LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon sajnálom, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úr éppen most távozott az ülésteremből, ugyanis az ő rendelete az, amely már nyár végén az azonnali kérdések sorát indította el, és érdemleges válasz híján bizony a zavar fokozódik. Nemcsak itt, a parlamentben van napirenden ez a kérdés, de a sertéstartó gazdák között, a gazdaságokban, önkormányzatoknál, éttermekben, szállodákban, minden közétkeztetéssel foglalkozó intézményben. Ugyanis emlékeztetőül: ez az augusztus 16-án kelt rendelet többek között szól az élelmiszer-hulladék takarmányozási célú használatának tilalmáról, és a 28. §-ban rögzíti, hogy a klasszikus sertéspestis megbetegedés hatékony megelőzése érdekében tilos az élelmiszer-hulladék feletetése sertésekkel.
Tulajdonképpen a kérdés az, kedves államtitkár úr, hogy hogyan készült fel a tárca, hogyan készültek fel azok az intézmények, amelyek kötelezhetőek a veszélyes hulladéknak minősített ételmaradékok megsemmisítésére. A Népszabadság október végén a következőt írja, idézem: Fodor István, az állami hulladékfeldolgozó és ártalmatlanító cég vezérigazgatója információi szerint a mintegy 8 ezer közkonyhában évente 100 ezer tonna ételmaradék képződik, ehhez azonban még hozzájön 40 ezer vendéglátó-ipari cég efféle hulladéka. Ha a számok igazak, akkor az ATEV-nek több mint 50 százalékkal kellene növelnie ártalmatlanító kapacitását.
Kérdezem államtitkár urat, megtörtént-e ez. (Taps az MDF soraiban.)
