BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb nagyon hosszú vita bontakozott ki az önkormányzatok finanszírozásáról és az ezzel kapcsolatos képviselői módosító indítványokról. Tekintettel arra, hogy ez a kérdés bonyolultabb annál, mintsem hogy egy kétperces reagálásban néhány adatot tényszerűen felsorolnék, ezért úgy döntöttem, az első adandó alkalommal egy rendes hozzászólásban megpróbálom a hozzászólásokban citált adatokat pontosítani.
Nagyon sok ellentmondás volt a hozzászólásokban abból a szempontból, hogy az önkormányzatoknál jelentkező bérnövekményeket milyen forrásból finanszírozza a központi költségvetés. Van, aki a normatívákat vette csak figyelembe, és azt mondta, hogy egyedül a normatíváknak biztosítania kellene ezt a növekményt, megint mások hozzászámoltak különböző adónemeket.
(17.20)
Tehát a legteljesebb változatosság volt tetten érhető a képviselői hozzászólásokban a tekintetben, hogy milyen források kellenének a bérnövekményekre, illetve milyen források állnak erre egyáltalán rendelkezésre, és ebből következően a képviselő hölgyek és urak szerint mekkora hiány van jelenleg az önkormányzati rendszerben, ha a költségvetési törvényt ebben a formájában hagyjuk jóvá.
Nos, akkor hadd idézzem azokat a számokat, amelyek egyébként megtalálhatók az önök asztalán lévő költségvetési törvényjavaslatban! Ha megnézzük az önkormányzatok kötelezettségének növekedéseit, akkor ez a kötelezettségnövekedés a 2002. évi előirányzatokhoz képest a jövő esztendőben 282,5 milliárd forintos kötelezettségnövekedést jelent az önkormányzatoknál. Ebben benne van a közalkalmazottak béremelése, a bérszorzók és pótlékok hatása, és benne van a köztisztviselők, valamint a tűzoltók béremelése is. Benne vannak a szociális juttatások nyugdíjemeléssel arányos növelései, a rendszeres gyermekvédelmi támogatások növekménye, a szociális törvényből adódó új feladatok és több különböző tétel is, mindegyiket nem mondom végig. Ezek együttes kötelezettségnövekménye az önkormányzatoknál a törvényjavaslat számadatai szerint 282,5 milliárd forint.
Ha megnézzük ezzel szemben, hogy az állami támogatások és hozzájárulások, a lakhelyen maradó személyi jövedelemadó, a normatívan elosztott személyi jövedelemadó, az illetéknövekmény, a gépjárműadó növekménye mekkora lesz a 2003. évben, akkor ez a szám durván 284 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy ha nem számolunk az iparűzési adó növekményével is, akkor az Országgyűlés döntéseként az önkormányzatoknál maradó többletforrások, normatívával, szja-val, illetéknövekedéssel - még egyszer nem sorolom végig - együtt fedezik azokat a kötelezettségeket, amelyek a bérnövekedésből és az egyéb, önkormányzatoknál jelentkező feladatok esetében jelentkeznek a 2003. évben, a 2002. évi előirányzatokhoz képest. Az iparűzési adó növekménye pedig várhatóan valamivel több mint 70 milliárd forint lesz. Ez az az országos számadatokban szabadnak tekinthető forrás, ami növekményként az önkormányzatok összességénél ott marad, anélkül, hogy bérkötelezettség terhelné.
Vita van a tekintetben, hogy az iparűzési adó miért van 20 százalékkal számolva a növekmény tekintetében. Ezzel kapcsolatban fel szeretném hívni a figyelmet, hogy az iparűzésiadó-bevételek legutoljára 2001-ben lettek meghatározva, tehát a növekményeket ehhez a 2001. évhez kell hogy viszonyítsuk. Itt két év inflációját - körülbelül 10 százalékos inflációját - figyelembe véve egyáltalán nem túlzott, ha számolunk az iparűzésiadó-bevételek 20 százalékos növekedésével.
Természetesen a vitában felmerült - és joggal merült fel -, hogy ez semmit nem mond a településszerkezetekre, kis-, közepes, nagytelepülések, kisvárosok, nagyvárosok összességére, hiszen ahány önkormányzat, annyiféle aránya lehet a normatíváknak, a személyi jövedelemadónak, az illetékeknek, amely jellemzően a megyei önkormányzatok forrását bővíti. Tehát nagyon sokféle helyi arány van ezekben a bevételekben, és joggal merült fel az, hogy elsősorban a kistelepüléseknél, kisebb városokban, ahol nincs nagy helyi iparűzésiadó-bevétel, vagy nem jellemző, ahol az emberek nem keresnek olyan sokat, hogy az szja-növekmény számottevő hatással rendelkezne, hiány keletkezhet.
