VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Van közöttünk egy ember, aki magányos óráin egy József nádor téri épület folyosóit rója. (Derültség.) Bolyongásai közepette benyit irodákba, kihúz és betol asztalfiókokat, kinyit szekrényeket, és időnként talál valamit. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Csontvázat! - Amit nem vittetek haza!) Hol egy papírt arról, hogy nincs elég pénz, üres a kassza, máskor csodák csodájára pénzbe botlik, ilyenkor örömmel közli az újságírókkal és a nyilvánossággal, hogy pénzt talált, megvan a fedezet a választási ígéretekre.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Aki az elmúlt hetekben a pénzügyminiszter nyilatkozatait hallgatta, könnyen hihette azt, hogy mindez valóság. A nyilatkozatok alapján kormányberkekből hallhattunk jó állapotban lévő gazdaságról, aztán hallhattunk ennek ellenkezőjéről: rossz állapotban lévő gazdaságról; hallhattunk üres kasszáról, majd arról, hogy aki keres, az talál, pénzt találtak a Pénzügyminisztériumban, megvan a fedezet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek a nyilatkozatok persze azt vélelmezik, hogy az emberek ostobák, és nem veszik észre az egymásnak ellentmondó kijelentéseket. Ezek a nyilatkozók lebecsülik az elmúlt évek eredményeit, lebecsülik az embereket, ostobának tartják őket, és el akarják tőlük venni azt a sikert, amit az elmúlt négy esztendőben közösen értünk el.
A magyar gazdaság ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, az önök, a tisztelt kormánypárti képviselők negatív kampánya ellenére is jó helyzetben és jó állapotban van. Először volt egy kormányzati ciklus négy esztendeje alatt több mint 4 százalékos növekedés átlagban, és erre a gazdaság valamennyi szereplője büszke lehet, vállalkozók, cégvezetők, munkavállalók, mindannyian. Ez még akkor is így van, ha az utóbbi esztendőben a világgazdasági recesszió miatt ez a lassulás kisebb ütemű lett, mégis joggal lehetünk rá büszkék, hiszen hozzánk hasonló országok, de akár az Európai Unió átlagos növekedése is jóval kisebb. Először csökkent 10 százalék alá az infláció mértéke, 5,7 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, több embernek lett munkája, mint korábban az elmúlt években, és először került 30 milliárd euró fölé az export volumene, 2001-ben ez már 31,3, 2002-ben várhatóan 33,4 milliárd euró lesz. Csak emlékeztetőül: ennek közel a fele volt 1998-ban, 18 milliárd eurónyi volt az export, közel 8 százalékos volt a munkanélküliség, és 16 százalék felett volt az infláció mértéke '98 márciusában, ezt örököltük az akkori MSZP-SZDSZ-kormánytól.
A pénzügyminiszter úr azonban nemcsak itthon nyilatkozik, hanem külföldön is, és meglepő dolgokat mond. Először is azt mondja, az idei költségvetési hiány erőteljes emelkedését az előző kormány választási ígéretei okozzák. Mi úgy tudjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy aki a választásokat megnyeri, az alakít kormányt, és aztán az új kormány döntésein múlik, hogy milyen törvényjavaslatok, előterjesztések születnek ebben a Házban. Azt gondolom, hogy ha ez nem így lenne, akkor nyilván az a politikai tisztogatás, ami az államapparátusban történik, most nem kerülne sorra. De a miniszter úr azt is mondja, hogy van lehetőség a hatékonyság javítására a közszféra azon részeiben, amelyek most is ugyanúgy működnek, mint húsz évvel ezelőtt. Példaként említette az egészségügyet, az oktatást és az önkormányzatokat.
(11.40)
Finoman fogalmazva, ez némi tájékozatlanságról árulkodik, tisztelt miniszter úr, hiszen húsz esztendővel ezelőtt akár az egészségügyben, akár az oktatásban a megyei és helyi tanácsok döntöttek arról a szakzsargonban pofapénznek nevezett pénzről, hogy mennyivel támogatják az egészségügyet és az oktatást, arról már nem is beszélve, hogy önkormányzati rendszer nem volt, hiszen ez a szabad választások után teremtődött meg - úgy gondolom, a kettő között jelentős különbség van. De nem is ezért hozom ide az ön nyilatkozatát. Ön arról beszél ebben a külföldi nyilatkozatban, amit a tegnapi lapok címmel hoznak, hogy a pénzügyi tárca jövőre nem növelné a kereseteket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük csak meg, miről van szó! A miniszter úr arról beszél, hogy 2003-ban csak a bruttó hazai termék növekedésével lehetne reálértékben növelni a béreket, ami azt jelenti, hogy ha az idei esztendőben önmagában 9-9,5 százalékkal növekednek a bérek, a bértömeg, akkor jövőre nominálisan sem fognak emelkedni a bérek. Ezt hozzák az újságok.
