VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Túl vagyunk az általános vita első körén, és azt gondolom, néhány tanulságot már leszűrhettünk az eddigi vitából, egyrészt hogy még soha ennyi módosító indítvány nem érkezett be költségvetési törvényjavaslathoz, ami mégiscsak azt támasztja alá, hogy talán nem túlságosan jól volt előkészítve ez a törvényjavaslat.
Ennek az okai, azt gondolom, világosak valamennyiünk előtt: október 20-áig a kormány nem kívánt ezzel a kérdéssel foglalkozni, megelőzve azt, hogy ez az önkormányzati választások egyik témájává váljon. Október 20-a után pedig rendkívül kevés ideje volt arra a kormányzati apparátusnak, hogy érdemi és megalapozott törvényjavaslat készüljön. Ez az oka annak, hogy több mint 1500 módosító indítvány érkezett be, és a parlamentnek kell most azt a munkát elvégeznie, amit egyébként az elmúlt 12 esztendőben általában a kormány, azon belül pedig a tárcák végeztek el.
Ezen túlmenően örömteli számunkra, ellenzéki képviselők számára, hogy úgy tűnik, a kormány több kérdésben elismerte a megalapozatlanságot, a hibás szakmai munkát. Az egyik ilyen terület kétségkívül az önkormányzati szférát érinti. Éppen az általános vita megkezdésének napján kaphatták meg a parlamenti képviselők azt a néhány oldalas dokumentumot, amelyben a magyar önkormányzatok érdekképviseletei, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Kisvárosok Érdekszövetsége és így tovább, összefoglalták azokat a legfontosabb fenntartásaikat, amelyek a beterjesztett anyaggal kapcsolatban fogalmazódtak meg.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen önkormányzati szövetség, amelyben a főtitkár egy volt MSZP-s frakciótag, az elnök pedig a másik kormánypárti frakció tagja, nem vádolható azzal, hogy ellenzéki véleményt fogalmazott meg. Ezért tartom tanulságosnak, hogy több ponton keresztül is arról szól ez az anyag, hogy egész egyszerűen alultervezett az önkormányzatok működése 2003-ra. Úgy fogalmaz a dokumentum, hogy például elfogadhatatlan az, hogy az idei bérnövekedés ellentételezését a kormány nem teremti meg, és közel 50 százalékát az önkormányzatnak kell majd hitelből, vagyonfelélésből előteremtenie.
Ugyanígy idézhetném azt a véleményt is, hogy a korábban beígért 50 milliárd forintos plusztámogatás meg sem jelenik ebben a dokumentumban, az önkormányzatok erre hiába számítanak. És talán nem árt arról sem szólni, hogy például a Községi Önkormányzatok Szövetsége fontosnak tartotta azt megemlíteni, hogy a községek tekintetében egész egyszerűen nem fogadható el, hogy a községi támogatások egy fillérrel sem emelkednek az 500 lakoson aluli települések esetében.
Azt gondolom, ezek kapcsán némiképp talán humoros is volt, hogy a belügyminiszter asszony egy hosszú felszólalásban próbálta azt ecsetelni, hogy 2003 az önkormányzatok éve lesz, és hogy az önkormányzatok milyen tekintetben járnak majd sokkal jobban, mint az idei évben. Örülünk tehát annak, hogy ma már a kormánypárti képviselők is támogatják azokat a módosításokat, amelyek plusztámogatást kívánnak adni az önkormányzati szférának. Igen, joggal tehettük volna fel a kérdést, hogy Nyírbátor polgármestere vajon miért nem emelte fel a szavát ebben a kérdésben; Pécs város polgármestere vajon hol volt, amikor ez az előterjesztés készült, hiszen akkor már nem kellene a parlamentnek ezt a munkát elvégeznie.
(A jegyzői széket Vincze László foglalja el.)
Ugyanez mondható el a rendőrségi támogatások kérdésében is. Végre-valahára úgy tűnik, a kormány felismeri, hogy nem elég szavakban, ígéretekben a közbiztonságról beszélni, azért tenni is kell, márpedig úgy nem lehet tenni, hogy a rendőrség dologi kiadásait a következő évben csökkentjük az idei esztendőhöz képest. Örülünk tehát annak, hogy ha szerény mértékben is, de végre valamit próbálnak adni a kormánypárti képviselők ebben a tekintetben. Bár megjegyzem, ha összevetem ezt a korábbi évek növekvő támogatásával, akkor még messze vagyunk az optimális helyzettől. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a rendőrség 2003. évi támogatása 3 milliárd 794 millió forint a tervezet szerint, ehhez most a kormánypárti képviselők nagyvonalúan támogattak egy 179 milliós plusztámogatást, ami körülbelül 4 százaléka az összkiadásoknak. Azt gondolom, ennél azért valamivel többet érdemelt volna a rendőrség. Így is azt kell feltételeznünk, hogy a helyzet egyáltalán nem rózsás.
