DR. SERFŐZŐ ANDRÁS
DR. SERFŐZŐ ANDRÁS
DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a lehetőséget. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról rendelkező T/769. törvényjavaslat elfogadása azért is fontos, mert néhány lépéssel közelebb visz minket az Európai Unióhoz. Az államtitkár úr, Mécs képviselőtársam ismertette ennek az előzményeit, az európai jogrendszerbe való csatlakoztathatósági feltételeit, ezért erről nem beszélek, néhány mondatban azért összefoglalóan felidézném, hogy a jogszabály mivel foglalkozik: a szabadalmazható biológiai találmányokkal, a biotechnológiai találmányok szabadalmi kérdéseivel, az európai szabadalmi rendszerrel és a nemzetközi szabadalmi együttműködésre vonatkozó rendelkezésekkel, a növényfajták oltalmával, a bírósági eljárással növényfajta oltalmi ügyekben és értelemszerűen a hatályba léptető rendelkezésekkel.
Tisztelt Ház! Ami a betűk mögött van, arról is szeretnék szólni néhány gondolatot, mert rendkívül izgalmas. A vita során is elhangzott, hogy ez egy nagy terjedelmű, száraz szabályozás; a valóságban rendkívül fontos kérdéseket szabályozunk, illetve veszünk át az Európai Unióból, és amikor ezek a szabályok megszülettek az Unióban, ezt megelőzően nagyon sok orvosi, jogi, etikai kérdésben folytattak le vitákat.
Mik voltak ezek a viták? - érdemes belőle idézni, hiszen az emberiség jövőjét érintő ügyekről van szó. A módosításokból, amit az előbb elmondtam, a legfontosabbat, az emberről szóló részt emelem ki. Az emberiséget kezdettől fogva érdekelte, hogy az ember milyen teljesítményekre képes. A történelem során hamar bebizonyította az emberiség, hogy az anyagi-technikai világban nagyon gyors fejlődést tud produkálni. Ennek a tevékenységnek kínálnak kedvező feltételeket a szabadalmi jogszabályok is azzal, hogy az alkotó, innovatív embert védik, de nemcsak védik, hanem átmenetileg még monopolhelyzetbe is hozzák, éppen azért, hogy a kutatásban, a tudomány ápolásában folytatott tevékenysége később az anyagiakban is kamatozzon részére, és mások számára is ösztönző legyen ez a fajta tevékenység, hiszen ez segíti az emberiséget az előrejutásban.
A viták akkor kezdtek élesebbé válni, amikor a tudományos és technikai fejlődés lehetővé tette - lényegében a második világháború után -, hogy az ember élőlények “modellezésével” is elkezdjen foglalkozni. Ennek a gondolata korábban már Madách Imrénél is felmerült, amikor Az ember tragédiája című remekműve első színében arról írt - nem szó szerint idézem, csak a lényegét -, hogy az összegyúrt anyag néhány féregben majd öntudatra kél.
1968 rossz emlékű dátum a magyar történelemben, mert egy buta, meggondolatlan katonai lépést követtünk el a szomszédos Csehszlovákia ellen. Sajnos, a magyar köztudatban ez maradt meg, de 1968 más szempontból lényegesen fontosabb az emberiség számára, hiszen megtörtént egy általunk is kedvelt szobanövény, az aszparágusz klónozása. A tudomány bebizonyította, hogy az egy- és kétszikű növények klónozása alapján ezt az eljárást bármilyen típusú sejttel el lehet végezni. Öröm és riadalom támadt a tudományos világban egyszerre, beigazolódott Madách Imre jövendölése: az ember saját vegykonyhájában megkezdte azt a munkát, amit korábban a teremtés fogalma alatt ismertünk.
Egy angol tudományos folyóirat szerzője, Gordon Taylor A biológiai pokolgép című könyvében foglalta össze az akkori tudományos víziókat az elért eredmények alapján 1968-ban. A fejlődés gyorsaságát jellemzi, hogy a könyv előszavában már beszámol a klónozás során elért eredményekről, könyve más részében viszont úgy véli, hogy például a növényvilágban a természetes szaporulatot az ember sohasem fogja tudni teljesíteni.
Mik is voltak az akkori tudományos világ víziói a biológiai tudományok fejlődését illetően, mitől féltette az emberiséget Gordon Taylor? Egy táblázatot állított össze, amelyben 1975-ig, 2000-ig és 2000-en túl prognosztizálta a tudományos kutatási eredményeket. Nagyon tanulságos, hogy mit mondott akkor, hiszen mi már abban a helyzetben vagyunk, hogy az idő távlatából vissza tudjuk ezt igazolni vagy csak mosolygunk rajta.
