SZŰCS LAJOS
SZŰCS LAJOS
SZŰCS LAJOS, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Nem véletlen volt az ügyrendi kérés, ugyanis ezek az utóbbi három percben elhangzottak nem szerepeltek a bizottsági ülésen. Arra szerettem volna fölhívni az elnök úr figyelmét, hogy olyan tények, illetve kifejezések, amelyek nem hangoztak el a bizottsági ülésen, ne hangozhassanak el itt. De ha nem kaptam meg a szót, akkor viszont folytatom a kisebbségi véleményünk elmondásával.
A bizottság 2002. október 1-jén, reggel 8 órakor tárgyalta meg a törvénymódosító csomagot. Az igen korai és rövid bizottsági ülés előzménye az volt, hogy a törvénymódosítást a kormány 8 nappal ezelőtt, a plenáris ülés kezdetén helyezte el a képviselők asztalára, egy napot adva a bizottsági ülés előtt a több, adózást érintő törvény több mint 300 szakaszát érintő módosításának érdemi megismerésére. Emiatt egy héttel ezelőtt a bizottság ezt a javaslatot a napirendjéről levette.
Mindezek mellett a kormány elmulasztotta a módosítások indoklásához szükséges és az elmúlt években megszokott hatástanulmányoknak a módosítás mellékleteként történő elküldését. Ezt a hiányt a hét végi futárpostával pótolta.
A bizottsági ülésen a kormány és a kormánypártok képviselői megpróbálták elhitetni, hogy a módosításokkal az igazságosabb közteherviselést kívánják megvalósítani az adórendszerben. Mi, ellenzéki képviselők ezzel szemben felhívtuk a figyelmet arra, hogy bár a minimálbér adómentessé válik, sehol nem látjuk nyomát az elképzelt és az idei nyáron beígért negatív adóknak a több gyermeket nevelő családok esetében. Az adósávok valorizációja és az idei béremelések kioltják egymás hatásait, sőt bekövetkezik az a helyzet, hogy az ígéretekkel ellentétben az átlagbért keresők a legmagasabb adósávba kerülnek, és reálbércsökkenéssel kell számolniuk a következő évben.
Arra a kérdésre, ami a nyugdíjak esetén a polgári kormány által elkezdett egyéni nyugdíjszámlák kialakítására és az átlátható és előre kiszámítható nyugdíjakra vonatkozott, nem kaptunk érdemi választ.
A következő évben a bruttó átlagkereset kettő és félszeresére emelik a nyugdíjjárulék maximumát. A kormány előterjesztője elismerte, hogy ez az érintettekre nézve hátrányos, de válaszában azt mondta: "Ez igazából a járulékfizetők 10 százalékát, tehát körülbelül 300 ezer főt érint." Ez a jól képzett és kvalifikált szakemberek részére megint egy figyelemre méltó üzenet. Erre nem lehet jó válasz, hogy később lehet, hogy magasabb összegű ellátásban fognak részesülni.
A magánnyugdíjpénztárak kérdésében kiderült, hogy évente 25 milliárd forint az az összeg, amivel a költségvetésnek ki kell pótolnia a járulékkiesés miatt az állami nyugdíjrendszer hiányát. Elhangzott az is, hogy a pénztárak az elmúlt két évben nem reálhozamokról, hanem veszteségről számoltak be; 2000-ben 3 százalékos, 2001-ben pedig 2,2 százalékos csökkenésről.
(12.10)
A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselői a bizottsági ülésen elmondták, hogy egy átlagos mértékű, 130 ezer forintos bruttó kereset esetében már csökkenő reálbérről és növekvő adóteherről lehet beszélni.
Nem értünk egyet a gépjármű-fenntartási költségek növekedésével, aminek egyik elemeként értékeltük a kötelező felelősségbiztosítás szabott emelésének felszabadítását. Az üzembe helyezési költségek, illetve az átírási illetékek növekedésnek eredményeként a gépjárművek tulajdonosainak fenntartásra fordított kiadásai növekednek.
Az illetékek emelése nyilvánvalóan a költségvetés bevételeinek biztosítása érdekében történik, azonban az ilyen mértékű emelést - például a visszterhes vagyonátruházási illeték esetében - nem tartjuk indokoltnak. Az illetékek növelését a közigazgatásban és a bíróságoknál ugyancsak nem tartottuk indokoltnak.
A bizottsági ülésen egy kormánypárti hozzászóló volt, és ő sem kérdést tett fel, hanem a száznapos program dicséretét tartotta fontosnak elmondani, illetve a kormány jövőbeli terveiről és ténykedéséről világos és megfogható ismereteket adott a számunkra. Idézem: "Úgy gondoljuk, hogy az adótörvény társadalmi hatása megalapozza azokat a további kormányzati döntéseket, amelyek a következő évre vagy az azt követő évekre szólnak." Ugye értjük? Ebben bízhatunk.
Összességében ezért a bizottság fideszes és MDF-es képviselői nem támogatták a benyújtott törvénymódosító javaslatot.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)
