DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, T/841. számú törvényjavaslat négy témát érint és három törvényt kíván módosítani. Érinti az ítélőtáblákon működő kollégiumok kérdését; másodikként a fővárosi ítélőtábla kizárólagos illetékességét közigazgatási ügyekben, illetve a katonai büntetőügyekben; érinti az áthelyezés, kirendelés kérdését az ítélőtáblák között, az alsóbb színű bíróságokról az ítélőtáblákra, illetve a fegyelmi bírói tisztség megszűnésének speciális esetét, ami az ítélőtáblákkal függ össze; és végül érinti a bírósági és az ügyészségi költségvetés új rendszerét. A három törvény pedig, amit módosítani kíván: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény.
Végül is két oka volt ennek a módosító javaslatnak. Az egyik, hogy egy sajnálatos kommunikációs hiba következtében a nyár folyamán, amikor döntött a parlament az ítélőtáblák fölállításáról, az erre illetékes bizottság tagjai sem vették figyelembe azt, hogy bizonyos kérdésekben minősített többségre van szükség, és csak itt, a Házban történő szavazás után derült ez ki, jellemző módon, hogy mind a két oldalról úgy vetették föl akkor, hogy nem is értik, itt ez a kétharmad hogyan kerülhetett szóba.
El kell mondanunk, hogy a minisztérium időben eljuttatta álláspontját ebben a kérdésben a tisztelt Háznak, és az valamilyen módon mégse jutott el az alkotmány- és igazságügyi bizottság tagjaihoz. Jellemző módon egyébként az ellenzék képviselői, akik az egész törvényjavaslat ellen szavaztak, a kétharmados részeknél tartózkodtak, tehát - ahogy szokták mondani - ez csak a gyengébb nem szavazat kifejezése volt; nem az előző törvényjavaslatról beszélünk, amikor a “gyengébb nem”-et említem.
A másik téma pedig a bírósági és ügyészségi költségvetési rendszer megváltoztatása. Végül is az első részben technikai kérdésekről van szó, ahogy ezt államtitkár úr is elmondta. Elsősorban amiatt van szükség ezekre a módosításokra, mert az Alkotmánybíróság döntése nyomán, amely döntés alkotmányellenesnek minősítette azt a korábbi megoldást, hogy egy ítélőtábla jött volna csak létre, ezért kell gondoskodni ezekben a kérdésekben a változtatásokról az első lépésben három, majd öt ítélőtábla létrehozásával. Ezért az ítélőtáblán a kollégiumok rendszeréről kell rendelkezni, illetve hogy a kollégiumoknak kik a tagjai.
A második témakör a fővárosi ítélőtábla kizárólagos illetékessége két témakörben: egyrészt a katonai büntetőügyekben - ezeknek a száma indokolja, hogy elegendő, ha csak egy ítélőtábla foglalkozik ezekkel az ügyekkel -, a másik pedig a közigazgatási perekben a fellebbezések elbírálása. Az ügyfajta sajátosságából eredően szinte kizárólag a fővárosi ítélőtábla illetékességi területéről érkeznek ezek a fellebbezések, hiszen itt az országos hatáskörű államigazgatási szervek által hozott döntések bírósági keresettel történő megtámadásáról van szó, és Magyarországon az országos hatáskörű szervek is többségükben Budapesten működnek.
Végül szintén ilyen technikai jellegű kérdés az, hogy ha bírót más bírósághoz rendelnek ki vagy helyeznek át, illetve ha a fegyelmi bírói tisztség megszűnik, akkor az ítélőtábláknál milyen speciális szabályokat kell alkalmazni.
A negyedik témakör már egy komolyabb, tartalmi változtatást is kíván eredményezni. Szeretném idézni a “Cselekedni, most és mindenkiért! A nemzeti közép demokratikus koalíciójának kormányprogramja, Magyarország 2002-2006” című kormányprogramnak az igazságszolgáltatási szervezetre vonatkozó egyik passzusát, mely szerint: “Az igazságszolgáltatás szakmai függetlenségének egyik alapvető biztosítéka a pénzügyi függetlenség. Meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy a kormány a költségvetésen keresztül befolyásolhassa a bírói és ügyészi szervezetet. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, illetve a legfőbb ügyész - az Országgyűlés által elfogadott középtávú finanszírozási terv alapján -, az Alkotmánybírósághoz hasonlóan, önállóan terjessze elő költségvetési tervét az Országgyűléshez, és ehhez tegyen a kormány észrevételeket.”
Ennek megfelelően kívánja az előttünk álló javaslat kialakítani a bírósági, illetve az ügyészségi költségvetés új rendszerét, mely szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, miután beszerezte a pénzügyminiszter véleményét, összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatot, és ezt a javaslatot a kormány köteles a költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszteni az Országgyűlésnek. Ugyanez a szabály vonatkozna az ügyészségi fejezet költségvetésére, illetve a zárszámadásra; itt a legfőbb ügyész köteles beszerezni a pénzügyminiszter véleményét, elkészíteni a javaslatot, és ezt a javaslatot aztán a kormány köteles beterjeszteni a költségvetési törvény, illetve a zárszámadási törvény részeként.
Az alkotmány- és igazságügyi bizottság ülésén ez az egy része volt a törvényjavaslatnak, amelyről vita alakult ki. Az ellenzék részéről elhangzott, hogy ez nem ad igazi megoldást arra a problémára, amit egyébként az államtitkár úr expozéjában ismertetett, és amelyre az Európai Bizottság országjelentéseiben többször felhívta már a figyelmet. Ugyanis elmondták, hogy természetesen az Országgyűlés tagjainak vagy akár a bizottságoknak joguk van ahhoz, hogy módosító indítványokat nyújtsanak be.
Kormánypárti részről ezekre az érvekre az a válasz hangzott el - és ezt szeretném itt megismételni -, hogy abszolút nem mindegy, milyen javaslat érkezik a tisztelt Ház elé, és ezen milyen módon lehet változtatni. Sokkal nehezebb egy kormány által benyújtott javaslaton az igazságszolgáltatás, a bíróságok, az ügyészségek érdekében változtatni módosító indítványokkal, és egészen más a helyzet akkor, ha maguk a bíróságok, illetve az ügyészségek javaslata kerül be az Országgyűlés elé. Sokkal nehezebb akkor már akár képviselői indítvánnyal, mintegy támadva ezeket a független szervezeteket, az ő kárukra megváltoztatni az Országgyűlés és az ország nyilvánossága előtt ezeket a javaslatokat.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez a módosítás is bekerüljön a törvényjavaslatba, és nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy most került a tisztelt Ház elé ez a törvényjavaslat, mert így még lehetőség van arra, hogy az Országgyűlés október 31-e előtt elfogadja ezt a törvényt, és ennek megfelelően már a 2003. évi költségvetés olyan módon kerülhetne az Országgyűlés elé, hogy ezt a két, nagyon fontos fejezetet már nem a kormány készítené elő, hanem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve a legfőbb ügyész úr javaslata kerülne a tisztelt Ház elé. Őszinte reményeink szerint ezeket az Országgyűlés változtatás nélkül el is fogadná. Valóban ez lenne a még hiányzó eleme a bírói függetlenség megteremtésének.
Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
