LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Ezt a vitát nemcsak a munkaadók és az alkalmi munkavállalók figyelik érdeklődéssel, de nyilván a bérből és fizetésből élők is, és az ő érdekükben szeretnék megfogalmazni tulajdonképpen egy kérdést, és felhívni a figyelmet egy feszültségre. Ugyanis a minimálbér környékén élő bérből és fizetésből élők adómentes jövedelmeihez viszonyítva ez a törvényjavaslat megduplázza az alkalmi munkavállalásból élők adómentes jövedelmeit. Ugyanis a havi minimálbér összege adómentes, de ha valaki ennél 15-20 ezer forinttal többet keres havonta, akkor a minimálbérhez viszonyított pluszjövedelem 18 százalékát teszi ki a fizetendő személyi jövedelemadó nagysága. Ezt az adót akkor is köteles megfizetni, ha csupán fél évig volt munkaviszonyban, mert az adójóváírás összege a havi jövedelemre vonatkozik, nem pedig az éves összjövedelemre.
Például ha épp a minimálbér kétszeresét keresi meg havonta fél éven keresztül, akkor 61 560 forint adókötelezettsége keletkezik, amit csak kismértékben csökkenthet az adójóváírás szabályai szerint. Ugyanakkora keresettel az alkalmi munkavállalók nemhogy adómentesek, de még adóbevallási kötelezettségük sem keletkezik az előterjesztés szerint, mert az előterjesztés nem az alkalmi munkavállalók havi jövedelmétől teszi függővé az adómentességet, hanem az éves jövedelmüktől. Adózna tehát a 70 forintot havonta kereső, alkalmazásban álló dolgozó, és nem adózna a havi 120 ezer forintot kereső alkalmi munkavállaló. Mindenképpen feszültséget fog ez jelenteni, indokolni is kell majd, hogy miért ez a megkülönböztetés a kis jövedelmű, bérből és fizetésből élő munkavállalókkal szemben. Köszönöm a figyelmet.
