DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igazán örömömre szolgál, hogy a kormánynak a szabadalmi törvény módosítását célzó törvényjavaslatával az Országgyűlés alapvetően egyetértett, és a törvényjavaslatot az általános vita során valamennyi frakció támogatásáról biztosította. Remélem, ez a támogatás ezután is megmarad.
A törvényjavaslatot övező konszenzust jelzi az is, hogy mindösszesen hat, alapvetően technikai, szövegezési módosító javaslat érkezett, Font Sándor képviselő úr részéről elsősorban, aki időközben a bizottsági vita során két módosító javaslatot vissza is vont.
A módosító javaslatokkal kapcsolatosan a következőket szeretném hangsúlyozni.
A törvényjavaslat előkészítését a legkisebb, ám olykor legfontosabb részletekre, azaz a fogalmakra is kiterjedő hosszas szakmai, jog-összehasonlító munka előzte meg. Ennek során megvizsgáltuk a hatályos jogszabályi környezetet, a korábbi jól működő fogalmakat, más államok, elsősorban a tagállamok vonatkozó szabályait, valamint a közösségi és a nemzetközi szabályozást. Ennek eredményeit figyelembe is vettük a törvényjavaslat szövegezése során.
A módosító javaslatok által érintett szövegrészek vonatkozásában a széles körű egyeztetés során fogalmi bizonytalanság, értelmezési kétség nem merült fel. Mindezekre tekintettel aggályosnak tartjuk a módosító javaslatokat, mivel az azokban javasolt változások elfogadásuk esetén veszélybe sodornák a vállalt nemzetközi kötelezettségeinket, valamint jogértelmezési zavarokhoz, joghézaghoz vezetnének. Ezért helyezkedtünk arra az álláspontra, hogy a módosító javaslatokat nem tudjuk támogatni.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy visszatérjek az általános vita során felvetett néhány kérdésre az esetleges aggodalmak eloszlatása érdekében.
Többször is felvetődött, hogyan változik a kis- és középvállalkozások, valamint a kutatás-fejlesztés helyzete az európai szabadalmi egyezményhez történő csatlakozást követően; nőni fognak-e a szabadalmi bejelentési, fenntartási díjak, a fordítások költségei, a külföldre irányuló szabadalmaztatás kap-e állami segítséget? Ezek voltak talán a leglényegesebb felvetődött kérdések.
Ahogyan azt az általános vita során is említettem, a törvényjavaslat, illetve az európai szabadalmi egyezményhez történő csatlakozás előkészítésében a csatlakozás gazdasági, költségvetési, intézményi és egyéb hatásainak felmérésére hatásvizsgálatot végeztünk. A hatásvizsgálat során kiemelten kezeltük a kis- és középvállalkozások ügyét. Megállapítást nyert, hogy a magyar iparjogvédelmi rendszer már ma is működteti az összes lehetséges eszközt az egyéni feltalálók, a kis- és középvállalkozások oltalomszerzési esélyeinek javítása érdekében.
Megemlítem, hogy hazánkban nemzetközi összehasonlításban is példaértékű díjkedvezmények és mentességek érvényesülnek az iparjogvédelmi, így a szabadalmi hatósági eljárásokban. Azonban nem elégedtünk meg ezzel, a kormány ugyanis a törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg - Font Sándor képviselő úr vezérszónoki felszólalásával összecsengően - egy kormányhatározatot fogadott el 2259/2002. (IX.14.) számon, a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének erősítését célzó, átfogó intézkedési terv összeállításáról, amelyet 2003. szeptember 30-áig kell elkészíteni. Ez az intézkedési terv hivatott azonosítani az európai szabadalmi rendszerhez csatlakozás következtében a kis- és középvállalkozásokat ténylegesen ért hatásokat, és meghatározza majd az esetlegesen bekövetkező hátrányok mérsékléséhez szükséges intézkedéseket is.
Mind a kis- és középvállalkozások, mind pedig a hazai kutatás-fejlesztés számára rendkívül előnyös az a döntés, hogy ahhoz, hogy az európai szabadalmak hazánkban hatályossá váljanak, a bejelentőknek be kell nyújtaniuk az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását. Ez a szabály a hazai vállalkozásoknak kedvez. Ugyanis az prognosztizálható, hogy nő a külföldi bejelentések száma, de ahhoz, hogy abból Magyarországra nézve is tényleges, a belföldieket korlátozó szabadalom keletkezzék, a külföldi jogosultaknak vállalniuk kell a fordítással járó terheket, így ténylegesen csak a valós gazdasági érdekeltségekhez köthető oltalmi igények fognak majd érvényesülni.
(15.20)
A szabadalmi hatósági eljárás díjait az európai szabadalmi egyezményhez történő csatlakozás nem érinti, hiszen korábban már elhangzott, hogy az európai szabadalmi rendszer nem váltja fel a nemzeti szabadalmi jogot, hanem azzal párhuzamosan működik, egymástól független díjrendszerrel. A magyar bejelentők eddig is igénybe vehették az európai szabadalmi rendszert. Az, hogy hazánk is tagja lesz e rendszernek, nem gyakorol befolyást a bejelentési, fenntartási díjak mértékére sem a magyar, sem pedig az európai hivatal előtt.
A magyar találmányok külföldi bejelentésének, szabadalmaztatásának támogatása egy évtizedre visszatekintő, pályázati alapon működő rendszer, amely a hazai bejelentők számára pénzügyi támogatást nyújt a külföldi szabadalmi bejelentésekhez, valamint a külföldi szabadalmi oltalmak fenntartásához. Az európai szabadalmi egyezményhez történő csatlakozás kapcsán, összefüggésben a már említett átfogó intézkedési tervvel, indokolt e támogatási rendszer felülvizsgálata, amely már szintén folyamatban van.
Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy a törvényjavaslat hatásaival kapcsolatosan említett felvetésekre sikerült megnyugtató választ adnom. Szeretném ismét hangsúlyozni, hogy e törvényjavaslat egyrészt kifejezi hazánk eltökéltségét a szellemi tulajdon védelme iránt, másrészt fontos jelzést ad e területen az európai integrációs felkészülés eredményességéről, harmadrészt szabadalmi jogunk modernizálásával és továbbfejlesztésével beteljesíti a magyar szabadalmi rendszer európai integrációját. Kérem, hogy támogassák majd a javaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
