DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igyekszem rövidebb időtartamban igénybe venni a türelmüket.
A magyar szabadalmi jog centenáriumának évében, vagyis az 1995. évben elfogadott, jelenleg is hatályos szabadalmi törvényünk felélesztette és megerősítette iparjogvédelmünk hagyományosnak mondható európai kötődéseit. A szabadalmi törvény megalkotásának egyik fő indoka és egyben célja éppen az volt, hogy fenntartva az ezen a területen irányadó egyetemes nemzetközi egyezményekkel való összhangot, a magyar szabadalmi jogot hozzáigazítsa az európai szabályozáshoz. A szabadalmi törvénynek emellett természetszerűleg az is a rendeltetése volt, hogy helyreállítsa és kibontakoztassa a szabadalmi rendszer szerepét, funkcióit a rendszerváltozással kialakuló piacgazdaságban.
(15.40)
A szabadalmi törvény eredményesen töltötte be hivatását, ennek köszönhetően megértek a feltételek a teljes európai integrációhoz szükséges módosítására és továbbfejlesztésére; az előttünk fekvő törvényjavaslat igazából ezt célozza. A szabadalmi törvény 1995. évi megalkotása óta számos olyan fejlemény, változás következett be, amely szükségessé teszi szabadalmi jogunk átfogó felülvizsgálatát, a szabadalmi törvény novelláris szintű módosítását. A legfontosabbak a következők.
Az Európai Szabadalmi Szervezet igazgatótanácsa felkérte a Magyar Köztársaságot az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozásra. Megkezdődtek és a szellemi tulajdon védelmét érintő fejezetekben le is zárultak az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalások. Az Európai Szabadalmi Szervezetben és az Európai Unióban megkezdődött az európai szabadalmi rendszer reformjának sokirányú folyamata, amelynek részeként felülvizsgálták az európai szabadalmi egyezményt, elfogadták az egyezményhez kapcsolódó, az európai szabadalmak fordítási követelményeit enyhítő opcionális megállapodást, továbbá vitára bocsátották a közösségi szabadalomról szóló európai közösségi rendelet tervezetét. Az Európai Unióban elfogadták a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló irányelvet. Hatályba lépett az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezmény, az UPOV-egyezmény felülvizsgált 1991. évi szövege. Megkezdte működését az európai közösségi növényfajta-oltalmi rendszer a Tanács 1994-ben elfogadott rendelete alapján. Egyéb olyan változások is bekövetkeztek a nemzetközi jogfejlődésben, amelyeknek szabadalmi jogunkban való figyelembevétele elengedhetetlennek látszik.
Mindezekre figyelemmel a javaslat egyrészt kiegészíti a szabadalmi törvényt az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra vonatkozó, az európai szabadalmi egyezmény rendszerébe való beilleszkedéshez szükséges szabályokkal. Az egyezmény hatályos szövegéhez való csatlakozást és a 2000 novemberében felülvizsgált szöveg megerősítését a H/770. számú országgyűlési határozati javaslat célozza. Ezzel párhuzamosan a meghaladottá vált hatályos előírásokat korszerűsítve törvényi szinten állapítja meg a szabadalmi együttműködési szerződéshez kapcsolódó, hasonló természetű illeszkedési szabályokat, továbbá a jogharmonizációs programnak megfelelően elvégzi mindazokat a módosításokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy szabadalmi jogunk legkésőbb az Európai Unióhoz való csatlakozás idejére összhangba kerüljön az európai közösségi joggal, különös tekintettel a biotechnológiai találmányokra vonatkozó irányelv átültetéséhez szükséges módosításra. Újraszabályozza önálló oltalmi formaként a növényfajták oltalmát, összeegyeztetve a szabadalmi törvényt az UPOV-egyezmény 1991. évi szövegével és szükség szerint az európai közösségi növényfajta-oltalmi rendszerrel.
Az UPOV-egyezmény felülvizsgált szövegéhez történő csatlakozást a H/771. számú országgyűlési határozati javaslat célozza. Biztosítja az összhangot a szabadalmi jogot is érintő új, például hazánk NATO-tagságával összefüggő nemzetközi kötelezettségeinkkel, illetve egyes kérdésekben egyértelművé teszi, hogy a magyar jog miként felel meg a Magyarországot is kötelező nemzetközi egyezményeknek, és elvégzi azokat a változtatásokat, amelyeknek szükségességét a szabadalmi törvény hatálybalépése óta eltelt időszak joggyakorlati tapasztalatai igazolják.
A javaslat széles körű szakmai és érdek-képviseleti egyeztetésen alapul, ami garantálja a javaslat szakmai megalapozottságát és az abban foglaltakat érintő konszenzust. Az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozás kapcsán, továbbá a csatlakozás gazdasági, költségvetési, intézményi és egyéb hatásainak felmérése céljából hatásvizsgálat is készült.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat szabadalmi jogunk modernizálásával és továbbfejlesztésével beteljesíti a magyar szabadalmi rendszer európai integrációját. Kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
