DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm önnek, elnök úr, hogy lehetőséget és módot ad arra, hogy a módosító indítványokra való tekintettel ne csak egyszer - tekintve, hogy összevontuk a vitaszakaszt -, hanem lehetőség szerint, ha belefér, háromszor tudjak szólni. Köszönöm még egyszer önnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az államtitkár úrnak, hogy a jelentés 2. pontjában támogatták a módosító indítványt. Valóban nem a fenntartható fejlődés elvére, hanem magára a fenntartható fejlődésre kell figyelni. No, ennyire nem örülök a további módosítók esetében, mert nem sok van, amit még támogattak; emellett szeretnék érvelni.
A 3. pontban lévő javaslat kapcsán igazából nem értem, hogy ha van táji-természeti ökológia és kulturális adottság, akkor a területi hogyan jön ide be, tudniillik a táji tökéletesen lefedi. Tehát ezt igazából nem értettem, a mai napig sem értem; nagyon nincs is ilyen kategória, nem fogalmazzuk meg, mit jelent az, hogy területi. Lehet, hogy statisztikai körzetek értelmében van, de egyébként pedig ide nagyon nehezen sorolható be. Ezt szerettem volna eltüntetni, de ezt nem támogatták önök.
A 7. pontban jelzett mondatot továbbra sem értem - azóta elolvastam többször. Megkérem önt is és azokat is, akik készítették, hogy olvassák el. A kiemelt térség és megye szerkezeti terve, ebben a szerkezeti tervben lévén meghatározó terv… - szóval ez továbbra sem egyértelmű, és továbbra sem egzakt a megfogalmazás, meg vagyok róla győződve. Önök ragaszkodnak hozzá, de ez nagyon csúnya mondat, és meg vagyok győződve arról, hogy értelmetlen is. Igaz, hogy magát a törvényt alapvetően nem rontja, nem javítja, de mégis azért vagyunk itt, hogy jó törvény szülessen, ez pedig kicsit ront rajta.
A következő módosító indítványom nem is annyira érdekes, ez egy pontosítás a 21. pontban; ezt valószínűleg vissza is fogom majd vonni.
Viszont a 22. pont kapcsán, államtitkár úr, hadd kérjem meg önt valamire. Amikor elmondta a három szempontot és nagyon örülök neki… (Közbeszólás: Négy!) - négy pontot mondott, de három az érdekes, mert az egyik a kizáró volt, igazából három -, hadd kérjem meg önt valamire; ezt múltkor az elnök úr is félreértette, illetve személyesen megjegyezte nekem, és valóban igaza volt. Én azt mondtam, hogy a magyar nyelv nagyon szép, és két dolgot nem úgy fogalmaz meg, hogy van “á” és a másik az nem “á”. Ebben a pontban arról van szó, hogy van az intenzív gazdálkodás és a nem intenzív gazdálkodás. Ez azért csúnya, mert az európai uniós jogharmonizációnál is úgy szerepel, hogy van az intenzív és van az extenzív. Egyébként a környezetvédelmi bizottság és a mezőgazdasági bizottság is támogatta. Akkor mondta nekem az elnök úr, hogy de János, ez sem magyar szó. Igaza van: van a belterjes és a külterjes. Mivel azonban az intenzív és az extenzív terjedt el széles körben, azt gondolom, hogy erre az lenne a helyes megfogalmazás, hogy ami intenzív, az intenzív, ami pedig nem intenzív, az nem így kerülne megfogalmazásra, hanem extenzívként. Sajnálatos módon ezt egyébként nem támogatta az előterjesztő képviselője, két bizottság viszont támogatta. Arra kérem önt, államtitkár úr, hogy fontolja meg. Még egyszer mondom, semmit nem változtat a törvényen, de a szépérzékünket és a pontosságunkat, azt gondolom, kifejezi, tehát ez fontos dolog lenne.
Nem ennyire egyszerű és egyértelmű a következő, ami a 23. ponttal kapcsolatos. Ez már kicsit bosszantó, és higgye el, nem szívesen veszik az emberek, amikor azt mondják, hogy városias és nem városias. És azt mondja, hogy ami nem városias, az mindegyik oda tartozik. A bizottsági ülésen megjegyezte egy szocialista képviselő a “falusias” megfogalmazásomra - amit kicsit sérelmeztem -, hogy dehonesztáló, kicsit lenéző a “falusias” megjelölés. Én megkérdezném azért a falun élő embereket, hogy ők sérelmezik-e, ha nekik azt mondjuk, hogy ők falun élők és falusias környezetben élnek. Azt gondolom, nem; sőt talán büszkébbek arra, mint hogy nem városias környezetben élnek. Én ezt megfontolásra ajánlom önnek. Ugyan beadtam néhány kapcsolódó módosító indítványt ötletelés szintjén, lehet gondolkodni, hogy a nem városiast még miként lehet kifejezni, de azt gondolom, a magyar nyelv nagyon szép, és a “falusias” tökéletes megfogalmazás erre. Lehetne még község, település és még sorolhatnám, de azt gondolom, hogy a falusias egy tökéletes megfogalmazás. Azt hiszem, a konstruktivitást itt nagyon szépen érvényre lehetne juttatni, ha ezt a fogalmat önök befogadnák.
A 25. pontban hasonlóképpen: extenzív, intenzív.
A 26. pontban hasonlóképpen.
A 27. pontban: falusias, városias - ez ismétlődés.
A 29. pontban szintén az extenzív; nyilvánvalóan a fogalmak meghatározása többször fordul elő, a következő pontokban is szerepel még.
Aztán a 41. ponthoz eljutunk, és lassan az időm is lejár, az első öt percem. Itt van a hullámtér és nyílt ártér. Tisztelt államtitkár úr, az a gondom, hogy ha azt mondjuk valamire egy jelzővel, hogy nyílt ártér, akkor abból az következik, hogy van ártér meg van zárt ártér. Nem baj, ha azt mondjuk, hogy nyílt ártér, ahogy szerepel itt, csak akkor fogalmazzuk meg, mi az, hogy nyílt ártér. Ki fér bele a hullámtérbe és a nyílt ártérbe? A fogalmak között ez nem szerepel. Akkor határozzuk meg, hogy mi az ártér egyszer, ezen belül mi a nyílt ártér és mi a zárt. Mert ha nincs zárt ártér, akkor ne legyen nyílt ártér sem, mert az csak zavaró. Még egyszer mondom, talán sokat nem befolyásol, de esetleg ki lehet zárni pályázatokból vagy adott esetben egy besorolásnál egy települést vagy egy térséget azért, mert nem felel meg ennek a kitétnek.
Látom, hogy sajnálatos módon letelt az időm. Egyet még elmondhatok, elnök úr?
