DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Expozémat azzal szeretném kezdeni, hogy a kívülállóktól és a közvetlenül nem érintettektől elnézést szeretnék kérni, mert ez egy meglehetősen száraz, azonban az önkormányzatokat erőteljesen érintő témakör. Úgy gondolom, elsősorban az önkormányzatok képviselői azok, akik talán szívesen meghallgatják, hogy miről is szól ez a törvényjavaslat.
A gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló 2001. évi LVI. törvény 1. §-a a kormány feladatává tette, hogy az 1993. augusztus 4. és 1995. december 31. közötti időszakban önkormányzati és lakossági forrásból létesített, de a gázszolgáltató társaság tulajdonába került és az állam által privatizált gázközművekkel összefüggésben keletkezett önkormányzati igények rendezése érdekében 2002. október 30-áig külön törvényjavaslatot terjesszen be. A törvényjavaslat benyújtásával a kormány e kötelezettségének tesz eleget.
A 2001. évi LVI. törvény és az előttünk lévő törvényjavaslat ugyanakkor célját tekintve eltér egymástól. A 2001. évi LVI. törvény, az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésére is tekintettel, a korábbi jogszabályokban, nevezetesen az önkormányzati törvény 107. § (1) bekezdésének c) pontjában, valamint az 1993. évi LXXXIII. törvény 4. §-ában meghatározott állami kötelezettségek teljesítése volt, amely időközben az úgynevezett áthúzódó beruházások utáni járandóságok megállapításával egészült ki.
A törvényjavaslattal érintett időszakra ilyen, jogszabályban előírt állami kötelezettség nem áll fenn. A mostani járandóság jogcímét - a szabályozást előíró rendelkezés alapján - a törvényjavaslat teremti meg. E körülménytől függetlenül abban a körben, ahol ez lehetséges és indokolt, a törvényjavaslat a korábbi törvény szabályozási elveit felhasználja. Így például a korábbi törvénnyel rendezett időszak vonatkozásában az önkormányzatok hozzájárulásán alapuló állami kötelezettséget az 1993. évi LXXXII. törvény állapította meg.
Az 1993. évi LXXXII. törvény szerinti részvényjuttatásra a korábban hatályos azon jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel került sor, amelyek szerint a helyi erőből kiépített gázelosztó- és csatlakozóvezetékeket kötelezően az állam tulajdonába és a gázszolgáltató kezelésébe kell átadni. E kötelezettség 1993. augusztus 3-a előtt valamennyi vezeték vonatkozásában megszűnt. Az 1993. évi LXXXII. törvény szerinti részvényjuttatás e korábban kötelezően állami tulajdonba vett közművekhez nyújtott önkormányzati lakossági hozzájárulás kompenzációját jelentette.
A törvény a juttatás alapját a hozzájárulás meghatározott százalékában rögzítette. A vonatkozó konkrét rendelkezés szerint az önkormányzatokat az önkormányzati vagy lakossági forrásból megépített elosztóvezetékek után a hozzájárulás meghatározott százalékának az 1980. december 31-éig üzembe helyezett elosztóvezetékek és más létesítmények esetén a hozzájárulás 30 százalékának, az 1981. január 1-je és e törvény hatálybalépése között teljesített hozzájárulás után évente 2 százalékkal növekvő mértékű, azaz 1992-ben a hozzájárulás 54 százalékának megfelelő részvénytulajdon illeti meg.
Az úgynevezett áthúzódó beruházások esetén a 2001. évi LVI. törvény, ugyanezen logikát követve, 1993. augusztus 3-áig teljesített hozzájárulás után is annak 56 százalékát vette figyelembe.
(11.00)
Tekintettel arra, hogy egyrészt a törvényjavaslat is önkormányzati, valamint lakossági hozzájárulást ismer el, másrészt az önkormányzatok meghatározott része a beruházások időtartamára tekintettel mindkét szabályozással érintett, harmadrészt a korábbi törvény az áthúzódó beruházások 1993. augusztus 3-áig terjedő időszaka után a járandóság alapját a már említettek szerint a hozzájárulás 56 százalékában határozta meg, továbbá a jelen időszakban a gázközművek kötelező állami tulajdonba és a gázszolgáltató üzemeltetésébe adására vonatkozó jogszabályi előírás már nem élt, a törvényjavaslat is a járandóság alapjaként a hozzájárulás meghatározott, évente 2 százalékkal növekvő mértékű százalékát jelöli meg. Ez 1993-ban 56, 1994-ben 58, 1995-ben pedig 60 százalék.
A törvényjavaslat a hozzájárulás időpontja és a most hatályba lépő törvényi szabályozás között eltelt időmúlás ellentételezésére a korábbi törvényhez hasonlóan szintén kompenzációt állapít meg, amelyre a Ptk. szerinti ügyleti kamat hozzászámításával kerül sor. A kamatszámítás értelemszerűen a Ptk. szabályrendszerének változását követi. A járandóság összegét ugyanakkor a törvényjavaslatban konkrétan meghatározott tétellel csökkenteni kell. A törvényjavaslat szerint a csökkentő tételek között az 1997. évi részvényjuttatás miatt egyes önkormányzatoknál jelentkező úgynevezett túlfizetés szintén jelen időpontra aktualizált összege, a beruházáshoz kapott vissza nem térítendő állami támogatások összege, továbbá a gázközművek létesítésekor az önkormányzat területén működő gazdálkodó szervezetek által viselt finanszírozási hányad szerepel.
A törvényjavaslat a bírósághoz fordulás lehetőségét szintén a korábbi törvénnyel azonosan teszi lehetővé. Azok az önkormányzatok tehát, akik a törvény mellékletében nem szerepelnek, de a törvény szabályai alapján igényt kívánnak érvényesíteni az állammal szemben, igényüket 90 napos jogvesztő határidő mellett érvényesíthetik. A közös gázberuházások, illetve a települések szétválása, kiválása esetén a járandóság felvételére az érintett önkormányzatok együttesen jogosultak, egymás közötti megosztására nézve megállapodásuk az irányadó. Megegyezésük hiányában bírósághoz fordulhatnak az általános elévülési időn belül.
A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza a járandóság teljesítésének időpontját és a teljesítés módját. Eszerint a járandóságot az ÁPV Rt. a törvény hatálybalépésétől számított hatvanadik napon adja át. A teljesítésre a törvényben pontosan meghatározott kondíciók szerint, államkötvény formájában kerül sor. E teljesítés nem okoz az önkormányzatok számára érdeksérelmet, hiszen ezen államkötvények szabadon átruházhatók, ezen túlmenően az állam évente két alkalommal visszavásárlási lehetőséget biztosít a törvényben garantált visszavásárlási árfolyamon.
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott, szakértő cég által végzett igényfelmérés és számítás alapján, alkotmányos szabályrendszerrel, a megalapozott igények teljes és végleges rendezésére törekszik. Bízva abban, hogy a törvényjavaslat elfogadásával a gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények véglegesen és minden érintett számára megnyugtatóan rendeződnek, kérem, hogy a parlamenti vita keretében hozzászólásaikkal, majd támogató szavazataikkal e rendezéshez önök is járuljanak hozzá.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