Ezekkel a véleményekkel egyetértek. Valóban, ott, ahol az iparűzésiadó-bevétel elhanyagolható, ahol az szja-bevétel helyben maradó hányada a kiadásokhoz képest elhanyagolható, ahol nem számolhatunk illetékkel, hiszen az döntően megyei forrást jelent, valóban előfordulhat olyan eset, hogy a kötelezettségek növekedésére nem áll rendelkezésre elegendő olyan pluszforrás, ami a parlament döntésének köszönhető. Erre találták ki képviselőtársaim azt a megoldást, ami egy olyan modellt hozna be a rendszerbe, hogy azoknál az önkormányzatoknál, ahol nincs akkora forrásnövekmény, amekkora kötelezettségnövekmény van, ott a különbséget egy kiegyenlítő mechanizmus keretében a központi költségvetés fogja állni. Ez ebben a körben a problémát megoldja.
Más problémaként jelentkezett ezzel szinte ellentétes módon, hiszen most gazdagabb, relatíve gazdagabb városokról fogok beszélni, az a probléma, hogy ott, ahol az adóerőképesség-számítás miatt a normatívákban az elvonás nő a kiegyenlítő mechanizmus következtében, előfordulhat olyan eset - ad absurdum, és 15 város érintett ebben a problémában -, hogy teljesen elfogynak a normatív támogatások, magyarán: ott valóban csökkenhet az a forrás, ami a kötelezettség növekedésére rendelkezésre állna. Ez akkor is probléma, valós probléma, ha hozzáteszem, a relatíve legjobb helyzetben, nagy helyi iparűzésiadó-bevételekkel rendelkező városokról beszélek ezúttal. Az ő esetükben született egy olyan módosító indítvány - és a kormány ezt támogatja -, amelyik azt mondja, hogy egyrészt nem fordulhat elő, hogy a teljes normatívát elvonják az adóerő-képesség számítási szabályai miatt, a normatívák legalább 20 százalékának ott kell maradnia. Így most egy ilyen plafon lesz beiktatva az adóerő-képességgel kapcsolatos elvonásokba, és ez legfeljebb a normatívák 80 százalékát viheti el, tehát legalább 20 százaléknak ott kell maradnia. Ez az egyik.
A másik, hogy ezek az önkormányzatok - az ő esetükben egyébként ez a bizonyos adóerőképesség-számítás 24 milliárdos tételt jelent - ennek a 24 milliárd forintnak az egynegyedét, tehát 6 milliárd forintot 2004-ben visszakapnak abban az esetben, ha 2003-ban továbbra is ilyen értékben fejlesztenek a városokban különböző dolgokat. Ezeknél a gazdag önkormányzatoknál - relatíve gazdag önkormányzatoknál, ismétlem meg még egyszer - ez a módosító indítvány enyhítheti azt a feszültséget, amely az ő esetükben a kötelezettségnövekedésekben jelentkezik.
Szeretném azt is hozzátenni, hogy a kistelepülések esetében még további módosító indítványok is vannak, amelyeket a kormány támogat, így egy módosító indítvány több mint 2 milliárd forint értékben fogja a kifejezetten kis településen dolgozó önkormányzatok gondját enyhíteni. Itt a szabályokat még érdemes finomítani. Ez a több mint 2 milliárd forint normatívaemelésben jelentkezik. Hogy a normatívák tekintetében mit érdemes figyelembe venni, két normatíva jöhet szóba elsősorban. Az egyik az, ami az intézményi társulásokat finanszírozza, a másik, amelyik a bejárással kapcsolatos költségekhez járul hozzá.
Összességében tehát nem felel meg a valóságnak egyetlen olyan állítás sem, amely azt mondja, hogy országos szinten, ha összeadjuk az önkormányzatok összes kötelezettségnövekményét és összes forrásnövekményét, akkor iparűzési adó nélkül a forrásnövekmények nem fedezik a kötelezettségnövekményeket. Fedezik, az iparűzésadó-bevételek pluszban maradnak ott a települési önkormányzatoknál, de a kormány tudatában van annak, hogy az egyes településekre nézve az országos számok még nem mondanak semmit, és ezért támogatjuk azokat a módosító indítványokat, amelyek ezeket a problémákat kezelni tudják.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
