DR. LÁSZLÓ CSABA
DR. LÁSZLÓ CSABA
DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Elnök Asszony! Tisztelt Képviselők! Én azt gondolom, hogy filozófiai vitákba nem biztos, hogy érdemes belebonyolódni a jóléti rendszerváltás, illetve a jóléti állam kapcsán. De egyet ez a kormány mindenképpen magára vállalt a kormányprogram kapcsán, azt, hogy a jóléti rendszerváltás során esélyeket próbál teremteni, és azok az intézkedések, amelyekről a miniszterelnök úr az előbbiekben beszélt, ezt szolgálták.
Én azt hiszem, hogy ha valaki a közgazdasági tanulmányokban egy kicsit is mélyebben el... - belemegy ezekbe a tanulmányokba (Moraj és derültség az ellenzéki sorokban. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.), akkor talán rá fog arra jönni, hogy a gazdasági folyamatok nem egy-két hónap alatt szoktak megváltozni. Az a gazdaságinövekedés-csökkenés, ami, mondjuk, az elmúlt fél évet jellemezte, az elmúlt két-három év gazdaságpolitikájának az eredménye, és természetesen jelentős mértékben a romló külső környezetnek a következménye. Én azt hiszem, hogy ha valaki ezzel nincs tisztában, akkor nem biztos, hogy érdemes közgazdasági kérdésekkel foglalkoznia.
A másik ilyen, azt hiszem, hogy elég komoly állítás, amit talán érdemes tisztába tenni, hogy mikor és hogyan változott az államadósság. Az előző kormány működésének utolsó két évében a költségvetés hiányát úgy növelte, hogy a központi költségvetésben látszólag rendben voltak a dolgok, és az MFB-n és más állami intézményeken keresztül növelte meg az államadósságot. Amikor viszont az új kormány hivatalba lépett, nem tehetett mást, az állampolgárok, a közvélemény, a piacok elé tárta a valós helyzetet az államadósság vonatkozásában is.
Tehát valóban nehezen vitatható az, hogy tavaly decemberben a parlament döntött éppen azokról a lépésekről, amelyek kapcsán például az MFB-nél, a MÁV-nál, a BKV-nál felhalmozódott adósságokat be kellett tenni az államadósság-elszámolásokba, de ezek az államadósságok nem akkor keletkeztek, ez az eladósodás nem a jelenlegi kormányt terheli. Én azt hiszem, hogy ezzel mindenképpen érdemes számot vetni.
Nézzünk egy következő kérdést: a működőtőke-beáramlást. Sajnos, 2000-2001-2002-re volt jellemző az - és ha az ember befektetőkkel beszél, sajnos ma is felemlegetik -, amikor a kormány kifejezetten befektetőellenes lépéseket tett, olyan szerződéseket bontott fel, amelyek jogi alapon születtek, illetve a kommunikációjában kifejezetten külföldibefektető-ellenes politikát folytatott.
(15.20)
Azt talán érdemes figyelembe venni, hogy a bizalmat, a hitelességet általában nagyon könnyű elveszíteni, erre sokszor hetek elegendőek, és bizony sokszor évek kellenek arra, hogy ezt a bizalmat visszaszerezzük. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiban.)
Azért ha valaki az elmúlt hónapoknak például a befektetési döntéseit figyelte, akkor, azt gondolom, néhány jó hírrel már találkozhatott. Gondolok itt például az Elektrolux Nyíregyházán történő beruházási döntésére, a Nokia döntésére, a Suzuki új modellt fog Magyarországon indítani, vagy például a General Electric és az ING szolgáltatóközpontjára gondolok. De pontosan ma délelőtt adott át például egy olyan logisztikai központot a General Electric Nagykanizsán, amely lehetővé teszi azt, hogy a nagykanizsai termelőbázist a későbbiekben tovább tudja majd bővíteni.
Ugyanígy fontos vita volt és talán a leghasznosabb az elmúlt hetekben, amikor az adócsökkentés kapcsán valóban vita folyt arról, hogy hogyan lehet ennek a forrásait megteremteni. Az adórendszer átalakításában valóban olyan lépésekre kerül sor, amelyeket egyébként közgazdászok már régóta hiányolnak, miszerint egyszerűbbé válik az adórendszer, csökken a kedvezmények mértéke. Az pedig, hogy az adóbeszedés hatékonyságát próbáljuk javítani, azt gondolom, soha nem megkérdőjelezhető cél a pénzügyminiszter, a Pénzügyminisztérium szempontjából.
Ön felvetette a kínai modellt. Természetesen Kína nagyon messze van Magyarországtól, és nagyon sok mindenben különbözünk, de talán érdemes azzal is foglalkozni, hogy milyen intézkedésekre, milyen versenyképesség-javító lépésekre van szükség ahhoz, ami Kínában például elérte, hogy a világ feldolgozóiparának egy jelentős része Kína felé vette útját, és ott alakulnak ki a legnagyobb gyártókapacitások.
Ha valaki az elmúlt hetek, hónapok kormányzati politikáját nézi, akkor talán felfigyelt ott arra is, hogy augusztus közepén a kormány elfogadta azt a gazdaságpolitikai stratégiát, amelyet egyúttal átadott az Európai Uniónak. Ez a gazdaságpolitikai stratégia nyilvános, a Pénzügyminisztérium honlapján is megtalálható, és egyébként a jegybankkal közösen dolgoztuk ki, és a jegybank támogatta ennek a stratégiának az elfogadását.
Azt gondolom, hogy az elkövetkezendő években ennek a stratégiának a végigvitele eredményezheti azt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ebben az országban egy fenntartható stabil növekedés alakuljon ki.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
