FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Manapság sajnálatos divattá vált a botrányokkal foglalkozni, a politikusoknak egymást címkézni, gyanúsítgatni, lejáratni. És miközben mi itt, az Országgyűlésben ezt hallgatjuk, dolgozik az ország. Teszi a dolgát a munkás az üzemben, az eladó a boltban vagy éppen a betakarítást végző parasztember. Az ő sorsuk alakulásáért különös felelősséggel tartozunk. Felmerül a kérdés, mit teszünk, tehetünk annak érdekében, hogy az egyszerű munkásemberek is boldog polgárai lehessenek hazánknak. Azért, hogy tisztességes bérért, normális munkakörülmények között dolgozhassanak.
Tisztelt Ház! Napjainkban a munkavállalók többsége olyan kisvállalkozás alkalmazottja, ahol nincs szakszervezet, üzemi tanács, így nincs kollektív szerződés sem, amely a munkavégzés alapvető feltételeit rögzíti. A magyar munkavállalók mindössze 39,7 százaléka dolgozik olyan munkahelyen, ahol érvényes kollektív szerződés van. A többséget tehát csupán a munka törvénykönyve védi. Az ő helyzetükön csak az ágazati kollektív szerződések megkötésével és azok kiterjesztésével tudunk segíteni.
Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt elkötelezett híve a szociális párbeszéd erősítésének, mert nem lehet kiszámítható és tartós munkabékét létrehozni a munkáltatók és a munkavállalók megegyezése nélkül. Ezért hoztuk létre újra az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, az érdemi párbeszéd országos fórumát, és folyik a szociális partnerekkel közösen kialakított új érdekegyeztető fórumok és intézmények létrehozása is.
2003 nyara a botrányoktól volt hangos. Ezért nem kapott kellő figyelmet az, hogy július 2-án minden szakszervezet és minden munkáltatói szervezet képviselője aláírta az ágazati párbeszédbizottságok létrehozásának feltételeit rögzítő megállapodást. Az a ritka pillanat van most tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindhárom fél érdekelt ennek az új fórumrendszernek a létrehozásában és érdemi működtetésében. Ezekben a bizottságokban folyik majd a középszintű érdekegyeztetés. Ezzel kiszámíthatóbbá válik az ágazati munkaügyi kapcsolatrendszer, és valamennyi munkahelyre kiterjeszthető kollektív szerződések jöhetnek létre.
Tájékoztatásul mondanám, hogy eddig megalakult az ágazati párbeszédbizottság a vendéglátás, a turizmus, a közellátás, a könnyűipar, a villamosenergia-ipar, a bányaipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a vízellátás, a gyógyszeripar, a kommunális szolgáltatások, a sütőipar - és folytathatnám a sort - területén. 24 ilyen ágazati bizottság megalakulása van folyamatban, és úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos kérdés.
Tisztelt Ház! Valamennyi képviselő felelőssége, hogy hosszú távon sikeresek és eredményesek legyenek ezek a fórumok, hogy megállapodások, ágazati kollektív szerződések jöjjenek létre, hogy a magyar munkavállalóknak is kiszámítható és rendezett körülmények és bérezés mellett legyen módjuk dolgozni a közös Európában. Mert Széchenyi István gondolatai ma is igazak. Ő 1830 szeptemberében azt írta: “Csak ott mennek a dolgok jól, ahol a szabó, szappanfőző, cukrász és mindenki más is meg van győződve arról, hogy az ő iparán, üzletén fordul meg az állam sorsa.”
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Dolgozzunk azért, hogy ez valóban így legyen!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
