JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Én az ajánlás 51. pontjában szereplő módosító indítvány mellett, illetve ezzel kapcsolatban szeretnék szólni. Azért nem mondom, hogy e mellett az indítvány mellett szeretnék érvelni, mert nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás, de azzal a problémával foglalkozni kell, amely megoldására szándékoztunk javaslatot tenni Farkas Imre képviselőtársammal.
A gyermekvédelmi törvény 136. § új (5) bekezdéssel történő kiegészítését javasolja a törvényjavaslat. Ez arról szól, hogy a gyámhatóság megtagadhatja a szülő tájékoztatását, illetve korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát bizonyos esetekben, akkor, ha a szülő ellen bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban. Ez a probléma a családon belüli erőszak problémáját hivatott megoldani vagy hozzájárulni a probléma megoldásához, amivel egyetértünk és ami fontos dolog.
Az a kérdés, hogy jól van-e így ez a szabályozás, ahogy elő van terjesztve. Azt gondoljuk, hogy itt nagyon fontos a pontos jogi megfogalmazás és szabályozás. Nem lenne jó, ha ezzel a szabályozással például csorbulna a családjogi törvénynek az a passzusa, amely azt mondja, hogy a szülőnek akkor is biztosítani kell a jogát a gyermekkel való kapcsolattartásra, ha például a börtönbüntetését tölti, tehát nemcsak akkor, ha büntetőeljárás folyik ellene, hanem a bűnösségét meg is állapítják. Tehát azt gondolom, hogy ez is egy nagyon fontos passzus, és nem is arra irányul ez a szándék, ami az eredeti javaslatban van, hogy ezt csorbítaná, hanem tényleg a családon belüli erőszak problémájának a kiküszöbölésére.
Az se lenne jó, ha csak a gyermekvédelmi törvényben lenne megoldva ez a gond, éppen ezért az a javaslatunk, amit itt leírtunk, hogy küszöböljük ki azt a lehetőséget, hogy a szülők egymás elleni bosszúja okozzon olyan hátrányt bármelyik szülőnek, hogy a gyermekével a kapcsolatot nem tudja tartani. Ismerjük ezeket a családon belüli problémás helyzeteket, hogy a szülők mindent megtesznek és megpróbálnak kihasználni a másik szülő bosszantására, zaklatására vagy éppen a gyerektől való eltiltására. Ha ez a szabályozás változatlan formában kerül be, akkor elképzelhető, hogy az egyik szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény vádja miatt büntetőeljárás lefolytatására kerül sor, holott nincs semmi köze a gyermekhez és nincs semmi köze a családon belüli ügyekhez.
Nem akarom hosszan fejtegetni ezt a dolgot, de büntetőeljárás nagyon sok minden miatt lehet folyamatban, büntetőeljárás nagyon hosszú ideig elhúzódhat. Tehát azt gondoljuk, hogy le kell szűkíteni ezt a kört, és csak abban az esetben kell a gyámhatóságnak megadni azt a jogot, hogy megtagadja a címkiadást és az iratbetekintést, amely esetekben valóban a másik szülő sérelmére amiatt indul a büntetőeljárás, hogy a családon belüli erőszakot megszüntessük, akár a gyermek ellen irányul valamilyen sérelemelkövetés, akár a szülő ellen. Tehát például konkrétan az az eset ne fordulhasson elő, hogy ha az egyik szülő megvádolja a másik szülőt, hogy az ő családi ékszereit ellopták, emiatt is megindulhat a büntetőeljárás, ennek viszont semmi köze ahhoz, hogy az apuka vagy az anyuka láthatja-e a gyerekét. Erre a problémára szeretnénk felhívni a figyelmet.
Egy kapcsolódó módosító javaslat egy másmilyen megoldást fog javasolni önöknek. Arra kérem a kormány képviselőit is és képviselőtársaimat is, hogy fontoljuk meg ezt a dolgot, szabályozzuk úgy, hogy lehetőleg ne okozzunk azzal a mostani jó szándékú szabályozással esetleg szülőknek olyan nehézséget, kellemetlen helyzetet, hogy jó szándékú szülőt eltiltsanak a gyermekkel való kapcsolattartástól.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Pettkó András és Lezsák Sándor tapsol.)
