TÓTH ISTVÁN
TÓTH ISTVÁN
TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon meredek érveket hallani a baloldali képviselő uraktól ezzel az országgyűlési határozattal kapcsolatban. Úgy hiszem, az utóbbi hetek kemény havazásai Göndör képviselőtársunkat egy kicsit vakká tették, és a hóvakság után a nemzetőrséget Fidesz-seregnek próbálja titulálni. Bizonyára történelmi ismeretei hiányában hagyatkozik erre, és bizonyára nincs tisztában azzal, hogy a nemzetőrségnek a felállítása, és a statútumának a leirata talán nem tartalmazta volna a Fidesz-Magyar Polgári Pártot, hanem a Magyar Köztársaságot. De ne mélyedjünk bele abba, amit önök megszüntetni kívánnak.
Az ön kifejezésmódja teljes mértékben tükrözi az önök gondolkodásmódját. Ha önök állami homokozónak gondolják a nemzetőrséget, Fidesz-hadseregnek (Göndör István bólogat: Igen!), akkor ez az önök bensőjéből fakad, mert önök évtizedekig azért tartották fenn annak idején a Munkásőrséget, hogy azzal gyakorolják a hatalmat. Gondolom, Keleti képviselőtársunk erről regéket tudna mesélni, de ön is beletartozik abba a korosztályba, amelyik erről tapasztalatokat tudna mondani.
Bizonyára rendfokozata is volt a Munkásőrségben (Derültség az MSZP soraiban.), és talán ezért retteg attól, hogy létrejönne egy olyan fegyveres testület, amelynek a honvédelmi nevelés lenne a célja, és ez a honvédelmi nevelés azért egy kicsit több, mint azok a romantikus elemek, amelyek az Egri csillagokban voltak, habár Vadai képviselőtársunk, képviselőnő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) úgy gondolja, hogy a harci erő azért a nemzetőrségnél már kérdőjeles.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
