DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Valóban, a pénzügyminiszter úr terjesztette elő a termőföldről szóló módosítást, ön, képviselő úr, pedig megszavazta azt. Feltételezem, tudta, hogy miről szavaz.
A földtörvény szakmai előkészítését és társadalmi egyeztetését én végeztem, ezért megnyugtatom, egyetértettem a kompromisszumos javaslattal, a törvénymódosítással. Azt pedig, hogy a miniszterelnök úr kit mire tart alkalmasnak, kérem, bízza rá.
Az, hogy ön a mintegy másfél millió hektár osztatlan közös tulajdonú földet szocialista örökségnek tartja, egyszerű tárgyi tévedés, hiszen a kárpótlási, illetve a földalapok elkülönítéséről és a részaránytulajdon kiadásáról szóló törvények megalkotásához a szocialista frakciónak korábban sem volt köze. Képviselő úrnak a saját táborában kellene keresni az alkotókat és a bűnbakokat. (Taps a kormánypárti oldalon.)
Képviselő úr, a mezőgazdaságból élőket az önök földtörvénye különböztette meg hátrányosan.
(11.10)
Ki akarták húzni a talajt több százezer mezőgazdasági munkavállaló alól. A családi gazdálkodó földhasználókat is lehetetlen helyzetbe hozták, hiszen a szomszédoknak adtak elő-haszonbérleti és elővásárlási jogot. Még a családon belüli földügyleteket is megpecsételték a szomszédok elővásárlási, elő-haszonbérleti jogával. A Medgyessy-kormány világos rendezőelveket állított fel, és jelentős könnyítéseket hozott az elővásárlási és elő-haszonbérleti rendszerben; többek között a közeli hozzátartozókat mentesítette e kötöttségek alól. Teljesen logikus birtokrendezési követelményt elégít ki az osztatlan tulajdonközösség tagja elővásárlási jogának biztosítása. Én azt tartom abnormálisnak, ha a külső szomszédok megelőzhetik a tulajdonostársat. Az ön körmönfont gondolkodására utal az, képviselő úr, amiképpen kiforgatta ezt a kérdést.
Az ön gondolkodása szerint nézzük az önök földtörvénye alapján, hogy miképpen lehetett volna kihúzni a talajt a ténylegesen földet művelő emberek alól. Nem kellett volna mást tenni, mint a kinézett parcella szomszédságába kellett volna valamilyen trükkel kerülni, az önök földtörvénye szerint a szomszédot, a családi gazdálkodó szomszédot illette meg az elővásárlási jog, így minden földhasználó alól ezzel a gondolkodással simán, spekulatív módon meg lehetett volna szerezni a termőföldet, hiszen önöknél első helyen a szomszéd állt. A mi törvényünk szerint természetesen ez nem lehetséges, hiszen első helyen a ténylegesen földet művelő ember, a földet bérlő és a részes művelő áll.
Én úgy gondolom, hogy a gazdálkodók többsége most már világosan látja, hogy mi volt az értelme a földtörvény-módosításnak, és egyetért ezekkel a könnyítésekkel, azzal a rendszerrel, amit behoztunk; hiszen stabilizálta a földhasználatot, kiszámíthatóvá teszi a gazdálkodók részére a földhaszonbérletet és a további földtulajdonszerzést is. Nálunk, képviselő úr, az állam bérlőkijelölési joga nem előzi meg a földhasználókat, nem lehet manipulálni, és természetesen nálunk nincsenek olyan kivételek, hogy vannak kedves társaságok, akiknek ötven évre haszonbérbe adunk földet, és természetesen nincsenek olyan kivételek, amelyek az önök földtörvényében rendre megtalálhatóak voltak.
Kérem a válaszom elfogadását. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
