GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Időről időre egy-egy jelentősebb értékű műtárgy eltulajdonítása hívja fel a figyelmet arra, hogy nem megnyugtató kulturális örökségünk védelmének, biztonságának a helyzete. Nekem az idén nyáron nagy értékű Czóbel-képek eltulajdonítása során volt módom szembesülni közvetlenül a helyzet tarthatatlanságával. Ez a minősítés akkor is igaz, ha a nyomozó szervek hatékony munkájának köszönhetően az adott esetben a több mint százmillió forintra becsült képek azóta már megkerültek, illetve visszakerültek a Pest Megyei Múzeumigazgatóság tulajdonába.
Magyarországon évente félmilliárd forint értékű műkincset lopnak el a tulajdonosaiktól. Ennél is aggasztóbb azonban, hogy a büntetőeljárások során a műtárgyak alig néhány százalékát találják meg a nyomozó hatóságok. Ennek egyik legfőbb oka, hogy hazánkban nem megoldott a nagy értékű műtárgyak szakszerű és korszerű nyilvántartása. Megbízható nyilvántartás, számítógépes rögzítés nélkül a rendőrség és a vámőrség számára gyakorlatilag lehetetlen feladat a körözött tárgyak azonosítása.
A Belügyminisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az elmúlt években többször törekedett az együttműködés formáinak kialakítására, de a probléma megoldása ez idáig még váratott magára. Tavaly ugyan megkezdődtek egy önálló műtárgyvédelmi információs iroda felállításának előkészületei, valamint az Orbán-kormány működése alatt Valenta László, a BM akkori kabinetfőnöke beharangozta a szükséges számítástechnikai fejlesztések 2002 végéig történő megvalósítását, ám az ígért cselekvés elmaradt. Azt gondolom, mindannyian egyetértünk abban, hogy a fentebb vázolt előrelépésre égető szükség van kulturális értékeink fokozottabb védelme érdekében.
Mindezek alapján a következő kérdéseket szeretném feltenni a tisztelt államtitkár úrnak: folytatódott-e érdemben az együttműködés a két minisztérium között, és mikor áll föl az ígért iroda?
Köszönöm, illetve várom válaszát.
