FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jászladány - sokan, sokféleképpen értelmezik, hogy mi is történt a közelmúltban az alapítványi iskola kapcsán. Az alaptörténet ismert, két évvel ezelőtt több mint ezer támogató aláírás mellett kezdeményezték egy magániskola megalapítását a tanulni vágyók esélyeinek javítása érdekében. Tették ezt azért is, mert az állami iskolában nem egy alkalommal 9-1/2 10-kor kezdődött a tanítás a rendbontások miatt, és néha rendőri segédlet kellett a helyzet normalizálása végett.
A kialakult állapotok következtében ma mintegy száz jászladányi gyermek a környező települések iskoláiba jár, inkább vállalva a többletterheket, csak nyugodtan tanulhassanak. A kétéves ügyintézési procedúra után a helyben tanuló gyerekek több mint 30 százaléka iratkozott be az alapítványi iskolába, a beiratkozottak több mint 15 százaléka cigány származású. Azonban az iskola mégsem kezdhette meg a működését, mert a megyei közigazgatási hivatal augusztus 30-án megsemmisítette a kiadott működési engedélyt, majd nyomatékul az Oktatási Minisztérium szeptember 3-án eljuttatott levelével jelezte: nem adja ki a minisztériumi azonosítót, azaz az iskola nem működhet.
Az érintett szülők tüntetést kezdeményeztek az iskola működése érdekében, a roma kisebbségi önkormányzat tiltakozik az iskola lehetséges működése ellen; az esettel Mádl Ferenc köztársasági elnök úr is kénytelen volt foglalkozni. Sajnálatos módon felelős beosztású személyek az esetet úgy állítják be, mintha az alapítványi iskola létrejöttével tulajdonképpen a romákat rekesztenék ki a tanulás lehetőségéből.
Tudjuk, ma három fő iskolatípus van: állami, egyházi és magán, azaz alapítványi. Érdekes módon a magániskolák legnagyobb támogatója az az SZDSZ volt a kezdetek kezdetén, amely pártnak az oktatási minisztere most megtagadta az okirat kiadását. Talán csak nem az a baj, hogy ez az iskola nem egy nagyvárosban létesült, és oda nemcsak intellektüel háttérrel rendelkező családok gyermekei járhatnának? Az már nem fér bele az alapítási szabadságba, ha az iskolaalapítás történetesen egy vidéki, hatezer lakosú településen történik? Az már probléma, ha vidéken is vannak, akik jobban szeretnének tanulni, és a végén netán értelmiségiek lesznek, magyarok, cigányok vegyesen?
Úgy tűnik, ez probléma, és hogy ez ne következhessen be, kifordítva a törvény írott szövegét, jogi hibát kell találni az alapítás körül, és máris minden rendben, az amúgy is lassan döcögő szekér végképp elakad. És ha az ügy megakasztásához ez nem elég, akkor kiabáljunk magyar-cigány ellentétről, diszkriminációról, mondjuk meg a roma kisebbségnek, hogy az, amit velük tesznek, az szegregáció.
A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint és a jelenlegi törvényi rendelkezések szerint is minden állampolgár alkotmányos joga az iskolaalapítás és a szabad iskolaválasztás. Súlyos felelősség terheli mindazokat, akik etnikai, kisebbségi diszkriminációként tüntették fel az esetet, és jogi csűrcsavarással megakadályozták, hogy az állampolgárok élhessenek alkotmányos jogaikkal.
A minisztériumnak a helyzetet nem kiélezni, hanem segítő közbenjárásával tompítani kellett volna. Érthetetlen, hogy a minisztérium hogyan lehet a hatékonyabb felzárkóztatás feltételeinek megteremtése ellen, egy alapítványi iskola ellen. A Magyar Demokrata Fórum ugyanakkor reméli, hogy az Oktatási Minisztérium a helyzet megoldására törekszik, és egyben legalább olyan mértékben járul hozzá az állami iskolák oktatási feltételeinek javításához, a roma kisebbség felzárkóztatásához, tanulási lehetőségeiknek a megteremtéséhez, mint ahogy azt a polgári kormány tette a romák érdekében.
A kérdés most már mindösszesen csak az, hogy szabad vagy nem szabad alapítványi iskolát létrehozni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban. - Varga Mihály: Hol van Magyar Bálint?)
