DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az európai szabadalmak megadásáról szóló müncheni egyezményt, közismertebb nevén az európai szabadalmi egyezményt 1973. október 5-én írták alá Münchenben, és ez 1977-ben lépett hatályba.
Az első európai szabadalmi bejelentéseket 1978. június 1-jén fogadta az egyezménnyel létrehozott Európai Szabadalmi Hivatal. Jelenleg az egyezménynek 24 ország a részese, ideértve az Európai Unió valamennyi tagállamát. Az egyezmény megteremtette a szerződő államok közös, egységes, de a nemzeti szabadalmi jogoktól elkülönülő jogrendjét a szabadalmak megadására vonatkozóan. Ennek köszönhetően az egyezmény alapján egyetlen bejelentés alapján, egyetlen nyelven lefolytatott, egyetlen, egységes eljárásban lehet szabadalmat, európai szabadalmat szerezni az egyezmény több vagy akár valamennyi tagországára kiterjedően.
(14.50)
Az egyezmény által létrehozott jogrend, illetve az európai szabadalmak megadására irányuló eljárás a szerződő államok nemzeti szabadalmi jogával és nemzeti szabadalomengedélyezési eljárásaival párhuzamosan érvényesül. A nemzeti eljárást tehát nem váltja fel, nem teszi fölöslegessé, bővíti azonban a bejelentők előtt álló eljárási választékot.
Az egyezmény rendszere a bejelentők számára számottevő munka-, idő- és költségmegtakarítással jár, ami különösen fontos az oltalomszerzésnek abban a kezdeti szakaszában, amikor a találmány hasznosításának, piaci sikerének esélyei általában még nem körvonalazódnak.
Hazánk csatlakozásáról az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 65. cikkének (2) bekezdése rendelkezett. Ezzel összhangban nyújtottuk be 1996 decemberében az Európai Szabadalmi Szervezet igazgatótanácsához a Magyar Köztársaságnak az egyezményhez való csatlakozásra történő meghívása iránti kérelmét. Az igazgatótanács 1999. január 29-én hozott határozatával kérte fel a Magyar Köztársaságot, hogy csatlakozzon az egyezményhez. E határozat a csatlakozás feltételéül szabja, hogy a csatlakozó ország az egyezmény hatályos szövegén kívül az egyezmény felülvizsgált szövegét is egyidejűleg ratifikálja, ha az egyezményt a csatlakozási okmány letétbe helyezését megelőzően felülvizsgálják. E felülvizsgálatra 2000 novemberében került sor. A felülvizsgált szöveg megerősítését a javaslat 2. pontja célozza.
Csatlakozásunk lényege, hogy annak következtében a Magyar Köztársaság területére is kiterjedő hatállyal igényelhető, illetve adható lesz európai szabadalom. A magyar bejelentők jelenleg is igénybe vehetik az európai szabadalmi rendszert, tehetnek európai szabadalmi bejelentést és szerezhetnek európai szabadalmat az egyezmény mai szerződő államaira kiterjedő hatállyal. Ellenben európai szabadalom csak az egyezmény szerződő államainak területére kiterjedő hatállyal igényelhető és adható meg. Az egyezményhez való csatlakozást követően tehát Magyarország is olyan szerződő állammá válik, amelyre kiterjedően európai szabadalmat lehet igényelni és szerezni.
Az egyezményhez való csatlakozás további fontos követelménye, hogy a Magyar Köztársaság az európai szabadalmi szervezet tagjává válik, és a szervezeten belül az igazgatótanácsban és más testületekben feltételek és korlátozások nélkül gyakorolhatja a szerződő államokat megillető jogokat, illetve teljesítenie kell a tagsággal járó együttműködési, információszolgáltatási és pénzügyi kötelezettségeket.
A javaslat nem kezdeményezi, hogy hazánk csatlakozzon az egyezmény 65. cikkében szabályozott fordítási követelmények enyhítésére irányuló londoni megállapodáshoz. E megállapodás alapján ugyanis nem lett volna megkövetelhető az európai szabadalmak szövegének magyar fordítása, ami jogbiztonsági és egyéb alkotmányos aggályokat vethetne fel, továbbá a szabadalmi rendszer egyik alapelve is csorbát szenvedne, hiszen elmaradna a találmánynak a köz számára a kizárólagos hasznosítási jog ellenében való feltárása.
Az európai szabadalmak magyar nyelvre történő fordításának követelményével biztosítható továbbá, hogy a külföldiek csak a tényleges magyarországi gazdasági érdekeltséghez kötődő oltalmi igényeiket érvényesítsék hazánkban, azaz hogy indokolatlanul korlátozó szabadalmi jogok ne akadályozzák a hazai vállalkozásokat, különösképpen a kutatás-fejlesztést, illetve a kis- és középvállalkozásokat.
Az egyezményhez való csatlakozás tervezett időpontja 2003. január 1-je, amihez a javaslat elfogadása esetén szükséges, hogy a csatlakozási és a megerősítő okiratot ez év október végéig letétbe helyezzük a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál.
A javaslathoz szorosan kapcsolódik a szabadalmi törvény módosítására irányuló T/769. számú törvényjavaslat, amely tartalmazza az egyezményhez való csatlakozás miatt szükséges, az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra vonatkozó rendelkezéseket, vagyis bevezeti az úgynevezett illeszkedési szabályokat. E javaslat elfogadása esetén szükségessé válik az egyezmény hatályos szövegének kihirdetése is, amiről külön törvényjavaslat készül. E törvényjavaslat az egyezményhez való csatlakozással összhangban 2003. január 1-jén lépne hatályba.
Az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozás gazdasági, költségvetési, intézményi és egyéb hatásainak felmérése céljából a javaslat előkészítése során hatásvizsgálat készült, amely egyrészt az egyezményhez való csatlakozás várható gazdasági következményeinek előrejelzésére irányult, különös figyelmet fordítva a hazai kutatás és fejlesztés, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetében bekövetkező változásokra. A vizsgálat kiterjedt a csatlakozás folytán a Magyar Szabadalmi Hivatalt és a magyar szabadalmi ügyvivői kart érintő hatások felmérésére is.
Az egyezményhez való csatlakozás előnyeinek kihasználása és az esetleg várható hátrányok mérséklése szempontjából kulcsfontosságú feladatként jelentkezik egyrészt a hazai kutatás-fejlesztés további fellendítése, a belföldi szabadalmi bejelentések számában megfigyelhető növekedési tendencia fenntartása, a nemzetközi iparjogvédelmi hatóság meghatározó szerepkörének megőrzése, valamint a kis- és középvállalkozások innovációs kapacitását bővítő, a szabadalmi és egyéb iparjogvédelmi tevékenységüket tájékoztató, tanácsadó munkával és egyéb eszközökkel - például a külföldi oltalmazás támogatásával, bizonyos díj- vagy egyéb eljárásokkal, kedvezményekkel - előmozdító intézkedések meghozatala.
A Magyar Köztársaságnak az egyezményhez való csatlakozása alapvető fontosságú; a csatlakozás kifejezi hazánk elkötelezettségét a szellemi tulajdon hatékony védelme iránt, és fontos jelzést ad e területen az európai integrációs felkészülés eredményességéről.
Kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés támogassa a javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.)
