PICHLER IMRE
PICHLER IMRE
PICHLER IMRE, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az előbb már elhangzott, az oktatási bizottság megtárgyalta a sporttörvény módosítását, és a kisebbségi vélemény szerint nem tartjuk általános vitára alkalmasnak.
A sport ma is olyan nemzeti ügy, amelynek ápolása, méltó fejlesztése, a tradíciók tisztelete, támogatása mindannyiunk feladata és érdeke. Kiemelkedő sportsikereink hazánk ismertségét, elismertségét növelik világszerte, fokozva ezzel a számos negatív hatás által megtépázott nemzeti önbecsülésünket. Ha az elmúlt évtizedekben történtekre visszatekintünk, akkor sajnos azt állapíthatjuk meg, hogy a sportpolitika időről időre a sport valamelyik ágát a többi kárára preferálta. Ez a beavatkozás szembeállította egymással a társadalom számára egyébként igen értékes tevékenységet, súlyos károkat okozva a sportvilágnak. A sport csak egységes egészként kezelve képes érvényesíteni kedvező hatásait. Az utóbbi évek pozitívumaként kell megemlíteni a sport legfelső szervének minisztériumi rangra emelését, a sportirányítás decentralizálását és azt, hogy a MOB az utolsó négy évben az élsport szakmai irányítójává vált, és feladatát kitűnően látta el. Ez most a törvénymódosítással sérülhet.
A sporttörvény újabb módosításában a mi javaslatunk szerint ki kell jelenteni, hogy az élsport támogatása nemzeti érdek, az élsport támogatása kiemelt állami feladat, és meg kell nevesíteni a támogatottak körét. Az élsport és szabadidősport egyformán fontos, de ez nem keverhető, és nem állítható szembe egymással, hiszen pozitív hatással vannak egymásra. Hazánkban az olimpiai eszme kiemelten nagy szerepet tölt be, ezért a hagyományos és sikeres olimpiai sportágak, úgy az élsport, mint a hozzájuk tartozó szabadidő-, verseny- vagy diáksport kiemelten, elkülönítve kezelendő. Ez biztosítja a magyar sport gerincét. Sajnos, ebben a törvénymódosításban - ahogy már az előbb is hallottuk - a diáksport - azt hiszem, a legegyszerűbb kifejezés - szinte elsikkad.
A sport valamennyi egyéb területe képezi a sport másik nagy csoportját, melynek hasznossága, fontossága szintén nem kérdőjelezhető meg. Miután a lakosság ma még nem rendelkezik olyan anyagi háttérrel, hogy szabadidő-sportolását saját erőből tudná biztosítani, az önkormányzatoknak kötelezően előírt feladattá kell tenni a helyi sportegyesületek támogatását, működtetését. Meg szeretném kérdezni, hogy milyen támogatást kaphatnak az önkormányzatok a sport támogatására az 1200 forintos diáksport-támogatáson kívül, mert ez szerintünk édeskevés.
A sport valamennyi egyéb területén egyszerűbbé, áttekinthetőbbé kellene hogy tegye a sportirányítást. Helyeseljük, hogy egycsatornás finanszírozást kell létrehozni. A jelenlegi többcsatornás támogatás nem kellően hatékony, és számtalan vitát eredményez. Tekintettel arra, hogy a magyar sport olimpiai szereplése államilag is elismert, kiemelt jelentőségű feladat, így az ésszerű, hogy az olimpiai sportágak a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül kapják meg, mint ahogy eddig is megkapták a szakmai és anyagi támogatásuk egészét.
Az iskolai és egyetemi sport helyzetét szerintünk egy új koncepció alapján kellene elrendezni. Az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozó feladatok, intézkedések és támogatási rendszerek arra irányuljanak, hogy minél több diák és hallgató kapcsolódjon be a rendszeres sporttevékenységbe. Jelenleg ugyanis az általános iskoláknak csak egy részében beszélhetünk valóban iskolai sportról. A gimnáziumokban és a felsőoktatási intézményekben csak mutatóban, egy-egy helyen létezik szervezett sporttevékenység. A felsőoktatási intézmények zömében megszűnt a testnevelési tanszék és a kötelező testnevelés.
Az idő rövidségére való tekintettel szeretném megkérdezni: mi lesz a sorsa a Wesselényi Közalapítványnak? Mennyire tudja támogatni majd az iskolai diáksportot? A szerencsejátékból befolyó források felhasználásának keretei miképpen fognak változni?
Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)