Igazat adunk azoknak az érdekképviseleteknek, amelyek a rendőrség véleményét megfogalmazva azt mondják el, hogy bizony ez azt jelenti, hogy kevesebb pénz lesz járőrözésre, kevesebb pénz lesz arra, hogy a rendőr minden olyan helyen megjelenjen, ahol egyébként az indokolt.
Most itt meglepődve hallhattuk a falugáz kérdését is felvetni, ami azért érdekes valamennyiünk számára, mert az a szabályozás, ami miatt ez a helyzet előállt, éppen '94-98 között született meg, tisztelt kormánypárti képviselők. Tehát úgy látszik, hogy Farkas Imre képviselő úr akkoriban talán nem tartotta ezt a kérdést olyan fontosságúnak, hogy emiatt felemelje a szavát. Én örülök annak, hogy most ezt megtette, és javaslom neki, hogy azt a törvénymódosítást, amit 2000-ben be kívánt nyújtani, most ismételje meg. Azt ígérhetem neki valamennyiünk nevében, hogy az ellenzéki képviselők támogatni fogják az erre vonatkozó megoldás lehetőségét. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Akkor nem támogatták!)
(14.30)
Zárójelben jegyzem meg, hogy az a gázárszabályozás, amire most önök készülnek, ami a világpiaci szintre kívánná a magyar gázárakat a fogyasztók tekintetében is felemelni, nos az a helyzet már pont az önök működésének a kapcsán a falugáz kérdésében előállt. Ugyanez a helyzet lenne most egyébként minden gázfogyasztónál, ami most ötvenvalahány településen előfordult, egész Magyarország területén. Kétségtelen tény, tisztelt képviselő úr, hogy a probléma megoldása nem egyszerű feladat. Örülök annak, hogy most képviselő úr erre vonatkozóan benyújtott egy módosítást; ígérhetem, hogy ezt a kérdést mindenképpen támogatni fogjuk.
Néhány szót arról, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt milyen módosításokat nyújtott be ehhez a törvényjavaslathoz.
Három nagy módosítócsomagunk van ebben az ügyben. Egyrészt szeretnénk, ha a kormány felülvizsgálná azt az álláspontját, amely a beruházások drasztikus visszafogását jelenti 2003-ra. Javaslatunk szerint 92 milliárd forintos összeggel lehetne növelni azokat a beruházásokat, amelyekre az ország gazdasági növekedése érdekében szükség van, többek között turisztika, útfenntartás és -fejlesztés, gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, beruházásösztönzés, kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a lakásépítések támogatása lenne ez a terület. Örömmel hallottam Veres és Göndör képviselőket a parlamenti sajtótájékoztató déli időszakában, amikor nagy terjedelemben foglalkoztak a Fidesz-Magyar Polgári Párt módosító indítványaival. (Derültség az MSZP soraiban.) Azt a kérdést azonban elfelejtették föltenni maguknak: vajon helyes-e az, hogy jövőre minden második magyar állampolgár a 40 százalékos adósávban fog adózni? Vajon helyes-e az a kormányzati magatartás, amely az illetékek mértékét duplájára kívánja 2003-ban növelni? Mert ha már az egyik oldalon ezt helyesnek tartják, tisztelt kormánypárti képviselők, akkor vajon miért nem tervezték be ezeket a bevételeket a bevételi oldalon a költségvetésben? Talán nem véletlenül, valamilyen pluszpénzt keres a kormány magának 2003-ra vonatkozóan? Azt gondoljuk tehát, hogy a beruházások egy olyan terület, amelyre mindenféleképpen többlettámogatást kell jövőre biztosítani.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt második nagy módosítójavaslat-csomagja Budapest főváros megerősítésére vonatkozik. Ebben a módosítócsomagban 26 tételt jelöltünk meg, többek között olyanokat, mint az új északi Duna-híd megépítésének megkezdése; az M0-s továbbépítése az M3-as és az M5-ös között; kórház-konszolidáció; a panelrekonstrukciónak az igazi elindítása, és nemcsak szavakban való megígérése; a Mátyás-templom felújítása; és a Budapest Közlekedési Szövetség megteremtése, amely évek óta részben a főváros-kormány közötti vita, részben pedig a főváros elégtelen támogatása miatt akadt el. Ehhez szeretnénk tehát egy második nagy módosítócsomagban kérni az önök támogatását.
Végül a harmadik módosítócsomagunk négy területet érint még: önkormányzatok, egészségügy, oktatás és mezőgazdaság. Úgy ítéltük meg, hogy ezeken a területeken a kormány által javasolt összegek elégtelenek, és Magyarország európai uniós felzárkózásához valóban égető szükség van arra, hogy ezek a területek ebben a hátralévő egy-másfél esztendőben igazán kiemelt támogatásokat kapjanak.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
