DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Hogy a végéről kezdjem, a törvénymódosítás előkészületben van, a következő év első negyedévében itt lesz az asztalon mind a környezetvédelmi törvénynek, mind pedig a hulladékgazdálkodási törvénynek a módosítása.
A stílusa egyetemi tanárhoz méltó: kioktat, és mindenkit tudatlansággal vádol. Önnek meg az a feladata - gondolom, a katedrán is ezt teszi -, hogy a tudatlan diákokból okosat csináljon.
Nos, a vízkeretirányelvvel kapcsolatban: Kiotóban ez év márciusban volt a víz világfórum. Ott az Európai Unió vízkeretirányelve is szóba került, és egyértelműen állapították meg az ott levők, mintegy 164 ország képviselői - valószínűleg nem értenek hozzá ők sem egységesen -, hogy a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme a talajterhelésen keresztül is indokolt, és a talajterheléssel összeköttetésben is alkalmazható szankció.
(2.40)
Itt jön a jogi kérdés. Ön egy nagy ökológus, én meg egy gyenge jogász, vályogász vagy trágyajogász is, mert kipróbáltam ezt a szakmát, de nem szégyellem. Jogilag próbáltam az ön figyelmét felhívni arra, hogy ebben a törvényben három, egymástól független jogintézmény működik, és az, hogy felszíni víz és felszín alatti víz: az egyiket a vízterhelési díjjal, a másikat a talajterhelési díjjal kezeli. Jogilag különválasztottan kezeli, de természetét, a célját és a hatását tekintve ez a kettő ugyanaz. Ezen itt fogunk akkor reggel négy óráig vitatkozni, és ne is lépjünk tovább, maradjunk a felszíni és a felszín alatti vizeknél, holott annak a szárazanyagnak és a szennyvíziszapnak a tartalma, amely szennyvíziszap megfelelő kezelés után kivihető, és talajjavító anyagként használható fel, nyilvánvalóan nem terheli, hanem javítja a környezetet. Ezért aztán én nem értem, hogy miért kellene arra külön terhelési díjakat kiróni.
Köszönöm szépen, elnök úr.
