DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! A tiszai árvíz károsultjai felől sok panasz jutott el hozzám, szerintük a kárrendezés módja kifogásolható és egyben késedelmes is volt. (Zaj. - Az elnök csenget.)
Orbán Viktor exminiszterelnök úr 2001 tavaszán azt ígérte, hogy szeptember végére a márciusi tiszai árvíz valamennyi érintettjének fedél kerül a feje fölé. Ezzel szemben sokan a téli hideg beállta után is sátorban fagyoskodhattak. (Moraj. - Dr. Fónagy János: Egyet mutass!) Jól hangzott tehát a szeptemberi határidő, de sajnos csak üres píárfogás volt. Már tavasszal sejteni lehetett, hogy a határidőt nem lehet tartani. Az elhúzódó munkálatok és az ár levonulása után keletkezett károk hatására a 2001 nyarán tartott kihelyezett kormányülésen, Csarodán a kormány 10 milliárddal, közel 35 milliárd forintra növelte a helyreállításra fordítható keretet, de a szervezési és kivitelezési nehézségeket ekkor már nem lehetett korrigálni. Ekkoriban igen komoly vita folyt arról, hogy ezt az összeget honnan is kellene előteremteni. A kormány végül a “mindenhonnan elveszünk egy keveset” stratégiát választotta; mindezt én személy szerint helyeslem. Helyeslem, mert egy természeti csapás esetén a szolidaritás, úgy vélem, természetes kell legyen, hiszen ilyen mértékű katasztrófánál a terheket az egész társadalomnak kell viselnie. De ha az egész társadalom viseli a terheket, akkor ahhoz is joga van, hogy tudja, hogyan költik el a közpénzeket.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tábornoka tájékoztatta a sajtót, hogy egy átlagos 60 négyzetméteres új házért az állam 9,8 millió forintot fizet, azaz négyzetméterenként 163 ezret, ami, úgy vélem, az árvíz sújtotta terület sajátosságaira is figyelemmel igen tisztességes összeg, és elvárható a megfelelő minőségű kivitelezés.
Senki nem vonja kétségbe, hogy nagyon sok ember jóval kulturáltabb körülmények között lakhat most, mint lakhatott korábban, az árvíz előtt, ugyanakkor nagyon sokan panaszkodnak az új házak minőségére. Sok helyen gondot okozott az új házak megnövekedett fűtésszámlája, valamint a nem megfelelő kivitelezés okozta gondok, beázások, penészedő falak, felpúposodó parketták. Sokan ezért nem is voltak hajlandók házaik hivatalos átvételére.
A beregi újjáépítést az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányította megrendelőként, a fővállalkozói feladatra pedig létrehoztak egy alkalmi kivitelezői konzorciumot, a hat tagból álló Bereg Közkereseti Társaságot.
(11.20)
A társaság tagjai csak komoly referenciákkal rendelkező, tőkeerős építőipari cégek lehettek, a tapasztalatok szerint azonban számos alvállalkozó éppen azért vonult le az építkezésekről, mert nem, vagy csak több hónapos csúszással kapta meg a járandóságát. Ez talán már nem orvosolható (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), az azonban elvárandó, hogy a továbbiakban ilyen ne fordulhasson elő.
Kérdezem tehát a miniszter asszonyt, átlátható-e az árvízi…