Tisztelt Miniszter Úr! Mi tartunk tőle, hogy itt valami tévedés van, ön valamit összekevert, hiszen a választási ígéretek nem erről szóltak; arról szóltak, hogy nagyarányú béremelésekre kerül majd sor. Ez a törvényjavaslat tele van tehát ellentmondásokkal. Miközben adókedvezményt ígérnek a minimálbért keresőknek, azonközben 300 ezer családtól veszik el a gyermekek után járó adókedvezményt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mi még megdöbbentünk azon, amikor az SZDSZ egyik képviselő asszonya azt fejtette ki, hogy meg kell szüntetni ezeket az adókedvezményeket; szerencsére ezt már a törvényjavaslatban nem találjuk. De ha fellapozzák a 75. oldalt, akkor láthatják, hogy egy kétgyermekes család 650 ezer forintig nem tudja igénybe venni az adókedvezményt. (Dr. Veres János: Nincs adója!) Ezt a pénzt önök elvették a családoktól, átkeresztelték adójóváírásra, és ugyanazt akarják most elosztani, amit korábban már a polgári kormány a családoknak odaadott. Miközben pluszpénzt ígérnek a nyugdíjasoknak, azonközben nem építik be a 19 ezer forintot a nyugdíjalapba, így az nem lehet a jövőbeni emelések alapja. Pontos elszámolás - hosszú barátság; nagyon kérem, hogy ne csapják be a nyugdíjasokat, számítson be a nyugdíjalapba ez az összeg. Miközben a családi pótlék egyszeri kifizetését ígérik júliusra, azonközben elveszik azt a 13. havi kiegészítő családi pótlékot, amit a polgári kormány rendszeresen odaadott a családoknak, a legalacsonyabb jövedelműeknek, adnak 760 forintot családi pótlékba, és elvesznek 4200 forintot. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Legalább ne hazudj!)
Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Nem erről volt szó, nem ezt ígérték a választási kampányban. Természetesen vannak olyan javaslatok, amelyek még mindig inkább segítenek, mint ártanak, még mindig a jobbak közül valók, hiszen ezek javíthatják az emberek életminőségét, és segítenek a mindennapi megélhetésben. Éppen ezért azokat a javaslatokat, amelyek illeszkednek a polgári kormány által korábban megkezdett intézkedésekbe, támogatni fogjuk. Nem értünk azonban azzal egyet, hogy csak az életszínvonal, az életminőség javítására helyezik a hangsúlyt, mert ez a növekedés felélését hozza magával.
Emlékeztetem önöket arra, hogy a polgári kormány időszakában azt mondtuk: a gazdasági növekedés pluszforrásaiból kell fele részben életszínvonalra, életminőségre és fele részben pedig beruházásokra, fejlesztésekre fordítani. Most nincs gazdaságfejlesztés, nincs egyetlenegy sor sem, amely arról szólna, hogy beruházásokra és fejlesztésekre is kívánnak költeni az úgymond talált pénzből. Nincs Széchenyi-terv folytatása, a megnövekedett igényeket nem kívánják kielégíteni, és az agrárhitelek finanszírozását is sorra mondják fel, a gazdáktól riasztó hírek érkeznek vidékről, játszanak, úgymond szórakoznak velük, egyik héten befogadják a hitelkérelmeket, a másik héten nem fogadják be, elutasítják ezeket.
Tisztelt Államtitkár Úr! Önnek egy hosszú listát tudok adni a karcag-tiszafüredi választókörzetemből, hogy hány gazdának mondták már fel a hitelét az elmúlt két hét alatt.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! De nemcsak ez a baj, hogy nincs gazdaságfejlesztés, hanem nincs érdemi párbeszéd sem a gazdaság szereplőivel. Hadd idézzek önöknek két nyilatkozatot, amelyet nem a Fidesz képviselői, hanem a munkaadói oldal képviselői tettek. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke azt mondja: a munka törvénykönyve módosítása nincs összhangban a kormány által hangoztatott gazdaságélénkítő tervekkel, nem segíti a vállalkozások versenyképességének növekedését. A módosító javaslat növeli a vállalkozások terheit és nehezíti a munka szervezését.
