormányfő, hanem maga a kormány is szegénységpárti.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
