DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy a színvonalas jogalkotás nézőpontjából adhatunk szerepet az igazságügy-miniszternek, nem is keveset, de legalább ilyen fontos a jogszabály előkészítése. Ha igaz az a követelmény, amit itt az előterjesztés kapcsán a jogalkotó maga elé tűz, a nyitott jogalkotás - és ez nem helytelen követelmény -, akkor érdemes megnéznünk azt, hogy a részletszabályokban hogyan teljesítik az ebből a követelményből adódó szabályokat. És itt olyan sok jót elmondani nem tudok: én azt gondolom, hogy formális az, ami itt a jogszabályban le van írva.
Én csak a jogszabály-előkészítéssel fogok foglalkozni, és csak ebből a nézőpontból, sőt, ha hozzátehetek egy másik nézőpontot azért, hogy a mondandóm könnyen érthető legyen, a példáimat a kisebbségi önkormányzatok és a kisebbségi jogalkotás területéről hozom, és azt akarom igazolni, hogy ez mennyire nem fog tudni működni, amit itt önök megfogalmaztak - tehát vagy nyitott jogalkotás, de akkor más részletszabályok kellenek.
Az első kérdéskör, amivel én foglalkozni szeretnék, az a határidők kérdése az előkészítés során; a második kérdéskör: a jogszabály előkészítése során kik azok, akikkel egyeztetni kell, és ha nem történik egyeztetés, van-e ennek közjogi következménye; és egy harmadik kérdéskör: kik azok, akiket az egyeztetésbe be kell vonni, jól van-e ez így szabályozva, ahogy ezt a tervezet megfogalmazza.
Az előterjesztés 15, illetve 30 napos határidőket adna azoknak a szervezeteknek, intézményeknek, amelyeknek a véleményét a jogalkotás előkészítése során ki kell kérni.
(18.00)
Ha csak a kisebbségek világában mozgok, önök jól tudják, hogy ezek testületi szervek, testületi intézmények, 15 és 30 napos határidővel - mondjuk, csak a 13 magyarországi kisebbségi önkormányzat vezetőségéről beszéljek -, nyilvánvalóan nem lehet működtetni őket. Ha komolyan gondoljuk azt, hogy egyébként a kisebbségi törvényben is így vagy úgy, de rögzített feladatkörüket az országos önkormányzatok ellássák, akkor nem ilyen határidőket kell megszabni. Felfogásunk szerint ennek a határidőnek ahhoz, hogy működőképes legyen, legalább két hónapos határidőnek kell lennie, de semmiképp sem 15 vagy 30 napos határidőknek.
A második kérdéskör: mi van akkor, ha az az egyeztetési kötelezettség, amit a jogszabály, a törvény előírna, mégsem teljesül, akár a határidők elmulasztása miatt, akár az egyeztetési körben megfogalmazottak figyelmen kívül maradnak? Ugyanaz a helyzet, mint ami a jelenleg hatályos törvényben van, vagyis az égvilágon semmi. Tehát közjogi következménye az egésznek nincs. Azt gondolom, hogy ha ezt a törvényt újrafogalmazzuk, akkor el kellene kerülnünk a régi törvénynek sok hibája közül ezt a hibát is, hogy nem fűz szankciókat az ilyen előkészítő eljárásokhoz. Ha nem lesz közjogi következménye az egésznek, akkor azt gondolom, hogy ilyen szempontból a törvény betarthatatlan lesz.
Mi az, amit javaslatként meg lehetne fogalmazni? Ha a határidőket a kormány az előkészítés során elmulasztja, vagy nem egyeztet azokkal, akikkel egyeztetni kell - mindkettőt egyébként súlyos eljárási mulasztásnak tekinteném -, ebben az esetben, mondjuk, egy komoly közjogi következmény lehetne az, hogy ne kerülhessen a közigazgatási államtitkári értekezlet elé ez a jogszabálytervezet, vagyis kötelezően meg kelljen tenni azt, amit a jogszabály egyébként sugall. Nyilvánvalóan, ha ebben gondolkodni lehetne, akkor ennek szerves következménye lenne az, hogy a kormány a maga ügyrendjében is hasonlóan megfogalmazza számára ezt az egyeztetési kötelezettséget.