Miről is van szó, tisztelt képviselőtársaim? Önök inkább ártanak a munka világának, ártanak a gazdaságnak ahelyett, hogy azt segítenék, és nem teszik a hangsúlyt a gazdaság fejlesztésére. Ha jobban megnézzük persze a munka törvénykönyvét, akkor jól láthatjuk, miről van szó, ezt az alelnök úr az MGYOSZ-tól el is mondja: kötelezővé teszi a szakszervezeti képviselők munkakedvezményének pénzbeli megváltását. Igen, arról van szó, hogy a klientúrát ki kell fizetni, és azokat a funkcionáriusokat, akik önöknek segítettek a választási kampányban, most ezzel a pénzzel fogják kifizetni. De nemcsak az alelnök mondja ezt, tisztelt képviselőtársaim, hanem a munkaadói oldal soros elnöke, Szeremi Lászlóné fogalmazza meg, aki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtanácsosa, hogy ellentételezni kell azokat a terheket, amelyeket önök most a munkaadók, a munka világára raknak. Nem erről volt szó, tisztelt kormánypárti képviselők, mint ahogy nem volt szó arról sem, hogy a tőzsde és a forint árfolyamával mi történik.
Tisztelt Miniszter Úr! Nem az a baj, hogy külföldön reklámozni kell a magyar tőzsdét. Sokszor elmondtuk: a magyar tőzsde kétharmadát külföldi befektetők vásárolják meg, a részvények többsége az ő kezükben van, szükségünk van a külföldi befektetőkre. De mióta önök elkezdték a kormányzást, 10 százalékkal esett a tőzsdeindex, és a választások óta pedig 15 százalékkal. Önök ilyenkor már kórusban szidták az előző kormányt, hogy tönkretesszük a befektetőket, tönkretesszük a tőzsdét. Most egyetlenegy ilyen hangot sem hallottam.
Miniszter Úr! Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Nincs szégyenérzetük azért, amit az elmúlt hetekben csináltak? (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Az elnök csenget.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem erről volt szó, a forint árfolyamának tekintetében sem. Önök azt mondták a választási kampányban, amivel mi nem értettünk egyet, hogy a forintot gyengíteni kell (Közbeszólások az MSZP soraiból.), valamennyiünk közös fizetőeszközét, azt a pénzt, amiben a fizetésünket kapjuk, és amiben az ingatlanjainkat, ingóságainkat nyilvántartjuk, azt gyengíteni kell. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Egyszerűen hazudsz!) Ezzel mi nem értettünk egyet. De mi történik az önök kormányzása óta? A forint tovább erősödik, tisztelt képviselőtársaim. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Akkor meg mi bajod van?) Kiderült, hogy a külföldi befektetők, a magyar befektetők, a magyar állampolgárok jobban bíznak a magyar gazdaságban és a forintban, mint az önök kormányában. Erről van szó, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) Talán ezért kellett most megtámadni a jegybankot. Lássunk világosan, erről van szó, és nem erről volt szó a választási kampányban. Ez nem szerepelt a száznapos ígéretek között, mégis ebben a törvényjavaslatban itt találjuk. Miről is van szó?
Katona Béla képviselőtársunk őszintén elmondta: a jegybankelnök nyakába akarunk rakni néhány MSZP-s delegáltat, akik majd mindenféle kellemetlenkedést fognak elkövetni. De mi is az oka ennek, tisztelt képviselőtársaim? Nem az zavar bennünket, hogy Akar László vagy Neményi Judit újra visszakerül egy felügyelőbizottságba. Tegyék a dolgukat, még ha kicsit sokalljuk is, hogy havi 500 ezer forintot fognak ezért a munkáért kapni; bennünket nem ez zavar elsősorban. Bennünket az zavar, hogy az infláció csökkentéséért, a pénzromlás csökkentéséért, a fogyasztóiár-emelkedés egyre kisebb mértékéért a jegybank a felelős, a jegybank intézménye az, és önök ezzel a törvénymódosítással ezt támadták meg. Önöket ez zavarja igazán, mert tudjuk jól, 1994-95-96-ban már megtapasztaltuk, hogy az infláció eszközével akarják visszavenni annak a pénznek egy részét az emberektől, amit most odaadnak. Erről van szó, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
Tudjuk jól, az infláció kérdésében nincs egyetértés a jegybank és a kormány között, ezért kell tehát a felügyelőbizottság, és ezért kell korábban az árfolyamrendszerben a jegybankhoz tartozó ügyek közül sávszélesítés, középárfolyam meghatározása, valutakosár, most a kormány hatókörét kiterjeszteni. Erről van szó, tisztelt képviselőtársaim. (Dr. Veres János közbeszól. - Közbeszólások az MSZP soraiból.) Tüzetesen átnéztem a programot, tisztelt Veres képviselő úr, ön is megkapja majd a szót, de sehol nem találtam olyan pontot, hogy szabad kezet kell adni a kormánynak 70 milliárd forint elköltésére.