Tehát 1975-ig jövendölte a végtagok és szervek kiterjedt átültetését, emberi petesejt megtermékenyítését kémcsőben, a megtermékenyített petesejt beültetését a méhbe, petesejtek és hímivarsejtek korlátlan tárolását, az utódok nemének megválasztását, hatásos eljárásokat a klinikai halál késleltetésére, elmebefolyásoló szereket, a nemi vágy szabályozását - lásd Viagra -, memóriakitörlést, tökéletlen mesterséges méhlepény és mesterséges vírusok létrehozását. A prognózisa nagyobb része megvalósult, nyilván 1968-hoz ’75 nem volt túl messze, és az akkori tudományos kutatásokból a prognózis viszonylag szakszerű lehetett.
2000-ig, a következő prognózisában már több a tévedés, de nem mindenben tévedett, itt is nagyon fontos prognózisai voltak, amelyek beigazolódtak, és napjaink fontos tudományos, etikai és jogi vitái középpontjában állnak. 2000-ig prognosztizálta a kiterjedt elmemódosítást és a személyiség átalakítását, az intelligencia növelését emberben és állatban, memóriabefecskendezést és memóriasokszorosítást, tökéletes mesterséges méhlepény és valódi csecsemőgyárak létesítését, az élet másolását rekonstruált szervezetekkel, hibernációt és hosszan tartó klímát, a fiatalos életerő meghosszabbítását, és itt jön egy fontos: az első klónozott állatokat - tudjuk, hogy Dolly él és létezik -, egysejtű szervezetek szintézisét, szervregenerációt és ember-állat kimérák létrehozását. Tudom, hogy a szó talán nem mindenkinek cseng ismerősen, ez az ember- és állattestek összedolgozása, a görög mitológiában már van rá példa. Úgy tűnik, a tudomány eljutott odáig, hogy ennek a létrehozása küszöbére elérkeztünk.
A harmadik szakasz, 2000-en túl - ebben volt a legtöbb tévedése -: az öregedés szabályozása az élettartam meghosszabbításával, bonyolult élő szervezetek szintézise, testtől megfosztott agy, agy-komputer kapcsolatok, génbeiktatás és -kihagyás, klónozott emberek létrehozása, agy-agy kapcsolatok, ember-gép kimérák létrehozása és a halál korlátlan ideig való felfüggesztése.
Mint már említettem, a felvetések, víziók egy része megvalósult, egy része szerencsére nem. Megkezdődött az éles verseny a jog és a tudományos technika között. A jogalkotók sem ültek ölbe tett kézzel, mert nyilván nem szerették volna megélni, hogy addig vitatkozzanak a fontos kérdéseken, míg hazaérve egy kimérával találkoznak szembe az úton.
Hogyan tükröződnek az akkori és a mostani tudományos viták a jelenlegi szabályozásban, amit nemsokára át fogunk venni? Itt is csak a legfontosabb, az emberre vonatkozó részeket idézem az előterjesztésből. A törvényjavaslat 4. §-a szerint nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen az ember klónozását szolgáló eljárás, az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás - magyarul: egyelőre még nem találkozhatunk kimérákkal, ha elindulunk hazafelé -, az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra - ez persze azt jelenti, hogy nem lesznek csecsemőgyárak sem, de hogy ennek a lehetősége megvan, az nem véletlen, és nem véletlen, hogy a jogalkotók itt kemény fékeket állítottak be -, nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban továbbá a növényfajták és állatfajták, a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások.
Tisztelt Ház! Kell-e félnünk attól, hogy felrobban a biológiai pokolgép? Úgy vélem, hogy nem. A helyzet ugyan hasonló ahhoz, mint amikor az ember a magfúziós folyamatokat feltalálta: a folyamatok szolgálják az embert, de elszabadulva el is pusztíthatják, és erre van példa, Hirosima vagy Csernobil. A biológiai és biotechnológiai találmányok szintén szolgálhatják az embert, de elszabadulva el is pusztíthatják. A jelen szabályozás lehetővé teszi, hogy a biológiai kutatások eredményei szolgálják az emberiséget, ugyanakkor ez és más jogszabályok fékeket jelentenek arra vonatkozóan, hogy az emberiség ne pusztítsa el saját magát.
Tisztelt Ház! A fentiek alapján javaslom az előterjesztés részletes megvitatását, ezt követően pedig annak elfogadását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
