DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság megvitatta a törvénytervezetet, és többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottsági vita során a többségi véleményben megfogalmazódott az a jogos - megítélésünk szerint jogos - elvárás, hogy a társadalomban rendkívüli módon elharapódzott gyűlöletbeszéddel szemben immáron szükségessé válhat a büntetőjog eszközeivel történő fellépés is. Mindazon túlmenően, hogy ez a többségi véleményben megfogalmazódott, a vélemény egyik eredője az, hogy az Alkotmánybíróság 1992-es, majd az azt követő '99-es határozata óta is a magyar társadalmi viszonyokban azonban egy meglehetősen lényeges változás következett be, mégpedig ez a változás involválhatja, tehát maga után vonhatja azt, hogy a két alkotmányos alapjog egymással szembeni viszonya nem teljes mértékben ugyan, de bizonyos szempontokból átértékelésre kerüljön.
Mi a büntetőjog célja általában? A büntetőjog célja mindig a társadalom védelme, méghozzá, és ezt most nem pejoratív értelemben mondom, az adott társadalmi rendszer védelme, jelesül a magyar demokratikus államberendezkedés, és ezen belül az emberi szabadságjogok, a személyiséghez fűződő jogok védelme is. Ez egy rendkívül fontos alkotmányos tétel. Ezzel áll szemben a szólás szabadsága, ami ugyancsak alkotmányos alapjogként jelentkezik, és a kettő konfliktusából, a kettő egymáshoz való viszonyából kiindulva szükséges és kell is értékelni az előttünk fekvő törvénytervezetet.
Tekintettel arra, hogy a bizottsági véleményen kívül a Szocialista Párt frakciója nevében is fel kívánok szólalni, az ezzel kapcsolatos észrevételeimet ott kívánom majd valamivel bővebben kifejteni.
Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