(11.50)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános tartalékban még 22 milliárd forint van. (Keller László közbeszól.) Ehhez most önök 48 milliárd forintot hozzáraknak, és feltehetjük a kérdést, hogy vajon miért - miért is akarják ezt a parlamenti kontroll alól kivenni? Miért akarják ezt az MSZP-SZDSZ-kormány funkcionáriusai elkölteni? Azért akarják elkölteni, amiről Katona Béla beszélt az előbb, mert kilentúrarendszer építése van, erős emberek készülnek vissza a különböző bankok élére, ezért kell ez a pénz, hogy erről szabadon tudjanak dönteni. Erről van szó, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
És továbbmegyek: nemcsak ez szerepel ebben a törvényjavaslatban! Hát nem ezt ígérték! Nem volt benne a száznapos programban, hogy az államháztartás egészében a parlamenti felhatalmazástól 5 százalékkal eltérhet a kormány! Tudják, mit jelent 5 százalék? 400 milliárd forintot! Erről is szabadon akarnak dönteni a következő időszakban. Ez van ebben a törvényjavaslatban. Nem erről volt szó, ez a parlament jogosítványainak súlyos megsértése és csorbítása! (Mozgás és zaj a kormánypárti oldalon.)
S ami végképp nem szerepel, tisztelt képviselőtársaim, a száznapos ígéretek között: nézzük meg, miről szólnak az elmúlt napok hírei - nos, benzináremelésről szólnak. (Derültség a kormánypárti oldalon.) Arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy meg kell találni a fedezetet azokhoz az ígéretekhez, amiket tettek. Látom, ennek a benzináremelésnek nagyon örülnek az MSZP-s képviselők; nos, akkor hadd fejtsük ki, hogy miről is van szó.
Nagyon sajnálom, hogy Katona képviselő úr már nincs itt, távozott a beszéde után, mert neki is elmondtam volna személyesen, hogy talán nem kellene annyit ferdíteni, félremagyarázni, csúsztatni, kimondom: hazudni, mert akkor őszintébben tudnánk különböző kérdésekről beszélni. Emlékezzünk vissza, Katona egykori miniszter úr volt az, aki az MSZP-SZDSZ-kormány idején 1995-ben elsőként hagyta el a süllyedő hajót, amikor a Bokros-csomag időszakában vette a kalapját és lelépett a fedélzetről. Most ő kér rajtunk számon olyan dolgokat, amiket annak idején a Bokros-csomag kezdett el.
Tisztelt Képviselőtársaim! A benzinárakról szeretnék néhány szót szólni. 2000. január 1-je óta... - visszaérkezett Katona képviselő úr, üdvözlöm őt a parlamentben (Taps az ellenzéki oldalon.) - Magyarországon nem emelkedett a jövedékiadó-tétel. Ha utánaszámolnak, ennek már lassan két és fél éve. Azért nem emelkedett, mert a polgári kormánynak feltett szándéka volt, hogy csökkenti a pénzromlást, az infláció mértékét, és az egyébként is magas jövedékiadó-tételeket nem emeli tovább. Erre fel most mi történik? A kormány örömmel kap azon a lehetőségen, hogy első intézkedései között emelheti a benzin és a gázolaj adótartalmát, és ebből kívánja a választási ígéreteit fedezni. (Zaj a kormánypárti oldalon.)
