DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Augusztus hónapban valamennyi országos napilag foglalkozott az úgynevezett salakos házak újjáépítésénél történt visszaélésekkel. A kormány június 26-ai ülésén felmentette a helyreállításért felelős kormánymegbízottat, és egyidejűleg elrendelte, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal gyorsított eljárást folytasson a program során eddig elköltött mintegy 2,4 milliárd forint felhasználásáról.
Mint közismert, az előző kormány 2001 júliusában határozott a salakos házak helyreállításáról, és az abban megjelölt összeget 2002 márciusában, egész pontosan március 7-én megemelte. Az említett 2,4 milliárd forintból száz házat hoztak rendbe, illetve építettek újjá, ez azt jelenti, hogy - átlagosan természetesen - házanként mintegy 24 millió forintot költöttek el, ami abban a térségben irreálisan magas összeg, hiszen mintegy 4-5 millió forintért korszerű, komoly nagy házakat lehet ott venni.
A kormányhatározat elrendelte továbbá, hogy a kormánymegbízott munkáját az érintett tárcák és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezető munkatársaiból álló munkacsoport szakmailag támogassa, és egyben tudomásul veszi, hogy a kormánymegbízott munkáját a lebonyolításban a Gyors Újrakezdésért Tanácsadó és Szolgáltató Közhasznú Társaság - az egyszerűség kedvéért rövidítsük GYÚK-nak - megbízási díj ellenében segíti. Egyébként ezt a GYÚK-ot a cégnyilvántartás szerint 2001. június 7-én jegyezték be, tehát még nem működött másfél hónapja sem. Feltehető tehát ezek után a kérdés, hogy a korábbi kormány miért egy olyan kht.-t bízott meg, úgymond, segítségadással - amit egyébként körül nem írt az adott kormányrendelet -, amelyik mindössze másfél hónapja jött létre.
A salakos házak szakértői felmérését az Építésügyi Minőség-ellenőrző és Innovációs Kht., az úgynevezett ÉMI végezte, amely többek között öt kategóriába sorolta a házakat, a megfigyelendőtől a lebontandóig. A szakértői vélemények szerves részét képezi egy részletes költségvetési számítás is, amely az elvégzendő munka költségeit állapítja meg.
A szerződéseket a felújításokat elvégző cégekkel a GYÚK kötötte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közreműködésével. Az ÉMI és a GYÚK között azonban nem volt felhőtlen a viszony. Már az első szerződések megkötésekor ellentétek alakultak ki, mivel a GYÚK az ÉMI által megállapított költségeknél lényegesen nagyobb összegért, esetenként annak két-háromszorosáért, sőt előfordult, hogy tízszereséért kötött szerződést. Ide kell sorolni a Baumag nevű építőipari céggel kötött szerződéseket, ahol szintén nagyságrenddel tértek el az ÉMI által megállapított költségektől.
Kirívó példaként említhető az Istenmezején, a Béke úton épített épület ügye, ahol 54 millió forintot fizettek ki, holott a szakértői véleményben 15,4 millió forint szerepelt. Ugyanilyen drágán zajlottak az újjáépítések Egercsehiben is, ahol négy épület költsége 164 millió forint; hát azt már valóban csak pironkodva említi meg az ember, hogy egyébként ez 20 millióval meghaladta a település éves költségvetését. (Derültség az MSZP soraiban. - Keller László: Felháborító! Fidesz kampány…!)
Szintén jelentős konfliktust okozott a két cég között, hogy a GYÚK, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével, összevonta a negyedik, illetve ötödik kategóriába sorolt épületeket, ezáltal bontásra ítélt olyan házakat is, ahol ez teljes mértékben indokolatlan volt, és ezzel, finoman szólva, komoly gazdasági károkat okozott. Az ÉMI egyébként többször jelezte a visszásságokat és szólította fel a GYÚK-ot ennek megszüntetésére, mindhiába.
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2002 januárjában ellenőrizte a helyreállítást, és az érintett önkormányzatok vezetői jelezték a visszaéléseket, a BM részéről azonban intézkedés nem történt. A felmentett kormánybiztos is még úgy nyilatkozott augusztusban is, hogy a martinsalakos házak helyreállítása a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és igazságügyi szakértő ellenőrzése mellett zajlott, amelyek nem érzékeltek túlzott költekezést. (Derültség az MSZP soraiban.)
Önökre bízom, hogy az előbb említett számok vajon túlzott költekezést jelentenek-e vagy sem; én túlzott költekezést érzékelek. Meggyőződésem az előbbiek alapján, hogy a salakos házak újjáépítésénél is olyan mértékű pazarlás volt, ami már büntetőjogi kategória.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Kis Zoltán: Így van!)
