DR. BALOGH MIKLÓS
DR. BALOGH MIKLÓS
DR. BALOGH MIKLÓS, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlési Biztos Urak! Az oktatási és tudományos bizottság június 3-án megtárgyalta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről készített beszámolót. Az előterjesztést bizottságunk egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta - nem közönyből, vagy érdektelenségből született rábólintásról van szó. Értékes ez az egyöntetűség, ez az egyhangúság az elfogadáskor, értékes, hiszen hosszú és érdemi vita folyt a bizottsági ülésen a kitűnő előterjesztésnek minősített beszámolóról és dr. Kaltenbach Jenő országgyűlési biztos úr szóbeli kiegészítéséről.
Mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők úgy kezelték az ügyet, mint európaiságunk egyik fokmérőjét. Kitűnt, hogy mint törvényhozók felelősséget éreznek azért, hogy a Magyar Köztársaságban maradéktalanul érvényesüljenek a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok. Bizonyítja ezt az is, hogy a képviselők készek együttműködni olyan törvénymódosítási javaslatok kimunkálásában, mint a kulturális autonómia biztosítása.
Az oktatási és tudományos bizottság a beszámolónak elsősorban az oktatást érintő részével foglalkozott. Mindenki kiemelte, hogy az oktatást olyanná kell tenni, törvénnyel szabályozva és a valóságban még inkább, hogy a nevelési, oktatási folyamatból kiküszöbölődjön a diszkrimináció, a hátrányos megkülönböztetés és a szegregáció; különösen a roma kisebbség ügyében fontos ezen kritériumoknak a megfogalmazása. A jászladányi eset kapcsán az alapítványi és az önkormányzati iskolák jogosítványainak pontos meghatározásáról és elhatárolásáról folyt a kérdés-felelet.
A bizottsági ülésen természetesen volt politikai összecsapás is kormánypártiak és ellenzékiek között. A szocialisták több kérdést másként ítélnek meg, mint a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői, például az MSZP nem gondolja úgy, hogy a családi pótlék megvonásával lehetne, még ha ösztönzési céllal is, a roma családok gyermekeit iskolába kényszeríteni. Nem, mert ez is egy diszkrimináció lenne. Az persze fontos, hogy a kisgyermek járjon óvodába, iskolába, hisz az oktatás döntő szerepet játszik az esélyegyenlőség megteremtésében, de ezt más módszerrel kell elérni. Nagy örömünkre szolgál, hogy a cigány önkormányzatok, a roma politikusok munkája nyomán a roma szülők is egyre jobban felismerik az oktatás jelentőségét a család boldogulása, a gyermek jövője szempontjából.
A vitából kitűnt, arról sem egyformán gondolkodunk - szocialisták, szabad demokraták, magyar demokrata fórumosok és a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség tagjai -, hogy mi vezethet diszkriminációhoz. Mi nem osztjuk azt a nézetet, hogy az iskolaszerkezet vezet diszkriminációhoz, mi azt gondoljuk, hogy ősidők óta sokkal mélyebb okai vannak ennek a hátrányos megkülönböztetésnek, nem pedig az iskolaszerkezet. Szerencsére az egymást olykor nem kímélő vitapartnerek polémiája nem érintette az országgyűlési biztos úr személyét és az általa készített magas szintű jelentést. A vita heves volt, de komoly és konstruktív. Bár minden nemzeti sorskérdésben ilyen felelősséggel tudnánk szót érteni!
Tisztelt Ház! Az oktatási és tudományos bizottság a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának beszámolóját általános vitára egyhangúlag alkalmasnak tartotta, javasolja az Országgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