A harmadik kérdéskör, amit röviden érinteni szeretnék, az a kör, hogy hogyan választjuk ki azokat, akiknek az álláspontját, a véleményét ki kell kérni az előkészítés kapcsán. A jogszabály úgy fogalmaz, ha a tervezet a feladatkörüket érinti. Ezek olyan ködös megfogalmazások, aminek az lesz a következménye, ami egyébként a mai gyakorlat, hogy lesz olyan minisztérium, amely minisztérium úgy értelmezi ezeket a puha fogalmakat, hogy a hazai kisebbségeket csak azért is, mert magyar állampolgárok, minden érinti, és ezért minden jogszabálytervezetet megküld ezeknek az intézményeknek vagy, mondjuk, az adatvédelmi biztosnak. Most is van erre gyakorlat. Más minisztérium meg olyan szűken értelmezi ezeket a fogalmakat, hogy egyetlen jogszabályt sem küld meg. Azt gondolom, hogy van már példa a magyar jogszabályokban, ha csak az adatvédelmi törvény 25. §-ának (1) bekezdésére utalok, ami normális módon konkrétan szabályoz ilyen típusú kérdéseket, mert azt mondja, hogy az adatvédelmi biztos véleményezi az adatkezelést és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő jogszabályokat. Ennek módját meg lehetne találni a kisebbségi jogalkotás területén is, amikor úgy fogalmazhatnánk, hogy az olyan jogszabályok esetében, amelyek a kisebbségek egyéni vagy közösségi jogát érintik, kötelezően ki kell kérni az országos önkormányzatok vagy a kisebbségi biztos véleményét.
Tehát csak arra utalok, hogy el kell itt is dönteni, hogy vagy puha fogalmakkal operálunk és meghagyjuk azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy közjogi következmények nélkül marad, ha az előkészítés során nem tartjuk be ezt az egyébként fontos jogszabályt, de akkor az égvilágon semmi értelme nincs az előkészítésnek. Ha igaz az az állításom, hogy komolyan veszi a kormány a nyitott jogalkotás követelményeit, akkor, azt gondolom, ezeket a részletszabályokat, amelyeket a törvény megfogalmaz, legalábbis át kellene gondolnia, és úgy kellene pontosítania, hogy a határidők kezelhetővé váljanak a testületi szervek számára. Át kellene gondolnia azt, hogy legyen közjogi következménye annak, ha az eljárási játékszabályok semmilyen szinten nincsenek betartva, és legyen egyértelműen szabályozva az is, hogy kik azok az érintettek, akiknek feladatkörét, ahogy most fogalmaz a jogszabály, az adott előkészítés során tiszteletben kell tartani, és ezért az ő álláspontjukat meg kell ismerni.
Egyébként meglep az - s ezért azt gondolom, hogy egy kicsit faramuci a helyzet -, bár több törvény előkészítésénél tapasztaltam, hogy ilyen nagy horderejű törvények tárgyalásakor, mint az alkotmánymódosítás, az Alkotmánybíróságot érintő jogszabályok vagy akár ez a jogalkotási törvény is, gyakorlatilag egy képviselő képviseli az egész túloldalt. Minden tiszteletem a képviselő úré, aki ezt tiszteletteljesen teljesíti. Mégis azért mondtam el az álláspontomat, mert hiszem azt, hogy a kormány komolyan is gondolta ezeket a jogszabályokat, amikor beterjesztette; az Országgyűlés plenáris ülése itt ma nem ezt az álláspontot sugallja számomra, de lehet, hogy tévedek.
Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Salamon László tapsol.)