De segítünk, tisztelt Veres képviselő úr, tisztelt MSZP-s képviselőtársaim! Segítünk önöknek, ígérem! Elkészült az a törvényjavaslat, az az önálló képviselői indítvány, amit tegnap benyújtottunk. Önöknek lesz módjuk és lehetőségük arra, hogy megakadályozzák a benzinárak emelkedését, és ne kelljen a magyar állampolgároknak vagy a külföldieknek 13 forinttal többet fizetni a benzin áráért. Ki fog derülni ezen a szavazáson, hogy önök készek erre, ki fog derülni, hogy képesek-e megakadályozni ezt a benzináremelést, vagy már eleve eldöntötték ezt a kérdést. (Közbeszólás: Nincs rá mód!) A Házszabály szerint is van mód erre - ezt a közbekiabálásra mondom -, emlékezzünk vissza, a pénzmosás elleni törvényjavaslatnál egy nap alatt megvolt a beterjesztés, a vita és a szavazás.
Tisztelt Képviselőtársaim! Veres Képviselő Úr! Örülnénk, ha támogatnák ezt a Fidesz-kezdeményezést. Reméljük, hogy július 1-jével nem emelkednek a benzinárak, mi ezen leszünk. (Taps az ellenzéki oldalon. - Dr. Veres János közbeszólására:) Sajnos nem hallom, amit bekiabál, de ígérem, hogy meg fogom hallgatni, ha szót kér. Még egyszer hangsúlyozom, a benzin árának a növelését azok is meg fogják fizetni, akiknek még jogosítványuk sincs, mert - ahogy a miniszter úr elmondta - a benzinár emelése bizony inflációnövelő hatással jár, hiszen többe fog kerülni az élelmiszer, a kenyér, a tej, a ruházati termékek. A benzináremelés bizony ezt jelenti. Mi, a polgári kormány ezért nem emeltük annak idején a benzin jövedékiadó-tartalmát.
Nem erről volt szó, képviselőtársaim, mint ahogy nem volt szó a diákhitelrendszer módosításáról sem. Mit olvashattunk az újságban a hét végén? A Diákhitel Rt. az új tulajdonos utasítására egyoldalúan kívánja módosítani a diákokkal fennálló hitelszerződéseket. Ez klasszikus példája annak, hogy egy jó dolgot hogyan lehet elrontani, és hogyan lehet tönkretenni azt, ami egyébként Európában egyedülálló módon sikeres. Tisztelt miniszter úr, megkérdezem öntől, venne-e fel úgy lakáshitelt, hogy a bank bármikor szabadon módosíthatja a hitelszerződés feltételeit. Önök most ezt akarják elvárni a diákoktól. Nem hiszem, hogy erre szükség van. Nagyon kérem, hogy a jóból ne csináljanak rosszat, ne tegyék tönkre azt, amit egyszer már működőképessé tudtunk tenni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Sok olyan kérdés van még, amiről szólnom kellene ebben a rövid időben. A termőföld ügye is ezek közé tartozik. Aggodalommal figyeljük azt, ami ezen a területen történik, hiszen azzal a módosítással, amit a kormány most előterjeszt, a családi gazdálkodókat megfosztja az elővásárlási joguktól, és lehetővé teszi, hogy strómanok vásároljanak földet Magyarországon. Nem akarom feltételezni, hogy lehetővé kívánják tenni, hogy olyan cégek is, ahol többféle tulajdonos van - akár külföldi is -, ezentúl magyar termőföldet vásárolhassanak. Arról már végképp nem akarnék szólni, hogy olyan cégek, mint az Aranykorona Rt. Tiszapüspökiben - ahol Medgyessy Péter, Erős úr, a bankár, Benedek Fülöp úr és mások vannak közösen tulajdonban -, így sokkal könnyebben tudnak majd földet vásárolni, mintha az elővásárlási jog a családi gazdát illetné meg.
Azt javaslom önöknek, tisztelt kormánypárti képviselők, mivel a "Hajrá, Magyarország!" mozgalom ügydöntő népszavazást kezdeményezett, hogy várják meg ennek a népszavazásnak az eredményét, ne kapkodjanak, ne siessék el, mert lehet, hogy a parlamenttel most felesleges munkát végeztetnek el.
Tisztelt Képviselőtársaim! Be kell fejeznem a felszólalásomat. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat egyelőre nem kíván nekünk semmit sem adni. Benne van a lehetőség, hogy az állami vagyon felélésével, a benzin árának emelésével, az infláció növelésével teremtsék meg a választási ígéretek fedezetét. Ideig-óráig ez elfedi a gazdaságpolitika hiányát, de hosszú távon könnyen kerülhetünk abba a helyzetbe, mint az előző MSZP-kormány időszakában, 1994-ben és 1995-ben.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)
