DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A hozzászólására reagálva, azt gondolom, rendkívül fontos körülmény, hogy ha az idei év májusi inflációs adatot valaki meghivatkozza, akkor emlékezzen vissza legalább egy évvel korábbra, és esetleg két-három évvel korábbra is.
Egyrészt, egy évvel korábban a májusi hónap volt az, amely az utolsó húsz év magyarországi legalacsonyabb havi inflációs adatát produkálta, hiszen ekkor 4 százalék alatti inflációs mértéket lehetett regisztrálni, és teljesen természetes volt, már csak a statisztikai számbavétel alapszabályai miatt is, hogy ebben az évben nagy valószínűséggel ebben a hónapban lesz egy viszonylag magasabb inflációs mérték számolható. Ez előre jelezve volt, januárban erről már beszéltünk, ezért nyilvánvalóan minden szakértő és minden ezzel foglalkozó, hozzáértő ember tudhatta, számíthatott rá, így gondolom, a képviselő úr is ezt figyelembe vehette akkor, amikor prognózisokat fogalmazott meg ennek az évnek a májusára.
Azt szeretném mondani, hogy persze nem érdemes túlságosan nagy következtetéseket levonni egy hónap inflációs adatából, érdemes sokkal inkább a tendenciákat és a trendeket figyelni, és ez alapján nyilvánvalóan valószínűleg abban sem leszünk túlságosan nagy véleménykülönbségen, hogy ebben az évben a május hónapot követően fokozatosan csökkenni fog az infláció mértéke, és az év végére - hiszen ebben egyetértésben vagyunk a Magyar Nemzeti Bankkal is, amellyel egyébként nyilvánvalóan sok más kérdésben a polémia fönn szokott állni - várhatóan jelentős mértékben kisebb inflációval zárjuk a 2004. évet.
(12.30)
Képviselő úr arra hivatkozott, hogy a nyugdíjasok mekkora nyugdíjemelést kaptak az év elején. Ha már így hasonlít, ehhez az öt hónaphoz, akkor - a közgazdasági szabályokat figyelembe véve - természetesen illett volna hozzáadni azt a bizonyos egyheti többlet-nyugdíjemelést, amelynek az értékét most mérjük, s akkor rögtön nem igaz az az állítás, hogy az első öt hónapban kisebb volt a nyugdíjemelkedés mértéke, mint az inflációé. De adott esetben még a nyugdíjas-inflációhoz képest is igaz ez az állítás, hiszen akkor öt hónapra kellene az említett egy hét többletnek a hatását figyelembe venni, és a 6,3 százalék, illetve az egyheti nyugdíjemelés hatása teljesen nyilvánvalóan magasabb, mint a jelenleg kimutatott, számolt és érzékelt nyugdíjas-inflációs index.
Tisztelt Képviselő Úr! Az államháztartással kapcsolatos megjegyzéseire pedig a következőt szeretném reagálni. Az utolsó tényadat figyelembevételével májusban jobban állt - és most is jobban áll - a magyar költségvetés, államháztartás egyensúlya, mint ahogy az a prognózisban szerepelt. Úgy látjuk, hogy június végén a prognózisban szereplő értéknek megfelelően fog alakulni az államháztartási egyensúly Magyarországon. Ezért nincs ok, nincs szükség olyan mértékű beavatkozásokra, olyan csomagokra, mint amikre akár még tíz nappal ezelőtt is az ön pártjához közel álló személyek a nyilvánosság előtt hivatkoztak. Tehát nincs szó arról, hogy kényszerhelyzetben lenne a magyar gazdaság, a magyar költségvetés, és hogy ilyen intézkedéseket kellene tenni.
A külső egyensúly áprilisi adatának az értékelésénél pedig elvártam volna, hogy képviselő úr legalább két körülményt említsen meg. Áprilisban rendkívül nagy mértékű alapanyagimport zajlott le, amely alapanyagok természetesen szükségesek ahhoz, hogy a magyar vállalkozások a következő időszakban exportárbevételt tudjanak elérni. Részben a megnövekedett alapanyagimport, részben pedig a rendkívül dinamikusan növő beruházásokhoz behozott gépimport értéke rontotta az áprilisi fizetési mérleget. Úgy vélem, ez pozitív tendencia, pozitív folyamat, ezért erről nem csak negatívan lehet megemlékezni, és nem csak negatívan lehet minősíteni.
Azt pedig szeretném, ha képviselő úr egy alapvető számbavételi szabályt figyelembe venne a következő hozzászólásainál, nevezetesen, amikor a munkanélküliség adatait említi, akkor jó lenne, ha azt is figyelembe venné, hogy ennek milyen szezonalitása van. A 2003. évi adatokhoz viszonyítva 2004 adott hónapjához képest az ön által hivatkozott munkanélküliségi mutató csökkent, azaz Magyarországon egy év összehasonlításában a szezonalitást figyelembe véve nem nőtt a munkanélküliség, hanem 0,1 százalékponttal csökkent. Ezzel együtt persze probléma, hogy bizonyos cégek bezárnak, még akkor is, ha a dolgozók egy része megfelelő elhelyezésben részesül a cégek aktív közreműködése révén.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
